Szavai szerint évi 842 milliárd forinttal növelné a költségeket, ha Oroszország helyett máshonnan szerezné be az energiát Magyarország, ami megegyezik a rezsicsökkentésre fordított összeggel.

Hirdetés

Hangsúlyozta: az uniós tagállamok többsége nem saját országát akarja helyzetbe hozni, hanem Oroszországnak kíván ártani energiapolitikájával; közlése szerint az ukránok állnak e politika mögött, egy malomban őrölve a brüsszeliekkel.

Németh Szilárd kiemelte: a kormány a magyar emberek érdekeit helyezi a középpontba, majd feltette a kérdést, miért a magyar családoknak kellene megfizetniük Brüsszel Ukrajnával kapcsolatos törekvéseinek árát.

Brüsszel Kijev javaslatára cselekszik

Válaszában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára jelezte: ismét világossá vált, hogy Brüsszel – Kijev javaslatára – újabb szankciós csomagon dolgozik, és az nem Oroszországot, hanem Magyarországot büntetné a legnagyobb mértékben.

Hozzátette: Brüsszel még akkor is kivezetné az orosz energiahordozókat az uniós piacról, ha néhány hónapon belül béke lenne, majd mindezt egy Magyarország elleni, alapvetően leplezetlen retorziós intézkedésnek nevezte, ami miatt „praktikusan meg kéne szüntetni a rezsicsökkentést”.

Hangsúlyozta: az újabb szankciókkal tejesen ellehetetlenítenék Magyarországon a nukleáris energiatermelést is, holott a hazai áramellátás 45 százalékát a paksi erőmű fedezi.

Az államtitkár kiemelte: nem hagyják cserben a magyar embereket és vállalkozásokat, megvédik a rezsicsökkentést, nem hátrálnak meg a brüsszeli nyomás előtt, és továbbra is Európa legalacsonyabb rezsiárait kívánják biztosítani.

Közölte: a rezsiköltség emelkedése teljes mértékben szembe megy az energiabiztonság és a versenyképesség uniós követelményével.