Nemzeti küldetésünk a kereszténység védelme
A háború és a várható gazdasági krízis teljes mértékben leköti a közvélemény figyelmét. Ez érthető, Európa jövője forog kockán a jelenleg zajló világpolitikai események kapcsán. A kereszténység, a közel-keleti keresztény közösségek azonban már hosszú évtizedek óta élik meg azt az ostromállapotot, amelyet mi magunk csak az elmúlt néhány hónapban voltunk kénytelenek elszenvedni. Azbej Tristannal, a Hungary Helps program vezetőjével beszélgettünk, aki államtitkári rangban képviseli az üldözött keresztények ügyét.– Különleges csengésű neve hallatán az ember találgat, hogy kit is takarhat valójában. Meséljen magáról, illetve hogy miként került a politika világába!
– Színes családi örökségre tekintek vissza, de ezzel együtt is büszke magyar vagyok, hazafinak vallom magam. Édesanyám francia, édesapám magyar, az Azbej névnek pedig az a magyarázata, hogy egy 400 éve a Kárpát-medencében élő örmény kulturális és etnikai örökséget hordozó család leszármazottja vagyok. Franciaországban töltöttem életem első négy évét, de Magyarországon nőttem fel, az örmény családi örökség pedig fiatal korom óta a keleti keresztények ügyéhez kötött. Az Egyesült Államokban szereztem diplomát geológusként, később négy éven át Magyarország izraeli nagykövetségén szolgáltam. A külföldön töltött éveim megerősítettek abban, hogy a magyarságom a legfontosabb számomra, megértettem, hogy az identitásunk megőrzésével gazdagabbá tesszük a világot. Arra tettem fel az életemet, hogy Magyarország, a magyar nemzet javát szolgáljam. A Gondviselés ezt a magyarság szolidaritásának kifejezésén, nemzeti küldetésünk teljesítésén keresztül tette lehetővé számomra. Így lettem a Hungary Helpsnek, Magyarország nemzetközi segélynyújtási programjának a vezetője. A programnak köszönhetően a közvélemény arról ismert meg minket, hogy magunkra vállaltuk az üldözött keresztény közösségek megsegítését szerte a világban. Ezenkívül háromgyermekes családapa vagyok.
– Félig franciaként figyelemmel kíséri a Franciaországban történteket?
– Elsősorban magyarnak vallom magam, a családi örökség okán azonban közel érzem magamhoz a francia nemzetet is. Nagyon büszke vagyok mindarra, amit a franciák hozzátettek az egyetemes emberi kultúrához. Ezért különös aggodalommal szemlélem, hogy az az ország, amelyet valaha az egyház leányának neveztek, és az európai keresztény kultúra egyik sarokköve volt, elhagyja keresztény identitását, közben a migráció kritika nélküli elfogadásával veszélyezteti a puszta létét is. Attól tartok, a keresztény gyökerek és a kultúra megtagadása, valamint a szélsőséges iszlamizmus franciaországi térnyerése aláássa az egész francia identitást és kultúrát.
– Hogy tekint vissza a Hungary Helps eddigi tevékenységére?
– Az üldözött keresztények ügye fontos a magyar kormánynak, az eredmények pedig magukért beszélnek. Az öndicséret mindig visszatetsző, de talán megengedhetem magamnak azt a feltételezést, hogy az eredményeimnek köszönhetően a kormányfő úgy döntött, a jelenlegi ciklusban is folytatni kell a Hungary Helps programot, és újra engem bízott meg a vezetésével. A program öt éve indult, az elmúlt évek eredményei, a világban zajló folyamatok azt erősítették meg, hogy a magyar kiállást nem elhagyni, hanem erősíteni kell. Az elmúlt öt évben 54 országba vittük el a magyar emberek támogatását, több mint félmillió szenvedő emberhez jutottunk el, jelentős részük üldözött keresztény. Sokak életét mentettük meg, illetve hozzájárultunk ahhoz, hogy nem kevesen a szülőföldön maradást választhassák a menekülés helyett. Az üldözött keresztények megsegítésében a Hungary Helps azt az elvet vallja, hogy nem a bajba jutott embereket kell Magyarországra hozni – kivétel persze, hogyha mi vagyunk az első biztonságos ország –, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol baj van.
– Az áprilisi választási győzelmet követően a Külgazdasági és Külügyminisztériumon belülre került a keresztényvédő misszió. Hozott ez bármiféle változást a célokban vagy az eszközökben?
– A Hungary Helps küldetését, céljait, eszközeit és jelentőségét tekintve semmilyen változást nem jelent az új minisztériumba való betagozódásunk, inkább további erősödésre számítunk. Amikor öt évvel ezelőtt elindult a program, a Miniszterelnökség keretében dolgoztunk; akkor a Hungary Helps elsősorban egy értékelvű üzenetet közvetített, gesztusértékű program volt. Az évek során aztán – több mint 200 támogatási program lebonyolításával a hátunk mögött – a Hungary Helps szakpolitikává nőtte ki magát. Így az, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium égisze alatt folytatjuk a munkánkat, azzal a többlettel jár együtt, hogy szervesen integrálódunk a magyar külpolitika és diplomácia világába. Humanitárius céljainkhoz hatékonyabb eszközök állnak ezentúl rendelkezésünkre. Az üldözött keresztények megsegítése jószolgálati küldetés, ám mint minden kormányzati programnak, a magyar emberek érdekeit is szolgálnia kell. Jelen esetben a magyarok biztonságáért teszünk azzal, hogy segítségnyújtásunkkal megelőzzük a migrációs krízis súlyosbodását.
– Mi a következő évekre kitűzött legfontosabb céljuk?
– Nemzeti küldetésünk, hogy a kereszténység védelmére keljünk, Magyarország a kereszténység szabadságügyének zászlóvivője kell legyen. Kiállásunkra pedig nagy szükség van, ugyanis a keresztényeké lett a világ legüldözöttebb vallási közössége, több mint 300 milliós lélekszámban diszkriminálnak, üldöznek vagy bántalmaznak fizikailag keresztényeket hitük miatt. A nyugati világ, a nagy nemzetközi jogvédő szervezetek és támogatási programok ugyanakkor nem hajlandóak tudomást venni a keresztények üldözéséről. Éppen ezért a Hungary Helps missziójának középpontjában továbbra is a keresztények megsegítése áll majd. Viszont csak keresztényeket támogatni nem keresztényi magatartás, ezért a szolidaritásunkat kiterjesztjük bármelyik szenvedő közösségre. A magyar emberek érdekeit, vagyis a migrációs szempontokat is figyelembe véve, a Közel-Kelet és Afrika a jövőben is kiemelten számíthat a magyarok humanitárius segítségére. A közeljövőben ugyanakkor komoly feladatot ad majd az orosz–ukrán háború és a pusztítások nyomán kialakult helyzet. Az elmúlt fél évben a Hungary Helps program több milliárd forint értékben juttatott el segélyszállítmányokat Ukrajnába. Az országban élő kapcsolattartóink azt mondják, ha a mai napon véget érne a háború, akkor is olyan sebeket szerzett az ukrán társadalom, olyan pusztítást okozott a háború, hogy még hosszú évekig szükség lesz a segítségre. Ezenkívül a küszöbén állunk egy újabb nemzetközi méretű humanitárius válsághelyzetnek, amire fel kell készülnünk. Az ukrajnai háború egyik következménye, hogy a világ számos régiójában nagyon súlyos élelmiszerválság léphet fel. Jelenleg azon dolgozunk, hogy fölmérjük, milyen módon tudunk enyhíteni a Hungary Helps programmal a várható krízisen.
– A program azért indult, mert a kereszténység lett a legüldözöttebb vallás a világon. Hogy látja, az utóbbi években tovább romlott vagy valamit javult a keresztények helyzete a világban?
– Nagyon sok helyszínen mikor az üldözött keresztény egyházak képviselőinek föltettem a kérdést, hogy miben segíthetünk, a válasz az volt, hogy bármilyenfajta segítség jól jön, mert hatalmas pusztítást, üldöztetést, erőszakot szenvedtek el. Azonban azt is hozzátették: már az, hogy van egy ország, amelyik foglalkozik velük, mindennél többet jelent, reményt ad. Azt látjuk, hogy a világban a keresztényüldözés egyre erősödik, egyre több embert érint és egyre többféle formában nyilvánul meg. Az idei felmérések azt mutatják, hogy tavaly körülbelül 360 millió keresztény testvérünk szenvedett el üldözést hite miatt. Nemcsak az üldözöttek nagy száma lehet riasztó, hanem az is, hogy egy hasonló kutatás egy évvel korábban még 320 millió üldözött keresztényről adott számot. A mi álláspontunk szerint a keresztényüldözés korunk legnagyobb emberi jogi válsága. Annak ellenére, hogy milyen nagy tömegeket érint, a Nyugat tudomást sem vesz róla. Sőt, azt tapasztaljuk, hogy a valaha keresztény Nyugaton is egyre erőszakosabb és egyre kiterjedtebb a keresztényellenesség. Így hát feladataink között szerepel az is, hogy áttörjük a közömbösség falát.
– Ezek szerint beszélhetünk keresztényüldözésről Európában vagy a nyugati világban is?
– Az a fajta szellemi keresztényellenesség, amit az elmúlt évtizedekben tapasztalhattunk, kezdi elérni a keresztényüldözés szintjét. Alapvető emberi jogokat, például a szólásszabadság jogát, a vallás- és lelkiismereti szabadság jogát vonják meg keresztény emberektől. Olyan módon, hogy adott esetben a törvénykezés és az igazságszolgáltatás is ehhez igazodik. Ilyen eset volt, amikor egy európai bírói fórum jóváhagyta, hogy az Európai Unió területén a munkaadók a kereszt viseléséért, tehát a kereszténység nyilvános megvallásáért kitehetnek bárkit az állásából, bármiféle munkajogi következmény nélkül. Mindezzel együtt pedig megjelenik a tettleges keresztényellenesség a nyugati kultúrkörben is. És itt nem csupán az Európában egyre gyakoribb, kifejezetten keresztényellenes, vallási indíttatású dzsihadista terrortámadásokra kell gondolni: az egyre szélsőségesebb és totalitárius jegyeket mutató woke-ideológia követői a fizikai bántalmazástól sem riadnak vissza. Woke-aktivisták templomokat gyújtanak föl, papokra támadnak. Sajnos nem vagyunk messze attól, hogy a nyugati országokban a Hungary Helps programnak kelljen segítséget nyújtania a keresztényeknek.
– Magyarországnak vannak európai partnerei a keresztények megsegítésében?
– Vannak olyan karitatív vagy egyházi szervezetek, amelyek már több mint egy évszázada segítik a közel-keleti keresztényeket. Mi azonban felismertük, hogy mivel ez korunk legjelentősebb emberi jogi válsága, amely több száz millió embert érint, nem lehet jószolgálati és karitatív szervezetekre hagyni a keresztények védelmét. A kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek kell fellépniük. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemcsak a transzgender sportolók jogaival kellene foglalkoznia, hanem a 300 millió keresztény ember sorsával is. Mi kis ország vagyunk, nem tudjuk magunk megváltani 300 millió ember életét. Éppen ezért a kezdetektől fogva nagyon nagy súlyt fektetünk a diplomáciai küldetésünkre, hogy meggyőzzünk más kormányokat és nemzetközi szervezeteket: ők is csatlakozzanak az ügyhöz. Ez egyáltalán nem könnyű a mai viszonyok közepette. Nagyon sok liberális nyugati kormányzat ugyanis a tagadás útjára lépett. Kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezik keresztényüldözés. Amikor egy vezető nyugati ország magas rangú képviselőjével beszéltem egy konkrét ügyről, egyszer csak kifakadt, hogy ne próbáljunk ebbe a keresztényüldözést belelátni, a mészárlás mögött a klímaváltozás hatásai mutatkoznak meg. Nehéz volt szövetségeseket szerezni, mégis találtunk hasonlóan gondolkodó államokat és kormányzatokat. Az egyik legelkötelezettebb partnerünk Lengyelország. Nagyon nagy diplomáciai siker volt, amikor még a korábbi adminisztráció idején Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök felismerte az ügy fontosságát, és kimondottan – tehát deklaráltan – magyar mintára és magyar együttműködésben indítottak egy, az üldözött keresztényeket megsegítő programot.
– A hazai pártok együttműködésére lehet számítani?
– Felemelő pillanat volt, amikor 2016-ban a keresztényüldözést elítélő és a keresztényüldözés elleni fellépést sürgető parlamenti határozatot az összes akkori parlamenti frakció megszavazta. Az idő múlásával aztán az ellenzéki pártok egyre inkább kezdtek távolodni ettől a témától. 2018-ban a Hungary Helps programról szóló törvényt egyetlenegy ellenzéki párt sem szavazta meg. Majd 2019-ben a baloldal egyszemélyi vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ha hatalomra kerülnek, megszüntetik a Hungary Helps programot. Mindeközben pedig a Demokratikus Koalíció, illetve a Jobbik részéről is egymást követték a nyíltan egyházellenes, uszító gondolatok. A 2022-es választásoknak így volt egy olyan kockázata is, hogy egyházi kérdésekben markánsan ellentétes viszonyulás nyert volna teret, ha az ellenzék győz.