Nemzetgazdasági érdekünk, hogy Magyarországra hozzuk a Fudant

– A Fudan magyarországi campusának megalapítása a kínai vagy a magyar félnek kedvezőbb? Ki mit nyer a megállapodás létrejöttén?

– A kínai kormányzat több programjában is szorgalmazza, hogy a kínai egyetemek kerüljenek a világ legjobb intézményei közé. Két nemzeti programjuk – amelyből az egyik az Egy övezet egy út – kifejezetten a felsőoktatásra vonatkozó kezdeményezés, stratégiai szinten fogalmazza meg az első rangú egyetemek fejlesztését. A Double First-Class arra ösztönzi a kínai egyetemeket, hogy nemzetközi partnerekkel dolgozzanak együtt, ebben a keretben pedig az európai–kínai egyetemi együttműködésnek van jövője. Különbségek ugyan vannak a kínai és a nyugati egyetemi modellek között, mint például a centralizált és decentralizált vezetési szisztéma, vagy a felülről lefelé irányuló, illetve alulról felfelé irányuló döntéshozatali folyamatok, továbbá a felsőoktatási intézmények irányításában az államigazgatás szerepe, ám ezek áthidalhatók. A gazdasági versenyképesség előmozdítása, a tudásalapú társadalom fejlesztése, a kutatás előmozdítása, a tehetségek vonzása és megtartása, valamint a regionális egyenlőtlenségek csökkentése az elsődleges. A magyar kormánynak is időben fel kell majd készülni, hogy az itt tanuló külföldi diákok Magyarországon tartására megoldást találjon, ami jó lehetőséget teremt a magasan képzett munkaerő mennyiségének növelésére.

Másrészt a világ jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben, s a jövőben még gyorsabban fog változni. Az egyetemek nemzetközivé válása, a tudástermelő központokként a hírnevük kialakítása olyan kooperáló és kompetitív szempontokra helyezi a hangsúlyt, amelyekben mindenkinek az az érdeke, hogy együttműködjön a versenytársakkal. Kínában a felsőoktatás vezetőinek egyik alapvető feladata, hogy civil diplomataként járjanak el külföldön, teret teremtve az együttműködésnek. A kínai csúcsegyetemek intézményi minősítéseikkel és előkelő nemzetközirangsor-pozícióikkal is próbálnak partnereket vonzani. Így a kínai intézmények vonzási pontjaivá válhatnak az európai egyetemek. A Magyarországon működő kínai vállalatok is erősíthetik e kapcsolatokat. A kínai vezető intézmények és folyóiratok célja, hogy növeljék vonzerejüket a csúcstehetségek számára, függetlenül földrajzi elhelyezkedésüktől, politikai nézeteiktől, vallási meggyőződésüktől, társadalmi kategóriákhoz és kisebbségekhez való viszonyulásuktól. A Kínai Népköztársasággal a 2010 után újjáépített gazdasági-diplomáciai kapcsolatok pedig kölcsönösen jó alapot teremtenek a még szélesebb tudományos együttműködésre, amelyben a Magyar Nemzeti Bank katalizátor szerepet töltött be mint az eurázsiai–távol-keleti kutatások fő szellemi központja.

– Mi a helyzet a magyar szempontokkal?

– Magyarországnak égető szüksége van a nemzetközi értelemben is versenyképes tudástőkére és az ezt biztosító egyetemi háttérre. Az elmúlt évtizedben a Trianon utáni évszázad legsikeresebb tíz évét tudhatjuk magunk mögött, ám a folytatás kétséges, ha nem sikerül a felsőoktatás, s az általa kibocsátott munkaerő tudásszintjét növelni. Vagyis a sikeres gazdasági felzárkózáshoz nem elég egy évtized, sőt, most nemzetközi tényezők hatására éppen némi gyengülés megfigyelhető meg a hazai gazdaság tekintetében. Történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy hathatós felzárkózáshoz 20-30 év szükséges.

A 2010-es évtized után tehát a 2020-as, 2030-as éveket is meg kell nyernünk, amihez a világ egyik legjobb egyetemének szellemi innovációs háttere jó alap lenne.

Sőt, az egyetemimport a meglévő magyar egyetemek színvonalára is pozitív hatással lenne.

– Hol tartunk most, melyek lennének a fenntartható felzárkózás előfeltételei?

– A jelenlegi GDP-arányos 76 százalékos szintről 2030-ra el kell hogy érjük az EU átlagos fejlettségét. Ehhez évente átlagosan 2,7 százalékponttal kell közeledni az EU átlagához, amelyhez mintegy 3,5 százalékos növekedési többletre van szükség az EU-hoz képest. Ez csak a munkaerő termelékenységének fokozásával valósítható meg, amely magasabb képzettségi szinttel lehetséges. A magyar egyetemek jelenleg a nemzetközi vállalatok munkaerőigényeit is akadozva tudják biztosítani, ám a GDP 40 százalékát jelentő kkv-szektor igényeire csak minimálisan tudnak reflektálni. Magyarországon a 4. legalacsonyabb a kkv-szektorban foglakoztatott diplomások aránya az Európai Unióban. Mélyebben vizsgálva a lemaradásunkat, 5 százalékponttal alacsonyabb az EU-átlagnál és 10 százalékponttal az északi TOP5 átlagánál azoknak a magyar kkv-knak az aránya, amelyek innováció céljából együttműködésre léptek más szervezetekkel.

De ismerjük a sikerhez vezető utat, Észtországét, ahol 2,5-szeresére, Litvániáét, ahol a 3-szorosára növelték az innovatív kkv-k arányát 2013 és 2020 között. Magyarország ugyan megduplázta az innovációs képességeit, ami azonban továbbra sem éri el az uniós átlagot, s a versenyképességi fordulathoz még mindez kevés. És legyünk tárgyilagosak, a magyar innovációs potenciál érdemi növelése nem a sokadrangú magyar főiskolák toldozgatásával-foltozgatásával, képzési szintjük középszerűségének megtűrésével valósulhat meg. A sikert csak az intenzív növekedési források kiaknázása hozhatja. Lenne tehát hova fejlődnünk, hiszen Magyarországon a visegrádi partnerországokénak harmada, az uniós átlagnak ötöde a szabadalmi tevékenység. Nem halogatható a technológiai és zöld átállás, valamint a teljes digitális fordulat sem, amihez a világban élenjáró egyetemek Magyarországon való letelepítésére van szükség, s viszonylag rövid időn belül. Nem célszerű további időt vesztegetni bizonyos középszerű egyetemek pátyolgatásával, lépnünk kell, s ha lehetőség van, akkor a világ egyik legjobb egyeteme felé tegyünk lépéseket.

– Nem lát abban ellentmondást, hogy most Magyarországra vonzanánk a Fudant, miközben éppen pár éve lett „persona non grata” Soros György CEU-ja?

– Azért lássunk tisztán! A Fudan Egyetem nagyságrendekkel erősebben rangsorolt a nemzetközi mezőnyben, mint a CEU, főleg azokon a tudományterületeken, amelyek nekünk fontosak. Tehát a mi igazi stratégiai partnerünk a Fudan Egyetem lehetne. Távol-keleti barátainkkal a jó egy évtizede kiépített gazdasági-diplomáciai kapcsolataink is igénylik a tudományos együttműködés újabb irányokba terelését.

Pozíciók a nemzetközi egyetemi rangsorban
QS World University Rankings

A Fudan gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi és műszaki tudományok területein kezdené meg a képzést Magyarországon. Gazdasági területen, látjuk, a 73. legjobb egyetem a világon, ezen belül a pénzügy és számvitelben 62. helyen állnak; orvostudományokban a 74., kémiában a 42., gyógyszerészet és farmakológia területén az 53., anatómia és fiziológia területén 51-100., biológiában a 73., élettudományokban 101. helyen pozícionáltak; a mérnöki és műszaki tudományokat illetően a 92., a hozzá kapcsolható anyagtudományokban a 30., matematikában az 53., villamosmérnöki és elektrotechnikai tudományokban a 102. helyet foglalják el. Összehasonlításképpen közgazdaságtanban a legjobb helyen álló Corvinus Egyetem a 301-350. helyezést, orvostudományokban a Semmelweis Egyetem a 201-250. helyezést, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki és műszaki tudományokban a 211. helyezést mondhatja magáénak. Vitathatatlan tehát a Fudan előnye. Nemzetgazdasági érdekünk, hogy Magyarországra hozzuk, s itt az egyetemi palettában megjelenjen.

– Ezek a nemzetközi rangsorok miért fontosak, miből tevődnek össze?

– Objektívan kifejezik egy egyetem minőségét, vagyis az ott folyó képzés és kutatás színvonalát, s ezekből adódóan a kibocsátott diplomák minőségét. A rangsorok világszerte platformot biztosítanak az egyetemek számára, hogy megmutassák a kutatás, az oktatás terén elért eredményeiket, mivel a rangsorokban elfoglalt helyezés megmutatja egy-egy egyetem reputációját, tekintélyét, s főleg az adott nemzetgazdaságra, társadalomra gyakorolt hatását. A rangsorok fontos kiindulópontok az együttműködésre alkalmas intézmények bevonására is. Egy magasan rangsorolt partner javíthatja egy együttműködésbe bevont intézmény, illetve ország hírnevét, fokozhatja az ott folyó új érték-előállítás hatékonyságát.

Vagyis az egyetemek tekintélyének megállapítására egyetemi rangsorokat használnak évek óta. A leggyakrabban hivatkozott, leginkább elfogadott a QS World University Rankings, amely 2004 óta létezik. Az összeállításánál a legtöbbet nyom a latban (40%) az, ami a tudományos munka mércéje manapság is, azaz a tudományos szakértői véleményezés (academic peer review), amikor megkérdezik a világ aktív tudósait szakterületük legjobb egyetemeiről. 20 százalékban számít be az egyetem karainak hallgatói aránya (faculty/student ratio) – azaz így mérik, mennyire elkötelezett a tanítás iránt az adott egyetem.

Ugyancsak 20 százalékos a súlya a kollegiális vélemények mellett a másik klasszikus teljesítménymérésre és hatásmérésre használt tudománymetriai eszköznek, az idézettség összeszámlálásának, vagyis annak, hogy egy adott egyetem adott karának publikációit mennyire idézik más tudósok (Citations per faculty), tehát, hogy az adott kar mennyire van jelen az adott szakterületen a többi kutató számára, mekkora a hatása az adott tudományterületre. 10 százalékban számít, hogy a munkáltatók mennyire keresik, mennyire szívesen alkalmazzák az adott egyetemen végzett hallgatókat és úgyszintén 10 százalék az intézmény nemzetközi orientációja, amiből 5 százalék a külföldi hallgatók súlya, és 5 százalék a külföldi oktatók aránya az egyetem rangsorolásában. Ez részben azért érdekes, mert megmutatja, hogy egy egyetem igyekszik-e nemzetközi térben is jelen lenni, de azért is, mert azt is jelzi, hogy a hallgatók és az egyetemi oktatók világszerte elég komolyan veszik-e az egyetemet ahhoz, hogy ott akarjanak tanulni. A magyar tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez pedig pontosan olyan képzőhelyre van szükségünk, amelynek hallgatói a legmagasabb szintű tudást kaphatják meg.

– Mi a helyes megközelítés, ha egy egyetem gazdasági hatását akarjuk meghatározni?

– A minőségi képzést adó egyetemről kikerülő diplomások minőségi munkaerőt jelentenek, képesek az innovációra, a megújuló-fenntartható gazdaság irányítására. Sőt, felmérések igazolják, hogy a magasan rangsorolt egyetemeken szerzett végzettség sokszorosára emeli a legfontosabb cégeknél való elhelyezkedés lehetőségét. A konkrét példa: U.S. News & World Report top 14 jogi karán végzettek esetében még a 14. helyen álló jogi egyetem is 30 százalékponttal nagyobb mértékben növeli a legnagyobb jogi cégeknél („Big Law”) való elhelyezkedés valószínűségét, mint a 15. helyen álló jogi egyetem.

De másik példával is szolgálhatok: egy 2018-as ausztrál jelentés szerint az ausztrál nyolcak csoportjába tartozó egyetemek (a nyolcak csoportja Go8, amely Ausztrália vezető kutatóegyetemeit tömöríti) egyetlen év alatt 66,4 milliárd dollárral járultak hozzá a nemzetgazdasághoz a kutatásaik, a diplomások, a nemzetközi hallgatók és foglalkoztatásuk kiváltotta hatások révén. A London Economics jelentése azt is feltárja, hogy minden egyes kutatásra költött 1 dollárból mintegy 10 dollár jutott vissza a magánszektorba. A jelentés szerint a Go8-ak egyetemein foglalkoztatott minden egyes alkalmazottra 2,4 új munkahely létrejötte esett a szélesebb közösségben, és minden három, a Go8-ak intézményeiben tanuló nemzetközi hallgatóra 1 millió dollárnyi továbbgyűrűző hatás jutott a gazdaságban. Az egyetemek tehát gazdasági katalizátorok, amelyek értékes befektetések az adófizetők számára.

– A Fudan Egyetem vonatkozásában is vannak hasonló megtérülési számítások?

– A kínai helyzetet éppen a Fudan kutatói elemezték. A kínai felsőoktatási ráfordítások, a technológiai innováció és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat elemzése a három változó közti kölcsönhatási mechanizmusok összefüggése. Egyik következik a másikból, a felsőoktatási input a technológiai innováció fontos forrása és hajtóereje, a technológiai innováció pedig elősegíti a gazdasági növekedést. A technológiai innováció azonban késleltetett pozitív hatással van a gazdasági növekedésre, ezért a felsőoktatásba történő pénzbefektetés hosszú távú szemléletet igényel, így a gyors sikert és azonnali előnyöket váró gondolkodás kerülendő. Gondoljunk csak bele, hogy Fudanon szerzett közgazdasági diploma mennyi hozzáadott értéket jelenthetne egy vállalat, vagy a diplomás karrierjében!

– A GDP százalékban kifejezett hasznán túl, miben mérhető a Fudan létrejöttének megtérülése?

– A világon elsőként Magyarországon hozna létre önálló campust a Fudan. A haszna pedig a minőségi munkaerő létrehozásában, az innováció ösztönzésében, a foglalkoztathatóság növelésében, a meglévő munkaerő továbbképzésében, a diplomások jövedelemelőnyének fejlesztésében, továbbá az oktatás és az üzleti szféra közötti együttműködés erősítésében mérhető, amelyre ez az egyetem igazoltan alkalmas.

Az egyetemek számának növekedése egy régióban eleve pozitívan kapcsolódik az egy főre jutó GDP jövőbeli növekedéséhez. Egy régióban az egyetemek egy főre jutó számának – külföldi tapasztalatok alapján – 10 százalékos növekedése 0,4 százalékkal magasabb jövőbeli egy főre jutó GDP-vel jár az adott régióban. Úgy tűnik továbbá, hogy az egyetemek pozitív tovagyűrűző hatásokat gyakorolnak a közeli szomszédos térségekre is. Az egy főre jutó GDP és az egyetemek közötti kapcsolatot nem egyszerűen az egyetemi beruházások, az oktatói gárda és a hallgatók közvetlen kiadásai határozzák meg. Az egyetemeknek a növekedésre gyakorolt hatását részben a humán tőke megnövekedett kínálata és a nagyobb innováció közvetíti. Sőt, a jó egyetemek a vállalatokkal folytatott kutatási-termelési kapcsolatokra is jó hatást gyakorolnak.

A magas szintű humántőke biztosítása egy régióban például a letelepedő autóipari vállalatok számára létfontosságú, amelynek jó példája Győr vagy Kecskemét városok egyetemi politikája, amely a régió sikerét hozta. A minőségi tudás tömegesedése viszi előbbre egy vállalat, egy adott ország, régió fejlődését. Sőt, a nemzetközi értelemben vett versenyképes régió eredményének eléréséhez – tapasztalati adatok alapján – legalább egy top 300-as rangsorú egyetem jelenléte is szükséges. Győr vagy Kecskemét egyetemi kapacitásai ugyan e kategóriával még nem rendelkeznek, ám a régió – relatív – sikerességét máris elérték.

– Hogy határozható meg a Fudan tudományos értéke?

– Kína legjobb egyetemei egyenrangú partnerei lettek az angolszász világ legjobb felsőoktatási intézményeinek és a kölcsönös együttműködések igazolják, hogy a „nyugati világ” is így gondolja. Az elérhető 2018-as adatok alapján a Fudan diákjai 32 ország és régió 173 intézményében vettek részt egyetemi szintű egy szemeszteres csereprogramokban. Az egyetem pedig a világ 157 országának és régiójának 43 intézményéből fogadott vendéghallgatókat.

A Fudan tagja az Universitas 21 globális hálózatának, amely 27 világszínvonalú egyetem hallgatóinak és munkatársainak teszi lehetővé, hogy megosszák egymással a kutatási eredményeiket, határokon átnyúló együttműködést folytassanak, és elősegítsék a nemzetközi tudáscserét. A tagok között van pl. a National University of Singapore (QS rangsorban 11.), The University of Edinburgh (15.), The University of Melbourne (33.), University of Sydney (41.), UNSW Sydney (45.), The University of Queensland (50.), Korea University (74.), KU Leuven (76.), a University of Zürich (83.), az University of Amsterdam (85.), az University of Glasgow (81.), The University of Auckland (87.), az University of Birmingham (91.), Lund University (95.), az University of California, Davis (102.).

A Fudan több külföldi egyetemen is működtetnek kihelyezett központokat is, például Yale (QS 18.), University of California, San Diego (53.), University of Copenhagen (82.), University of Auckland (87.) Közös, vagy kettős diplomát adó képzéseket visznek többek közt olyan egyetemekkel, mint a Massachusetts Institute of Technology (MIT) (QS 1.), National Taiwan University (77.) The London School of Economics (56.), Sciences Po (3. a politikatudományokban). Igazolt tény, hogy a Fudan egyetem oktatási exportjának politikai-világnézeti akadálya nincs.

Felmerül a kérdés, hogy ha ennyi „demokratikus”, rangos nyugati egyetem vállalja a Fudannal való együttműködést, sőt, befogadja a területére, akkor nekünk, magyaroknak pontosan miért is nemkívánatos a jelenlétük?

– Ezt az erőt, amit a Fudan a tudomány világában képvisel, hogyan hasznosíthatja Magyarország?

– A felsőoktatás szerepe a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésben évről évre növekszik, és ez a következő évtizedekben is így lesz. A Fudan Egyetem nemzetközi rangsorban elfoglalt pozíciója jó alap a fejlődésünk biztosításához. E magasan rangsorolt intézmény Magyarországra importálása javíthat a versenyképességünkön, sőt, jelenléte a felsőoktatáson kívüli ipari-kereskedelmi ágazatokat is együttműködő, kutatásokat megrendelő-felhasználó partnerré teheti. A XXI. században a felsőoktatás fókuszpontja a tudás és annak átadása, amely az innováció előmozdításával és a magasabb szintű készségek növelésével nagymértékben hozzájárul a gazdasági növekedéshez és fejlődéshez. A felsőoktatást széles körben a növekedési teljesítmény, a jólét és a versenyképesség egyik fő mozgatórugójaként határozzák meg. A XIX. századig az innováció még a mezőgazdaság üzemei körül koncentrálódott, a XIX. második felétől azonban már az ipari központok lettek a fejlődés előre lendítői, míg a XX. század végétől az egyetemi tudásközpontok lettek a fejlődés epicentrumai. Az egyetemek szellemi és oktatási tevékenységükkel biztosítják a társadalom fejlődését, mivel a készségek fejlesztése a magasabb életszínvonal és a jólét alapja, így a tudás létrehozásába való befektetés és a tudás terjesztésének lehetővé tétele elsődleges szemponttá vált. A magas bérű munkahelyek megteremtése, és a termelékenység növekedésének biztosítása a világ élvonalába való bekerülés záloga. Ennek határán áll most Magyarország. Kár lenne ezt a lehetőséget elszalasztani!