Németként a parlamentben

Magyarországon nyolc-tíz éve újra jó német nemzetiségűnek lenni. Egyre többen vallják meg a nemzeti identitásukat – mondta a Demokratának Ritter Imre, aki a német nemzetiségi lista vezetőjeként országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A képviselő legfontosabb céljának a német nemzetiségi oktatás magasabb szintű szervezését tekinti, beleértve a német nyelvű pedagógusok itthon tartását.

– Ön április 8-án történelmet írt: a most megalakuló új Országgyűlésben a magyarországi német nemzetiségnek szavazati joggal rendelkező, pártoktól független országgyűlési képviselője lesz. Volt már erre példa a múltban?

– Több mint 85 évvel ezelőtt. Jacob Bleyer nemcsak a magyarországi németek parlamenti képviselője, hanem egyúttal az első, és mindmáig az egyetlen a magyarországi nemzetiségekért felelős miniszter is volt. Ezután csak olyan képviselők ültek a parlamentben, akiknek volt nemzetiségi kötődésük, illetve identitásuk, de valamennyien pártok képviseletében kerültek be, akiket kötelez a frakciófegyelem.

– A baloldali sajtó szerint viszont ön sem független, mert 2010-ben a Fidesz színeiben indult, és a fideszes kötődése miatt támadják.

– Mindaddig, amíg nem volt szavazati jogom, senkit nem érdekelt, hogy egyébként milyen politikai kötődésem van. Köztudott volt, hogy keresztény, jobboldali beállítottságú ember vagyok. Más kérdés, hogy soha nem okozott számomra dilemmát, hogy a nemzetiségi ügyek és a politikai érdekek konfliktusai közepette hogyan döntsek. Mindig a német nemzetiségi identitásom volt a meghatározó.

– Elsősorban német, másodsorban jobboldali?

– Így is lehet mondani. Egyesek nehezen értik meg, mert kevesen gondolják át: ahhoz, hogy nemzetiségi vonatkozásban valamilyen tartós eredményt el lehessen érni, legalább 6-7 parlamenti ciklus kell. Aki nem tudja a nemzetiségi politikát úgy irányítani és képviselni, hogy politikai ciklusváltásoktól függetlenül tovább lehessen vinni egy programot, nincs is értelme, hogy belekezdjen.

– Hogy lehet a pártpolitikától függetlenül politizálni?

– Annak ellenére, hogy a Fidesznek az előző ciklus elején is kétharmada volt, az első pillanattól kezdve alapvető prioritásnak tekintettem, hogy minden nemzetiségi kérdésről először az ellenzéki frakciókkal egyeztessek. Miután megállapodtam velük, csak azt követően tárgyaltunk és állapodtunk meg a Fidesz–KDNP frakcióval is. Ez a sorrend azért volt fontos, hogy utóbb ne támadják előterjesztésünket a parlamenti eljárás során. Ezzel értük el azt, hogy minden nemzetiségi előterjesztésünket egyhangúlag fogadta el a parlament.

– Például?

– Az utolsó egy-másfél évben kétharmados törvényt már nem is vett a házbizottság napirendre – mivel a kormányzati frakciónak már nem volt meg a kétharmados többsége – , ám a legnagyobb politikai viták idején, 2017 decemberében a nemzetiségek jogairól szóló törvény és a köznevelési törvény módosításaira vonatkozó nemzetiségi előterjesztéseket mégis napirendre vette, és mindkettőt egyhangúlag meg is szavazta a parlament.

– Az előző ciklusban nemzetiségi szószólóként vett részt az Országgyűlés munkájában. Mennyivel bővül a jogköre képviselőként?

– A nemzetiségi szószólói mandátum is óriási jelentőségű volt. A 2012-es új választási törvény tette lehetővé, hogy a magyarországi nemzetiségek szószólókat vagy képviselőket választhassanak a parlamentbe. Bevallom, mi magunk sem gondoltuk, hogy ennek mekkora jelentősége lesz. Ezzel együtt az elmúlt négy év egyértelműen megmutatta, hol húzódnak a korlátai a szószólói mandátumnak.

– Avasson be!

– A szószóló csak a nemzetiségi bizottságnak lehet tagja, és csak a 13 szószóló együtt – mint nemzetiségi bizottság – tehet bármilyen törvénymódosító javaslatot, kizárólag azokban a napirendi pontokban, amelyeket előzőleg a házbizottság nemzetiségi napirendi ponttá nyilvánít. Ahol ez nem történik meg, azt a nemzetiségi bizottság nem tárgyalhatja, nem nyújthat be módosító indítványt, nem szólhat hozzá a parlamenti vitához. A nemzetiségi szószólónak nincs szavazati joga, és egy sor más politikai eszközzel sem rendelkezik. Például nem interpellálhat, nem tehet fel azonnali kérdést, nem lehet más parlamenti bizottság tagja.

– Akkor most jelentősen bővül a jogköre!

– Bár a ciklus elején vagyok, egészen biztos vagyok abban, hogy a képviselői mandátum legalább akkora előrelépés lesz, mint amekkora a szószólói mandátum volt.

– Hány szavazatot kapott?

– Több mint 26 ezer szavazatot, egészen pontosan 26 477-et. A kedvezményes képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszám 23 831 volt. Ami még ennél is fontosabb, hogy a német választási névjegyzékben regisztráltak 80,23 százaléka érvényesen szavazott.

– Milyen volt a kampány?

– Számunkra a német választási névjegyzékbe történő előzetes regisztráció volt az igazi nagy feladat, ennek a sikeréért közel egy évig dolgoztunk. Az utolsó két hétben már nem lehetett regisztrálni, a nagyon kiélezett politikai harcból pedig már igyekeztünk kimaradni. Az, hogy ennyien elmentek szavazni, bizonyítja a magyarországi német nemzetiség identitástudatát, elhivatottságát és fegyelmezettségét. Hozzáteszem, aki nemzetiségi listára szavazott, pártlistára nem adhatta le a voksát. Egy 80 százalék feletti érvényes részvétel bármilyen demokráciában kiemelkedő eredmény.

– Hányan vallották magukat német nemzetiséginek a legutóbbi népszámláláson?

– A 2011-es népszámlásnál több mint 186 ezer ember vallotta magát német nemzetiségűnek, de mi, magyarországi németek ennél jóval többen vagyunk. Sokan nem vallották meg a nemzetiségüket, mert a válaszadás nem volt kötelező. Azt gondolom, legalább másfélszer, kétszer többen lehetnek, akiket képviselnem kell a parlamentben.

– Egy vidéki nagyváros… Mi az oka annak, hogy még mindig kevesebben vallják magukat német nemzetisé­gűnek?

– A múlt nyomasztó emléke, a kényszerű kitelepítések hatása generációról generációra enyhül, de teljesen nem törölhető ki: ha egy népcsoport átél egy ilyen tragédiát, a nyoma mindig megmarad. Azonban az elűzetésnek és az elhurcolásnak nem a nyilvántartás, nem a lista volt az oka, hanem az, hogy embertelen világ volt, amelyben ezt meg lehetett tenni. Egyébként a mai korban ezer listát lehet előállítani pillanatok alatt akár a nemzetiségi egyesületek, intézmények nyilvántartásaiból is.

– Mit tart a legfontosabb feladatának országgyűlési képviselőként?

– Az elmúlt száz évben olyan erős volt a magyarországi nemzetiségek asszimilációja, hogy a nemzetiségi anyanyelvnek már nem a megtartása, hanem a visszaadása a legnagyobb feladat. Az első számú prioritás az oktatási és kulturális autonómia megteremtése.

– Konkrétan?

– Olyan oktatási-nevelési intézményhálózat kialakítása, amelyben a gyerekeinknek, unokáinknak visszaadhatjuk a részben már elveszett német anyanyelvet, megerősíthetjük a német identitásukat, alkalmassá tehetjük őket arra, hogy német nemzetiségi kultúránkat, hagyományainkat továbbvigyék. Célunk, hogy olyan, két anyanyelven felnövekedett gyerekeket neveljünk és oktassunk, akik az élet bármely területén önállóan megállják a helyüket, és összetartozó közösségként képesek az alapvető német nemzetiségi érdekeiket képviselni. Ma már nem várható el Magyarországon, hogy családi háttérből hozzák magukkal a német anyanyelvet, ezért egyetlen lehetőségünk van: olyan intézményhálózatot kialakítani, amelyben a német nyelv a nemzetiségi bölcsődétől az óvodán és iskolán át az egyetemig német anyanyelvként működik.

– Mit jelent ez?

– Jelenleg a nemzetiségi oktatás Magyarországon azt jelenti, hogy a német nyelvű nevelés, oktatás nagyon alacsony óraszámban történik. Érdemes elolvasni Jacob Bleyer 1933-as parlamenti felszólalását. Ő azt tartotta valóban nemzetiségi oktatásnak, ahol a magyar nyelv és irodalom tantárgyon kívül minden más tantárgy oktatása a nemzetiség nyelvén folyik. Hozzáteszem, Erdélyben, a Felvidéken, de még Kárpátalján is a magyar nemzetiségű gyerekek a mai napig is csak magyarul nevelkednek az óvodában és csak magyarul tanulnak az iskolában. Ezt a jogot próbálja most durván csorbítani az ukrán állam, ami ellen valamennyi magyarországi nemzetiség egységesen fellépett. Ugyanakkor a magyarországi német nemzetiség esetében, a nemzetiségi intézmények döntő többségében a nemzetiségi anyanyelv használata mindössze heti öt német nyelvi órára korlátozódik. Ez elfogadhatatlanul kevés.

– Ehhez nemzetiségi pedagógusok is kellenek…

– A közelmúltban végzett felmérés szerint a 215 német nemzetiségi óvodában a német nemzetiségi óvodapedagógusok 41 százaléka hiányzik! Az intézmények több mint hatvan százaléka abban a helyzetben van, hogy ha akár egyetlen nemzetiségi óvodapedagógus kiesik, már formálisan sincs meg a feltétele a nemzetiségi nevelésnek. Ez a legsürgetőbb feladat. Ezért bevezetünk egy ösztöndíjrendszert a nemzetiségi pedagógusképzés támogatására. 2018. szeptember elsején elindul az első olyan nemzetiségi óvodapedagógus-képzés, amilyennek mi elképzeljük, de ebből csak 25 év múlva kerül ki az első olyan évfolyam, amely már ebben a minőségi rendszerben nevelkedett.

– Kapnak támogatást az anyaországtól?

– A német belügyminisztériumtól folyamatosan kapunk támogatást, de nagyságrendekkel többre van szükségünk. Nagy segítség lenne, ha anyanyelvi német pedagógusokat tudnánk hozni Németországból vagy Ausztriából, de ez a migránshelyzet miatt szinte kizárt, mert aki él és mozog, mindenki a migránsokat oktatja. Épp ellentétes irányú folyamat megy végbe, mint ami kívánatos lenne. Nem ide jönnek, hanem innen mennek el a német nemzetiségi pedagógusok, hogy migránsokat tanítsanak Németországban, Ausztriában vagy akár Hollandiában. Ezért indítottunk olyan programokat, amelyek ösztönzőleg hatnak a nemzetiségi pedagógusok képzésére és a helyben maradására. „Ungarn­deutsch zu sein”, azaz német nemzetiségűnek lenni Magyarországon nyolc-tíz éve újra pozitív: egyre többen vallják meg a nemzeti identitásukat. Azt gondolom, ez a gyermekeink jövője szempontjából sorsdöntő.

– Említette, hogy a szószólói mandátumnak komoly korlátai vannak. A többi magyarországi nemzetiség nem szerzett képviselői mandátumot, továbbra is szószólók képviselik az érdekeiket. Őket hogy érinti az ön sikere?

– Mindenképp előrelépést jelenthet nekik is, mert ahol igénylik, segíteni szeretném a többi 12 magyarországi nemzetiséget is a képviselői mandátumom nyújtotta politikai többletlehetőségekkel.

Hernádi Zsuzsa