A tavaly májusban kezdődött, Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére indult uniós vitasorozat idén áprilisban, a francia elnökválasztással egyidejűleg ér majd véget. A konferencia résztvevőinek az erre szolgáló online felületen, valamint személyes és online rendezvényeken is lehetőségük nyílik kifejteni javaslataikat az előre megadott tíz témakörben.

Hirdetés

Az Alapjogokért Központ elvégezte az eddig tett javaslatok, vélemények, valamint a rendezvényről készült összefoglalók részletes elemzését.

A workshopon a központ munkatársai áttekintették a konferencia eddigi tapasztalatait, bemutatták az elkészült elemzés főbb megállapításait és számba vették, hogy a vitasorozat eredményei mit is jelentenek majd az Európa jövőjéről zajló föderalista-szuverenista vitában.

Kovács István elmondta, a konferencia lényegében arról szól, hogy egy párbeszédsorozat keretében a résztvevők kinyilváníthassák véleményüket, milyen irányba mozduljon el az Európai Unió. A képlet egyszerűnek tűnhet, azonban sok tényező befolyásolja és árnyalja az összképet. Egy digitális platformon bárki véleményt alkothat a megadott kérdésekről, egyes esetekben személyesen, rendezvények keretében is lehetőség nyílik erre. Mindezek fényében különösen elkeserítő, hogy a hozzávetőlegesen 450 millió fős uniós lakosságból durván tízezren fejezték ki véleményüket.

Korábban írtuk

Az elemző azt is hozzátette, hogy míg az Európai Unió tökéletes hivatkozási alapként tekint a konferencia eredményeire, addig semmibe veszi és elbagatellizálja a magyarországi nemzeti konzultáció eredményét, holott azt tízmillió állampolgárból kétmillió kitöltötte.

A konferencián szervezetek is véleményt formálhatnak, itt is igen beszédes, hogy a legaktívabb első három szervezet nem más, mint amelyek elindították a párbeszédsorozatot. Negyedik helyen a Mathias Corvinus Collegium, ötödik helyen pedig az Alapjogokért Központ szerepel az aktivitást tekintve.

Nem meglepetés tehát, hogy az Alapjogokért Központ elemzése szerint a legtöbb hozzászólás a föderalizmus mellett van elkötelezve, így az Európa jövőjéről szóló konferencia elérhette eredeti célját: hogy rávetítsék ezt a csekély mennyiségű véleményt Európa összlakosságára.

Kovács Attila kifejtette, az Európai Bizottság felkért egy holland céget, a Kantart arra, hogy jelentéseket készítsen időről időre a vita haladásáról. A Kantar pedig előszeretettel hivatkozik többször is olyan véleményekre, amelyek egyeznek az Európai Bizottság nézeteivel, így fals képet adva a konferencia állásáról.

Persze nincsenek kétségek, többször előfordult, hogy azoknál a véleményeknél, amelyek nyíltan szuverenista értékeket képviselnek és szembe mennek a fősodorral, a szerzőt eltávolítják, esetenként magát a véleményt is törlik a rendszerből.

Így az Alapjogokért Központ elemzői arra kérik a magyar állampolgárokat, ha tehetik, minél többen nyilvánítsák ki véleményüket az Európa jövőjéről szóló konferencia honlapján: https://futureu.europa.eu/?locale=hu