– Milyen esélyekkel száll harcba a polgármesteri tisztségért egy konzervatív, polgári párt jelöltje Csepelen, melynek egykori vöröse ugyan megfakult, de ma is MSZP-s vezetése van?

– Az emberek egyértelműen változást akarnak. Ez kiderült az országgyűlési választáson is. Ehhez pedig akarat, tudás, erő, felhatalmazás kell. Mi ezt kínáljuk a csepelieknek. Azt szoktuk mondani egymás között, ha most nem, akkor soha. Történelmi esély kínálkozik véget vetni annak a szőnyegbombázás-szerű ámokfutásnak, ami Csepel elmúlt 16 évét jellemezte. Le kell zárni azt a korszakot, amikor a hazudozás, a korrupció, a közpénzek kitalicskázása jelentette a politikát. Bízom bene, hogy a csepeliek, miként az egész ország, megelégelte a gyalázatot. Októberben az a tét, hogy fennmarad-e a sötét mutyivilág, vagy végre kilépünk a napfényre. Mi bízunk a sikerben.

– Milyen pályát járt be Csepel az elmúlt években?

– A szocialisták egyetlen megígért nagy fejlesztést sem valósítottak meg: nincs uszoda, gerincút, iskolafelújítás, csatornázás. Utóbbi szempontból Csepel a legutolsó helyen áll a fővárosban, 60 kilométer csatorna hiányzik, értelemszerűen ugyanennyi útfelületet nem kapott még aszfaltburkolatot. Javasoltam, hogy a nálunk megépülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító megvalósításának támogatásához a testület feltételül szabja a csatornázás elvégzését, de a szocialisták populistának neveztek. Most már ők is pályáznának, de sokkal drágábban. A közlekedés tragédia. Az önkormányzat működése is akadozik, mivel a kerület életének minden területét a személyes és pártkapcsolatok határozzák meg. Gyakorlatilag az összes értékes vagyontárgyat eladták vagy elmutyizták a szocialisták. Ebből következően rendkívül súlyos örökség szakad a nyakunkba, ha bizalmat kapunk október 3-án. Azt tűztük ki célul, hogy Csepel következő vezetése – ellentétben az elmúlt 16 év gyakorlatával – megőrizze a kerület értékeit, bevonva az embereket a kerület fejlesztéseibe.

– Milyen értékeket szeretnének megőrizni?

– Nemrég avattuk Weiss Manfréd szobrát, aki biztosan el lenne keseredve, ha látná, mit műveltek az általa létrehozott gyárral, kórházzal, sportteleppel. A szocialisták szerint Csepelnek nincs szüksége iparra, ehelyett toronyházakat húznának fel fejlesztés címén. Két év múlva például bezárnák a papírgyárat, sorsukra hagyva az ott dolgozó munkásokat. Meggyőződésem szerint ez bűn a csepeliekkel szemben. Ha lehetőségem lesz rá, mindent megteszek, hogy feltámasszuk a csepeli ipart, ami a XXI. században környezetbarát módon teremthet munkahelyeket. Egykor világhírű termékek kerültek ki innen, miért ne lehetne ez így a jövőben is? Ez egyedülálló büszkesége lehetne Csepelnek. Ugyancsak megóvandó érték kertvárosaink nyugodt, csöndes, barátságos természetközelisége. Elképesztő érzéketlenségre vall, hogy a szocialisták eltűrték sok ormótlan emeletes társasház felhúzását Királyerdő apró utcácskáiban, alapvetően megváltoztatva a környék arculatát, hangulatát. Hogy erre ki és milyen módon adott engedélyt, haladéktalanul ki fogom vizsgáltatni, ha a csepeliek megtisztelnek bizalmukkal.

– Milyen csontvázak lapulnak a városházán?

– Az elmúlt tizenhat év örökségének legsötétebb fejezete a személyes és pártkapcsolatok szövevénye, melyek nyomán a politikai döntéseket jellemzően üzleti érdekek határozták meg. Ez megmérgezte Csepel légkörét, uralja az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelőt, a Zrt.-t, a Csevak Zrt.-t. Ez vezetett a rendőrkapitány lakásmutyijához és közvetve a hírhedt kettős gyilkossághoz, ami példátlan a hazai bűnügyi krónikában. Sosem történt még olyasmi, hogy szorgalmi időszakban meggyilkolják egy iskola két tanárát. A politika olyan mélységig érintett a bűntettben, hogy az egyik áldozat a helyi MSZP-képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese, volt alpolgármester, míg az ügyészség felbujtással és társtettességgel gyanúsítja ugyanezen párt helyi elnökségének és frakciójának tagját. A csepeli rendőrkapitányt eközben bűnpártolással is megvádolták, és szintén az ő ingatlanmutyija miatt robbant ki az MSZP-s lakásmaffia-ügy. Ez hátborzongató. E szövevényt le kell bontanunk, meg kell szüntetnünk.

– Hová tűnt a valaha hírneves Csepel SC?

– Az egyesületet 1912-ben alapították Csepeli Torna Klub néven, 200 évvel azután, hogy 1712-ben aláírták a csepeli községi szerződést. Ebben a törökverő Savoyai Eugén herceg ráckevei uradalma megállapodott egy német úrral, bizonyos Johann Georg Utz-cal a török pusztítás nyomán elnéptelenedett sziget újbóli benépesítéséről. Ennek előmozdítása érdekében a herceg az ideköltözőknek adta a mai Budafokon található szőlőket, adómentességet, valamint halászati és révészeti jogokat is kaptak. A sportegyesület alapítása Weiss Manfréd nevéhez fűződik, miként a szocialisták által elvesztegetett csepeli kórház megalapítása is. Ez logikus, hiszen érdeke volt, hogy gyárában egészséges kipihent emberek dolgozzanak. A kommunizmusban a gyárat államosították, és vele a Csepel SC-t is, majd az üzem széthullása után a jogutódok létrehozták a Csepel SC Alapítványt. Ennek alapítói jogait 2005-ben a kuratóriumi elnök, Podolák György szocialista országgyűlési képviselő átjátszotta a Cs.sziget Invest Kft. nevű off shore cégnek. Ezután az alapítvány 8 millió euró hitelt vett fel, fedezetül a Csepel SC Béke téri sporttelepét jelölve meg, melynek tulajdoni lapjára az egyik nagy kereskedelmi bank ugyanezen összeg és kamatai erejéig jelzálogot és vételi jogot jegyeztetett be. A forgatókönyv vélhetően az, hogy az alapítvány ezt nem tudja kifizetni, így a sporttelep teljes egészében a banké lesz, a pénzintézet pedig bármit tehet a területtel. A sportegyesület ötödik kerületi vívótermét is eladták még az 1990-es években a Postabanknak, a vételárból százmillió forinttal megtámogatták az akkoriban olajügyekbe keveredett Kelemen Iván-féle Kordax Rt.-t. A klub számos más ingatlanját is elkótyavetyélték. Így tették tönkre anyagilag a Csepel SC-t, mely hírneves sportolókat adott és ad a nemzetnek. Ha így megy tovább, már nem sokáig.

– Visszafordítható ez?

– Azt szeretnénk, ha a még meglévő ingatlanvagyon kizárólag a csepeli sportéletet szolgálná. Olyan rendezési tervre van szükség, ami kizár minden egyéb megoldást, pláne a terület beépítését. Meggyőződésem, hogy állami tulajdonba kell venni az ingatlanvagyont, majd átadni a működtetést az önkormányzatnak. Csak így lehet feltámasztani a sportot a kerületben. Annál inkább, hiszen Csepelen majdnem minden sporttelepet, pályát bezártak, eladtak, felszámoltak. Meg akarjuk nyitni például a bezárt fedett uszodát, és új sportolási lehetőségek megteremtését is tervezzük.

– Milyenek Csepel közbiztonsági mutatói?

– Nagyon érezzük a királyerdei városrész rendőrőrsének hiányát. Ezt a Medgyessy-kormány számolta fel, máig sem tudjuk, miért. Bízom benne, hogy záros határidőn belül újra meg tudjuk nyitni. Súlyos gond, hogy túl sok az irodista, és kevés a közterületen szolgálatot teljesítő rendőr. Országos szinten e téren változások indultak el, reméljük, Csepelen is érezzük majd ennek hatását, hiszen a látható, járőröző rendőrnél hatékonyabb bűnmegelőzés nincs. Azt szoktam mondani, hogy fekvőrendőrök helyett álló rendőrökre van szükség. Ugyancsak problémát jelent a gyorshajtás. Tavaly a csepeli Széchenyi úton, ahol óránként ötven kilométeres sebességgel szabad csak haladni, egy Lamborghini több mint kétszázzal száguldott, és össze is tört egy másik autót. Csoda, hogy nem halt meg senki. Az ilyen eseteket a büntetési tételek drasztikus szigorításával lehet visszaszorítani. Nemrég módosítottuk az Országgyűlésben a büntető törvénykönyvet, az irány jó, csak érvényt kell szerezni a jognak. Kerületünkben a leginkább elterjedt bűnözési forma a besurranás, és gyakoriak a közterületi rablások. Utóbbiak erőszakosságukkal rendkívüli módon rombolják a biztonságérzetet. Ezek megelőzéséhez és felderítéséhez működő térfigyelő kamerarendszerre van szükség; a jelenlegi kamerákhoz nem rendeltek pénzt, vagyis jelenleg használhatatlanok. Ezenkívül szoros együttműködésre van szükség az önkormányzat és a rendőrség között. Ma ez még hiányzik, a csepeli szocialista vezetés gyanakodva tekintett a rendőrségre, mert közvetlenül nem tudta irányítani.

– Csepel északi részén felröppent a hír, hogy ott is kaszinót építene egy befektető. Mit szól hozzá?

– Ha rajtam múlik, semmiféle kaszinóberuházás nem lesz, a Kis-Dunapart pedig közösségi tulajdon marad, 10 százalékos beépíthetőséggel, vagyis a jelenlegi állapothoz képest már nem lehet semmit felhúzni oda. Fejlesztés alatt nem gigantomániát értünk, hanem környezeti, természeti megújítást: erdei tornapályát, játszóteret, futópályát, kerékpárutat, hogy a Kis-Duna-part a kikapcsolódást, feltöltődést szolgálja. Semmiféle lakóparknak, irodaháznak nincs ott helye. Terveinkben szerepel viszont egy híd a gyalogosok és kerékpárosok számára, ami a Molnár-sziget érintésével összekötné Csepelt Soroksárral. Mindenesetre bármilyen fejlesztésbe kizárólag a csepeliek megkérdezésével, akár helyi népszavazással szeretnénk belevágni, ellentétben az eddigi gyakorlattal, hiszen a szocialisták mindig az emberek feje fölött döntöttek. A szociálliberális kormányzás politikai filozófiája ugyanis az volt, hogy „a békákat nem kérdezik meg, lecsapolják-e a mocsarat.” Mi ezt az arrogáns, cinikus szemléletet fel akarjuk számolni.

– Minden kampányban előkerül a csepeli belvárost elkerülő gerincút. Mikorra várható az átadása?

– A gerincutat 1993-ban Demszky Gábor ígérte meg a csepelieknek 1996-os átadási határidővel, miután akkoriban helyi népszavazás volt arról, hogy Csepel önálló megyei jogú városként kiváljon-e Budapestből. A referendum el is bukott, gerincút viszont azóta sincs, pedig amellett még két hidat is megígért az említett bukott úr. Tervezésre és egyebekre azért sikerült elkölteni egy rakás pénzt, úgyhogy vélhetően ez lesz a világ legdrágább útja. Az elvtársak három szakaszban kívánják megépíteni a 10 kilométer hosszú gerincutat, most állítólag elkészül belőle két és fél kilométer európai uniós támogatással, a választások alkalmából. Ennek költsége majdnem 11 milliárd forint, az egyik alpolgármester nemrég elismerte, fogalmuk sincs, miből építik meg a további szakaszokat.

– Önök miből építenék meg?

– Jogos és nagyon nehéz kérdés. Az első szakasz építkezését szándékaink szerint alaposan átvilágítjuk. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy kilométer út mintegy 4 milliárd forintba kerül. Ebből a pénzből közel két kilométer autópályát lehet megépíteni, tehát valami nagyon nincs rendben. Tarlós István találóan adott hangot kételyének, amikor föltette a kérdést, arannyal vagy platinával szegélyezik-e majd ezt az utat. Senkinek ne legyenek kétségei, nagyon nehéz esztendők elé nézünk. Felelősséggel csak annyit ígérhetek, hogy minden követ megmozgatunk új források megszerzéséhez és a gerincút befejezéséhez. De tudni kell, hogy 4 és fél milliárd forintos hiánnyal indul a 16 milliárdos költségvetéssel működő kerület következő vezetése. Ezért felelniük kell azoknak, akik ezt előidézték.

– Vagyis elszámoltatás következik?

– Mindenképpen! Bármerre járok, lépten-nyomon tapasztalom, hogy az emberek nagyon várják, sőt, követelik az elszámoltatást. Jogos igény, hogy vállalják a politikai, erkölcsi és ha kell, munkajogi és büntetőjogi felelősséget az elmúlt időszak politikai döntéseiért azok, akik ezeket meghozták. Nem úszhatják meg! El kell számolni a Szent Imre tér soha meg nem valósult átalakításának 200 milliós tervezési költségeivel, a több százmilliós észak-csepeli tervekkel és a területből származó bevételekkel, a felében-harmadában elkezdett panelfelújításokkal, a Csepeli Vagyonkezelő ügyleteivel, és felelni kell a Duna-partra lerakott mérgező galvániszapért, a Csepel SC ingatlanvagyonának elherdálásáért és még számos elképesztő ügyért. Nem csak igazságérzetünk kívánja ezt, a tisztánlátáshoz is nélkülözhetetlen a számonkérés.

– Ön Tarlós István kampányfőnökeként is dolgozik jelenleg, polgármesterré választása esetén azonban akár konfliktusba is kerülhet Budapest vezetésével, hiszen a kerületek és a főváros között gyakoriak a viták. Milyen lenne ön szerint az ideális viszony?

– Demszky Gábor liberális politikus létére következetesen kerülte az egyeztetéseket, ehelyett kinyilatkoztatott és döntött olyan ügyekben, melyek a kerületeket érintették. E vezetői stíluson és gyakorlaton változtatni kell, és akkor nem állandósulnak a feszültségek. Viták persze mindig lesznek, de kellő empátiával kompromisszumot lehet kötni. Tarlós István ellenzéki politikusként már bevezette a fideszes vezetésű kerületek vezetőivel a nyílt, átlátható egyeztetést és az együttműködést, főpolgármesterként ezt minden kerületre kiterjeszti majd. Lényeg, hogy sosem téveszthetjük szem elől, milyen értékeket képviselünk, továbbá kik és miért szavaztak nekünk bizalmat.

Ágoston Balázs

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN

1964-ben született Budapesten

1990-ben diplomázott a Budapesti Tanítóképző Főiskola könyvtár–tanítói szakán, majd 1996-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatás vezetői szakán

1997-ben az ELTE környezetpedagógus szaktovábbképzésén vett részt.

A Fidesz csepeli választókerületi elnöke, a munkástagozat elnökségének és az etikai bizottságnak tagja.

1998 óta helyi önkormányzati képviselő, 2006-ban egyéni körzetben, előtte kompenzációs listáról jutott a képviselő-testületbe, a Fidesz–KDNP-frakciót vezeti.

2006 óta a Fővárosi Közgyűlés tagja.

A 2004-es európai parlamenti választások után Őry Csaba megüresedett országgyűlési helyére delegálta a Fidesz, tavaly pedig Deutsch Tamás korábbi mandátumát kapta meg.

Áprilisban egyéni választókerületében győzött.

Nős, két gyermek édesapja.