Nem változik a magyar külpolitika orientációja

A külpolitika orientációja a jövőben is változatlan marad, és a Magyarországot érő támadásokra ugyanolyan határozottan reagálunk, mint eddig – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági és külügyi bizottságának együttes ülésén, hétfőn.

A tárcavezető beszámolójában kiemelte: Magyarországot elsősorban a bevándorlási válság miatt érték támadások, de ebben a kérdésben az álláspontja változatlan, a bevándorlás nem válasz az EU-t érő kihívásokra.
    
Míg korábban többen Magyarország elszigetelődésétől tartottak, idén 90 külügyminiszterrel folyt megbeszélés, és az ország pozíciót nyert az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – közölte.
   
Szijjártó Péter hangsúlyozta: arról is vita volt, hogy érdemes-e a külpolitikát úgy átalakítani, hogy a gazdasági siker kerüljön a középpontba, de úgy tűnik, a tavalyi év után idén is jó eséllyel rekordot dönt az export, a külkereskedelmi többlet és a kereskedelmi forgalom.
    
Kifejtette: rendkívüli időket élünk, olyan változások történnek a világgazdaságban és a világpolitikában, hogy újabb tabuk és dogmák dőlnek meg, ezt bizonyítja a Brexitről született döntés, az amerikai elnökválasztás, az osztrák elnökválasztás körüli „hercehurcák”, továbbá azok a súlyos kihívások, amelyekkel az EU-nak még mindig szembe kell néznie.
    
A külgazdaságról beszélve elmondta: 2015-ben minden külgazdasági mutatószám tekintetében rekordot értek el, és az idei év első 9 havi számai alapján újra megdőlhetnek a rekordok. Az export 79 százaléka az EU, 13 százaléka a keleti nyitás országaiba irányul – közölte.
    
A külügyminiszter úgy vélte, nem maguktól születnek a rekordok, hanem kőkeményen tenni kell értük, a beruházásokért és az exportlehetőségekért is nagy küzdelem folyik. Az ebben a versenyben tett lépések között említette az Eximbank hiteleit, az intézmény nyújtotta lehetőségekkel eddig 1094 vállalat élt. Elmondta, hogy míg tavaly 66 beruházás érkezett a Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül, idén eddig 68, és míg e beruházások révén tavaly 13 ezer munkahely jött létre, idén 17 ezer.
    
Megjegyezte: eddig 72 stratégiai partnere van a kormánynak, e vállalatok összesen 165 ezer embert foglalkoztatnak.
    
Szijjártó Péter kitért a befektetésösztönző rendszer megújításának szükségességére, jelezve, külön támogatási program indul kutatás-fejlesztés célú beruházások támogatására.
    
Kiemelte: azt is sikerült bebizonyítani, hogy nem kell választani a fizetések emelése és az ország versenyképességének javítása között, nem egyszerű, de nem lehetetlen a vállalati adóterhek folyamatos csökkentésével teremteni lehetőséget a fizetések növelésére.
    
A tárcavezető a külpolitikára áttérve a bevándorlással kapcsolatban kifejtette: az ellenőrizetlen és szabálytalan migráció kifejezetten negatív hatással van a világra és Európára. Magyarország megvédi a határait és segít minden országnak, amely hasonlóan tesz – jelentette ki. Hozzátette: Magyarország tiszteletre méltó teljesítményt nyújt a humanitárius segítségnyújtás és a válság okainak kezelése tekintetében, így például katonákat küld az Iszlám Állam elleni harcba.
    
Az EU jövőjét illetően azt mondta: a Brexit nem az oka, hanem az eredménye az EU jelenlegi politikájának, megbukott az a koncepció, amely szerint minél gyengébbek a tagállamok, annál erősebb az EU. Kifogásolta azt is, ahogy az EU Ukrajnával bánik, továbbá szorgalmazta az uniós bővítés folytatását.
    
Szijjártó Péter az amerikai elnökválasztás eredményével kapcsolatban közölte: Donald Trump győzelme kifejezetten nagyszerű hír Magyarország és a világ szempontjából is, jó, hogy a demokráciaexport innentől kezdve nem lesz az amerikai külpolitika középpontjában. Most megindulhat a kétoldalú politikai kapcsolatok javulása – fűzte hozzá.
    
A külügyminiszter Ghaith Pharaon szaúdi üzletember vízumkérelméről is beszélt. Mint mondta, az előírt jogszabályoknak megfelelően történt a vízumkiadás, miután befogadták a kérelmet, sem a nemzeti, sem az európai rendszerek nem jeleztek korlátozó találatot. Németország kért konzultációt, majd azt jelezte, hogy kiadható a vízum – közölte.
    
A tárcavezetőt Tóth Csaba és Szakács László szocialista képviselők is kérdezték a kereskedőházakról. Szijjártó Péter elmondta: ezzel a hálózattal közszolgáltatást nyújtanak díjmentesen azoknak a cégeknek, amelyek a külpiacon akarnak sikeresek lenni, egyebek mellett üzleti fórumokat, tréningeket, szakmai programokat szerveznek.
    
Szakács László az ülés utáni sajtótájékoztatóján nem tartotta elégségesnek Szijjártó Péter válaszait és jelezte, hogy kérdéseit írásban is felteszi egyebek mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel és a Quaestorral kapcsolatban.
    
Ugyancsak több képviselő érdeklődött a magyar-orosz kapcsolatokról. A külügyminiszter közölte: Magyarország és Oroszország között átlátható az együttműködés, minden évben van egy felsőszintű találkozó és néhány külügyminiszteri tanácskozás, és ezekről beszámolnak a nyilvánosság előtt. Számon kérni a politikai párbeszéd fenntartását „dilettáns felvetés”, egy közép-európai ország ugyanis nem engedheti meg magának, hogy ne legyen folyamatos a diskurzus Moszkvával – vélte. Hozzátette: Magyarország nyugati elköteleződését senki sem kérdőjelezi meg, de fontos a keleti gazdasági kapcsolatok ápolása.
    
Volner János (Jobbik) és Demeter Márta (MSZP) is kérdezte a minisztert az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról. Szijjártó Péter kijelentette: régóta hangsúlyozzák Ukrajna területi integritásának védelmét, hiszen szomszédos ország, ahol sok magyar él.
    
Hoffmann Rózsa (KDNP) érdeklődésére a nemzetpolitikával kapcsolatban a külügyminiszter közölte: sok nyitott kérdés van a szomszédos államokkal, de nem lenne jó stratégia addig semmiben sem együttműködni, amíg ezeket nem rendezik.

(MTI)