Németh Szilárd: 1956 szellemét nem lehet kiirtani a magyar nép lelkéből
Fontos, hogy érthetővé és átélhetővé tegyük a 65 évvel ezelőtti eseményeket nemcsak a felnőttek, hanem az ifjabb nemzedékek számára is – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.
Németh Szilárd hozzátette: a Magyarok – Fegyverek című időszaki kiállítás a diákok számára is élményszerűvé teheti az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit.
Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet ezeréves történetében voltak olyan események, amelyeknek nemcsak a történelmi jelentőségük vitathatatlan, de egyúttal nemzeti öntudatunk meghatározó részévé is váltak, az 1956-os forradalom és szabadságharc pedig kétségtelenül ezek közé tartozik. Habár a szabadságharc végül elbukott, 1956 szellemét többé nem lehetett kiirtani a magyar nép lelkéből – jelentette ki.
Emlékeztetett, hogy a forradalom vérbe fojtását követően több mint 16 ezer embert börtönöztek be, csaknem 300-at kivégeztek, köztük Nagy Imre miniszterelnököt is, „a hősi halottakat jeltelen sírokba temették, az életben maradtakat hallgatásra kényszerítették”.
Németh Szilárd megjegyezte: a hallgatás és elhallgatás hosszú évei után a magyar Országgyűlés 1990-ben nemzeti ünnepé nyilvánította október 23-át, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját. A 2011-ben elfogadott alaptörvény pedig megerősítette október 23. jelentőségét nemzeti ünnepeink sorában, és hangsúlyozta, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki – fogalmazott.
Az államtitkár szerint az elmúlt évtizedekben kiállítások és kiadványok sokasága segítette az emlékezést, és az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek pontosabb megismerését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új, tematikus kiállítása kifejezetten a harcok főszereplőivel, a katonákkal és fegyvereikkel foglalkozik, a történeti bevezető után bemutatja a szembenálló felek ruházatát, felszerelési tárgyait és fegyverzetét a szabadságharc idején.
Kiemelte: az időszaki kiállítás kísérője egy egyedülálló tárlat, amely korabeli gyermekrajzokat vonultat fel. 1957 elejére a gyerekek visszatérhettek az iskolapadokba, és az átélt élményeket a VIII. kerületi Jázmin utcai iskolában le is rajzolták a tanulók; ezekből a képekből is látható egy válogatás a tárlaton.
Németh Szilárd hangsúlyozta: történelmi múltunk eseményeinek feltárása és megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres jövőt építsünk. Az államtitkár emlékeztetett a kommunizmus és internacionalizmus veszélyeire, megjegyezve, hogy az Európai Uniót „ma ugyanolyan birodalmi gondolat vezérli”, mint az orosz birodalmat annak idején.
Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka köszöntőjében azt mondta: az új kiállítás a katonákat állítja a középpontba, a céljuk pedig az volt, hogy a forradalom minden oldalát megvilágítsák, már amennyire ez 65 év távlatából lehetséges.
Pálmány Béla történész a kiállításmegnyitón arról beszélt, hogy ötödikes volt az 1956-os forradalom idején. Meglepte – folytatta -, hogy fennmaradtak az egy évvel később az iskolában készített rajzok; ő például egy romos ház előtt álló tankot rajzolt, egy holttesttel a földön, és ez a rajz is megtekinthető a kiállításon.
