Nemzeti konzultáció és Békemenet
A nemzeti konzultáció a véleménynyilvánítás a népszavazásnál is demokratikusabban szembesítheti Brüsszelt a magyar társadalom akaratával.Több formája is lehet az ellenállásnak, amellyel a kormány Brüsszel és Soros György migrációs terveit igyekszik megtorpedózni, hogy Magyarország megőrizhesse szuverenitását. A Fidesz most nemzeti konzultációt hirdetett. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a véleménynyilvánítás e módja a népszavazásnál is demokratikusabban szembesítheti Brüsszelt a magyar társadalom akaratával.
– Nagyon sok kritika éri balliberális oldalról a nemzeti konzultáció intézményét, ami egyébként Brüsszelnek sem tetszik. A szakember, vagyis az alkotmányjogász minek tekinti ezt a véleménynyilvánítási formát?
– A nemzeti konzultáció az országgyűlési választások közötti időszakokra is megteremtette a kormány és a társadalom érdemi és közvetlen kapcsolatát. Az emberek tehát nemcsak négyévenként foglalhatnak állást fontos és sorsdöntő kérdésekben, hanem a ciklusok ideje alatt is. Persze nem ez az egyetlen forma, hiszen rendeznek helyi népszavazásokat, országos referendumokat, időközi helyhatósági, sőt, országgyűlési képviselői választásokat is.
– Nem lett volna jobb jelen esetben, azaz Soros György migrációs politikájával kapcsolatosan is inkább népszavazást kezdeményezni?
– A referendum nehézkesebb, bonyolultabb, költségesebb, s ha megnézzük a népszavazási kezdeményezéseket, akkor azt látjuk, hogy azok sok esetben csak egy szűkebb kör érdekeit szolgálják. A nemzeti konzultáció viszont még az országos referendumhoz képest is kiterjesztettebb forma, és bár ebben az esetben mindig a kormány határozza meg a konzultáció alapkérdését, annak szükségszerűen mindig sorsdöntő, a társadalom egészét átfogó problematikának kell lennie.
– Van valami ehhez hasonló a világban?
– Úgy tudom, nem, ez tehát hungarikum. A jelentősége pedig felbecsülhetetlen, nemcsak itthon, de abban a nemzetközi térben is, ahol egyre növekszik a társadalmak politikai apátiája. A Der Spiegel című magazin is szembesítette legutóbbi interjújában Angela Merkelt a németek rohamosan apadó választási kedvével. Nyílik tehát az olló a politikai elitek és a szavazók között. A magyar kormány viszont épp azon van, hogy minél inkább bevonja az embereket politikába, s politikai döntések előkészítésébe. A siker tagadhatatlan, a számok magukért beszélnek.
– A legutóbbi konzultáció esetében 1,8 millió ember reagált a feltett kérdésre, holott 8 millió szavazásra jogosult polgár él Magyarországon…
– Ez így van, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 8 millióból csak 4 millió aktív politikai értelemben. Ehhez már sokkal közelebb áll az 1,8 millió visszaküldött kérdőív. Az egész egyébként egyfajta közvélemény-kutatásnak is felfogható, a kormány számára ez az egyik legfontosabb funkciója a konzultációnak. Vagyis hogy a kabinet tudja, ismerje azt az irányt, amerre a társadalom haladni szeretne.
– Hirtelen jött a mostani konzultáció ötlete. Úgy tűnik, mintha válasz lenne az Európai Bíróság nemrég született kvótaügyi határozatára…
– Nem erről van szó. Ha jobban megnézzük, akkor látjuk, hogy már legalább két évtizede működik Magyarországon Soros György destruktív programja. Ide települt a CEU, a balliberális értelmiség felpörgette a „nyitott társadalom” projekteket, megszaporodott a sorosista NGO-k száma, és ügyködni kezdett a milliárdos által finanszírozott és irányított manipuláció a médiában. Ezt éreztük, tudtunk a létezéséről, sőt, mindez benne volt a nemzetközi politika levegőjében is, különös tekintettel az Egyesült Államok kül- és belpolitikájára. Észre kell venni azt is, hogy a milliárdos különösen nagy figyelmet fordít Magyarországra. A Soros-féle törekvésekből pillanatnyilag a migráció erőltetése érzékelhető leginkább. Igyekszik minél több idegen kultúrájú embert betelepíttetni Európába, s pénzt biztosítani nekik a megélhetésre.
– Nem is keveset! A brüsszeli elit havonta 1800 eurót, vagyis több mint 540 ezer forintot adna személyenként…
– Méghozzá ezt minden tagország számára kötelezővé tennék abban a reményben, hogy akkor nem özönlenének vissza a migránsok például a németekhez. Mondani sem kell, hogy a legtöbb tagországnak túl vékony a pénztárcája ehhez. Soros erre azt mondja, hogy akkor vegyenek fel kölcsönt, az ő bankjai szívesen hiteleznek az érintett államoknak. Tehát a valóságban szó sincs a Soros György-féle filantrópiáról, ez egy jól kitervelt és jövedelmező üzleti konstrukció. Persze az sem meglepő, hogy mögé állnak a multik is! Hiszen ha pénzt kap az egyre népesebb migránstömeg, az a kereslet, illetve a vásárlóerő látványos megugrását eredményezi. Soros eközben persze más szegmensben is győzelmet arathat, szétverheti a nemzeteket és a nemzetállamokat, megszüntetheti a határokat, begyalulhatja a kereszténységet, s így tovább. Ha a Soros-féle vallás-, család- és nemzetellenességet figyelem, akkor rájövök, hogy ez leginkább a kommunizmus ideológiájával mutat rokonságot.
– Az EB még nem reagált érdemben a konzultáció ötletére…
– Nem mehetnek el szó nélkül a magyar konzultáció mellett. Ha másfél-két millió uniós polgár állást foglal valamiben, azt komolyan kell venniük. Főként úgy, hogy ez az állásfoglalás nem áll meg a határainknál, hanem példát adhat más európai társadalmak számára is. Én a konzultáció erejét és üzenetértékét csak a Békemenethez tudom hasonlítani.
– Valóban, azután is csendesebb lett Brüsszel egy darabig…
– A Békemenet megmutatta, hogy a kívülről induló támadásokra, kormánybuktatási kísérletekre mi a válasza a magyaroknak. Emlékezzünk, 1956-ban az árulók győztek. Idegen segítséggel döntötték meg a törvényes magyar kormányt. Most is azért szervez nyugati sajtókampányokat hazánk ellen a balliberális tábor, azért jelentgeti fel a magyarokat Brüsszelben, s azért hívja be az országba a Popovics-féle ügynököket, hogy kormányt buktasson. A Békemenet ötszázezres tömege látható volt. A nemzeti konzultáció eredménye pedig kézzel fogható, dokumentált lenyomata a magyar társadalom álláspontjának. Ezt nem lehet elvitatni.
– Az Európai Bizottságban is így gondolják?
– A konzultációnak politikai súlya van. A magyar diplomácia és a magyar külügy egyre bátrabb, karakánabb, egyre több hangszeren játszik, azaz magasabb színvonalon végzi a dolgát. A nemzeti konzultáció viszont egy másik dimenzió. Arra nem lehet diplomáciai válaszokat adni. Konkrét akaratnyilvánítás, Brüsszelnek ezért kellemetlen és a fontossága miatt kényelmetlen is a magyar kezdeményezés. És abban is biztos vagyok, hogy másfél-két millió embernek a konzultációban megnyilvánuló kritikus véleménye miatt sem érezhetik jól magukat a Juncker-féle hivatalnokok.
– Sőt, csalódottak is lesznek, mert az hiszik, hogy azért már előbbre tart a manipuláció, vagyis sikeresen megdolgozták az uniós államok közvéleményét…
– Nem megy az olyan könnyen. Az EB nyilatkozatot tett közzé 2014 márciusában, melynek az volt a címe, hogy: Nyitott és biztonságos Európa – valósítsuk meg! Nem kellett túlzottan éles szem ahhoz, hogy felfigyeljünk erre a bizonyos „nyitottságra”, ami nekem akkor is Soros nyitott társadalom koncepcióját juttatta eszembe. És a milliárdos uniós látogatásában is rögtön felfedezhető volt az illegitim jelleg. Ő egy amerikai üzletember. Miért fogadja államfőknek kijáró protokollal az Európai Bizottság? Miért tárgyal a legrangosabb brüsszeli vezetőkkel, méghozzá zárt ajtók mögött? És miért ad utasításokat az EB és az EP számára például a migráció ügyében? Nekünk, magyaroknak is bizonyítani akarta ezzel a politika és a politikusok fölötti hatalmát, már csak azért is, mert itt több támadás érte.
– A tavalyi, októberi migrációs népszavazás érvénytelen volt, bár beszédes eredményt szült. Eltelt egy év. Érzik már a magyarok, hogy most nem babra megy a játék?
– A nemzeti konzultáció abból a szempontból is kedvezőbb, hogy levélben vagy elektronikus úton, de nem egy napra koncentrálva, hanem egy hosszabb időintervallumban adhat választ a polgár a kormány kérdésére. Így talán több is benne a demokrácia, mint a népszavazás intézményében. A nemzeti konzultációban való részvételi jogot én a politikai alapjogok körébe sorolom. Így számomra különösen furcsa, de rendkívül árulkodó, hogy azok támadják a leghevesebben, akiknél saját elmondásuk szerint nincsenek is nagyobb demokraták e földön.
Sinkovics Ferenc