Németh Szilárd: Zrínyi a magyarság szimbolikus képviselője

Németh Szilárd az egykori Zrínyi-Újvár helyszínén felállított emlékoszlop avatásán azt mondta: Zrínyi olyan hazafi volt, aki büszke volt horvát származására is, ez az identitás pedig ma is fontos üzenetet hordoz a Kárpát-medencében élők számára.

Mint kifejtette, Zrínyi Miklós katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország újraegyesítése, az oszmán hatalom kiűzése volt a Magyar Királyság területéről. Ennek a küzdelemnek szimbóluma volt Zrínyi-Újvár, amelyet a saját költségén és saját birtokán épített fel, az akkor török területen lévő Mura-parton 1661-ben. A vár egyszerre szolgálta a Muraköz, a szlavón vidék és Stájerország védelmét, de 1664-ben innen indította dicsőséges téli hadjáratát, amellyel számos végvárat felszabadított a törökök alól.

A vár európai történelmi szerepe vitathatatlan, holott csak három évig állt. Ez Zrínyi egyetlen magyarországi hadtörténeti emléke, amiért kiérdemelte tavaly a nemzeti emlékhellyé nyilvánítását – hangsúlyozta Németh Szilárd.

Hozzátette, hogy Zrínyi egy erős keresztény Magyarországban hitt, és „ma is ebben hiszünk”. Óriási a tét, „nem az összevissza beszéd, a hamis prédikátorok és a kiszámíthatatlanság ideje” van ma, „ez a tavasz a biztonság és a stabilitás, a felelős döntések ideje”, hogy eldöntsük, merre halad Magyarország – fogalmazott az államtitkár.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arról szólt, hogy Zrínyi Miklós a hazáért, a török uralom alóli felszabadításért élt, amiért kész lett volna meg is halni. Zrínyi-Újvárat dicsőséges szerepe ellenére a törökök végül 1664-ben elfoglalták, a haza egyesítésére így még további 50 esztendőt kellett várni.

A főigazgató említést tett arról is, hogy jelenleg Magyarországon 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely van, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek. Ezek a helyek lehetőségek arra, hogy a látogatók megtapasztalják a magyar történelem kiemelkedő eseményeit.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa térségének fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: „bátorságról, bölcsességről, hozzáértésről, kezdeményezőkészségről, kockázatvállalásról és sikerekről” ad számot ez az emlékoszlop, arról, hogy a magyar nemzettest egyik tagja minden erőforrását a haza érdekében mozgósította.

Közölte, a magyarság több mint ezer éve két világ határán létezik, kelet és nyugat találkozásánál, s a kettős természetünk, a kultúránk, a történelmi és társadalmi fejlődésünk alatt eldőlt, hogy mi a nyugatot választjuk. A nyugat azonban a mai formájában a magyarság önrendelkezési vágyát, a nemzeti, keresztény alapokon felépített önazonosságát „nem tudja sem lenyelni, sem kiköpni” – fogalmazott.

Jelezte ugyanakkor, hogy a délszláv háború után ismét harcok dúlnak néhány száz kilométerre a határainktól, a Nyugat pedig ezzel újra olyan helyzetbe került, amelyben nem magától értetődő a biztonság és a békesség.

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy tisztelet és hála nélkül nincs történelem, hagyományok, kultúrák, múlt, de mindezek nélkül nincs jelen és még inkább nincs jövő sem.

Zrínyi Miklós, a 17. század polihisztora „ma is fénylő csillaga a történelmünknek”, ismét egyik kiemelkedő alakja, aki a jövő nemzedéke előtt is példakép. A magyarság „sziklaszilárd kősziklája, a keresztény Európa, a keresztény vallás bástyája”, aki áldozatot hozott, szolgálta a népét, a magyarságot és a keresztény Európát – emelte ki a képviselő.