Gátat kell vetni az internacionalista baloldali erőszaknak
Nemzetközi vörösterror Budapesten
Külföldi szélsőbaloldaliak támadtak meg több esetben általuk jobboldalinak vélt személyeket múlt hét végén Budapesten. Csak a szerencsén múlt, hogy a magukat antifasisztáknak nevező szélsőségesek akciói nem jártak emberhalállal. A szervezett támadássorozat a külföldi titkosszolgálatok és a balliberális propaganda felelősségének kérdését is fölveti.
Megrázó felvételek járták be a világhálót. A főváros XI. kerületében, Gazdagréten fényes nappal nyolc, arcát maszkkal, sállal eltakaró, vélhetően fiatal támadó teleszkópos fémbottal, úgynevezett viperával hátulról leüt egy férfit – mint kiderült, a munkahelyére tartó dohánybolti eladót –, majd a földre került áldozatot ütik-verik, rúgják, miközben ketten lefogják, hogy egyáltalán ne tudjon védekezni. A 10-15 másodpercig tartó brutalitás végén egyikük arcba is fújta könnygázzal a megtámadott férfit. A támadók legalább egyike alkatából, mozgásából kikövetkeztethetően fiatal nő volt – később a 444.hu című Soros-blognak a másnap a budai Várban tartott nemzetközi „antifasiszta” összejövetelről közölt fényképén a ruhája és a cipője alapján azonosítani is lehetett a fúriát.
A vadállati kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmény tettesei ugyanis „antifasiszták”, közkeletű elnevezéssel „antifák.” Az Antifa egy globális anarchista-kommunista hálózat, amelynek gyökerei, amint azt lapunk korábban feltárta (Haragban a világgal, Demokrata, 2020. június 13.) az 1932–1933-ban Németországban működő Antifasiszta Akcióig érnek. E harcias szélsőbaloldali szervezet elődje az Ernst Thälmann-féle, a sztálini szovjet modellhez vak engedelmességgel igazodó Németország Kommunista Pártja volt, eszmei utódszervezetének tekinthető a vezetői után Baader–Meinhof-csoportnak is hívott Vörös Hadsereg Frakció nevű terroristacsoport, amely 1968 és 1998 között 32 embert ölt meg, de más bűncselekményeket is elkövetett. A mai Antifa a német újraegyesítéssel született meg, jelképeiben azonban félreérthetetlenül azonosul az említett, 1932 és 1933 között működő csoportosulással, ami a korabeli náci párt utcai rohamosztagainak szélsőbaloldali megfelelője volt, módszerei pedig nem különböztek legfőbb ellenségeikétől.
És ma sem különböznek. A nyugati világot a fasizmus és a német nemzetiszocializmus 1945-ös letűnése ellenére behálózó szélsőséges szervezet aktivistái ideológiai alapon válogatás nélkül bántalmaznak bárkit, akit fasisztának, nácinak minősítenek, amihez kétely nélkül vindikálják maguknak a jogot. És persze e minősítést megkapja mindenki, aki hazáról, nemzetről beszél.
Nem véletlenül kezdeményezte Donald Trump amerikai elnökként, hogy nyilvánítsák hivatalosan is terrorszervezetté az Antifát. A szélsőségesek ugyanis több városban súlyos zavargásokat szerveztek, megtámadták Trump híveit. A szervezettséget az FBI is megerősítette. Az Antifa több egyetem vezetését is megfélemlítette, így számos esetben lemondtak olyan közéleti előadásokat, amelyeken ismert jobboldali véleményvezérek lettek volna a meghívottak. A nézetek ütköztetése, az eltérő vélemények meghallgatása nem sajátja az „antifáknak”, ezeknek a jellemzően unatkozó középosztálybeli fiataloknak, akik valójában nem tesznek mást, mint gyakorlatba ültetik a fősodrú médiát és a tudatformálás más őrhelyeit, nem utolsósorban a művészeteket uraló, ezeket ideológiai akcionizmusként alkalmazó balliberális propaganda által gerjesztett gyűlöletet. Bizony az Antifa terrorisztikus bűntetteiben erkölcsi felelősség, mondhatni, felbujtás terheli ezt a propagandát. Így a múlt hét végi budapesti támadások tulajdonképpen fizikai erőszakba sűrűsödött következményei annak a pszichopatológiás ideológiai megbélyegzésnek és zsarolásnak, amit a szélsőbaloldal által uralt Európai Unió tanúsít a politika síkján Magyarországgal szemben.
Merthogy nem egy, hanem több, jelenlegi ismereteink szerint öt brutális „antifa” támadás történt csütörtök reggeltől szombat hajnalig Budapesten. A magát militáns konzervatívként meghatározó Légió Hungária egyik ismert aktivistáját, Lipták Tamást csütörtök reggel támadták meg a Nyugati pályaudvaron egy vasúti kocsiban. Szerencséje volt, az őt gázspray-vel lefújni akaró fiatal nő (!) elügyetlenkedte az akciót, így futásnak eredt.
– Egyértelműen szervezett, célzott akciók történtek hétvégén, ami felveti a titkosszolgálatok felelősségét, hiszen míg radikális jobboldaliaknak tartott német állampolgárokat a német szervek megakadályoztak a Magyarországra utazásban, az antifák gond nélkül eljutottak Budapestre. Ezek a támadások a jövőben várhatóan meg fognak ismétlődni, erre fel kell készülni – mondta lapunknak Lipták Tamás.
Az említett gazdagréti támadás előtt az áldozatot egy fiatal magyar nő arról kérdezte, hogy a Kitörés Emléktúrára megy-e. (E 25, 35 és 60 kilométeres távon 2009 óta megrendezett politikamentes megmérettetés a Teljesítménytúrázók Társasága hivatalos kiírásainak egyike. Idén minden korábbinál többen, 3503-an álltak rajthoz, ebből több mint 2000-en a 60 kilométeres távra neveztek. 2020-ban egyébként három felvidéki fiatalt támadtak meg a túra során szélsőbaloldali agresszorok.) A munkahelyére tartó fiatalember nemmel válaszolt, nem sokkal ezután rontott rá hátulról a falka.
Dudog Lászlót és barátnőjét péntek éjjel szintén a fővárosban, az V. kerületben, a Bank utca és a Vadász utca sarkán támadták meg.
– Senkivel nem kerültünk szóváltásba, békésen sétáltunk haza, amikor egyszer csak hátulról leütöttek. A párom és több arra járó szemtanú elmondása szerint az arcomat rugdosták, és ugyanezt művelték a barátnőmmel is, akit valamivel kétszer meg is szúrtak a combján, és az arcába, valamint a szájába fújtak gázspray-t – számolt be a támadásról a 60 éves rockzenész, akit súlyos arccsonttöréssel szállítottak kórházba. Fejét számos öltéssel kellett összevarrni. Párja és a szemtanúk azt mondták, 18-20 év körüli fiatalok követték el a bűncselekményt, köztük egy lány.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfői sajtótájékoztatóján ez utóbbi támadásról elmondták, hogy öten követték el. Emellett csütörtökön délelőtt a Fővám téren három lengyel állampolgárra rontott rá 7-8 fő ugyancsak hátulról, szombaton hajnalban pedig az I. kerületi Mikó utcában egy német párt támadott meg ugyanilyen módszerrel hat bűnöző. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a térfigyelő kamerák felvételei alapján minden esetben egyértelműen ruházat alapján választották ki áldozataikat, akiket hosszan követtek, és mindig hátulról támadtak. Eddig négy feltételezett elkövetőt fogtak el, egy német férfit és egy német nőt, egy olasz és egy magyar nőt. Őket közösség tagja elleni erőszakkal, illetve annak előkészületével gyanúsítják, kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A nyomozás tovább folyik, hiszen több bűnözőt keresnek még. Az elfogottaknál ólmos kesztyűt, kalapácsot és más, fegyvernek minősíthető eszközöket találtak.
Ezért is jó hír, hogy az elfogottakat nem garázdasággal, hanem közösség tagja elleni erőszakkal, illetve annak előkészületével gyanúsítják.
Az 1945-ös kitörésről vagy az ezzel kapcsolatos megemlékezésekről ki-ki szabadon véleményt alkothat. Az ideológiai alapú erőszak teljességgel elfogadhatatlan, különösen akkor, ha kifejezetten a brutalitás szándékával ide utazó külföldiek követik el magyarok ellen. Ez ellen minden haza- és szabadságszerető embernek erkölcsi kötelessége szót emelni, függetlenül attól, hogy egyetért-e bármely radikális jobboldali nézettel, szervezettel vagy sem. Az állami szerveknek pedig, ahogy azt Donald Trump is fölvetette hazájában, indokolt megfontolniuk, hogy terrorszervezetnek nyilvánítsák a potenciális gyilkosok gyülekezetét, az Antifát.
