Nemzetünk életkérdése, mikor és hogyan dönt a Ház (videóval)
A magyar nemzet életkérdésének nevezte az igazságügyi miniszter, hogy a parlamenti képviselők mikor és milyen döntést hoznak a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati törvényjavaslatról.Varga Judit kedden az előterjesztés parlamenti vitáját megnyitó expozéjában azt mondta: ahhoz, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni, el kell fogadni a törvényjavaslatot.
Úgy fogalmazott: az Országgyűlés a „legmegnyugtatóbban” kifejezheti, hogy ezekben a történelmi időkben mi a magyar nemzet akarata.
Varga Judit kifejtette: a törvényalkotás során az Országgyűlés választása és felelőssége, hogy lehetővé teszik-e, hogy a kormány az emberek élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a koronavírus-járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, káros hatásainak enyhítése, elhárítása céljából rendkívüli, szükséges mértékű intézkedéseket hozhasson. Vagy ezt a felhatalmazást elutasítják – ahogy hétfőn „első körben tette azt az ellenzék” –, és jelentősen megnehezítik a járvánnyal és hatásaival szembeni fellépés lehetőségét, késleltetik a nélkülözhetetlen intézkedések bevezetését.
A törvényjavaslatról szólva a miniszter jelezte: a veszélyhelyzetben kiadott kormányrendeletek főszabályként 15 napig maradnak hatályban, meghosszabbításuk ugyancsak kormányzati hatáskör, de ennek feltétele, hogy a meghosszabbításra a parlament felhatalmazást adjon, „ez az Országgyűlés felelőssége”. „Ha az Országgyűlés ehhez nem járul hozzá, elsősorban az eddig megtett intézkedéseket fogja elveszejteni” – hívta fel a figyelmet.
Az előterjesztés megalkotja a szükséges sarkalatos törvényi kereteket, hogy a kormány megtehesse a legszükségesebb intézkedéseket – jelezte, megjegyezve, hogy a helyzet rendkívülisége miatt a javaslat nem határozza meg taxatívan a kormány által gyakorolható intézkedési kört, hanem egy mozgásteret állapít meg.
Cél, hogy a kormány abban az esetben is megalkothassa és hatályban tarthassa a szóban forgó rendeleteket, ha az Országgyűlés a humánjárvány miatt nem ülésezik – mondta Varga Judit, kiemelve, hogy a felhatalmazás sem időbeliségét, sem tárgyát tekintve nem korlátlan, csupán a veszélyhelyzet megszűnéséig biztosított. Országgyűlési döntés a mostani felhatalmazás után csak annak visszavonásához kell.
A javaslat előírja továbbá, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
Közölte azt is, hogy a védekezés eredményessége közérdek, fokozott büntetőjogi védelmet igényel, ezért az indítvány két új tényállást vezet be a büntető törvénykönyvbe, a járványügyi védekezés akadályozását, valamint a különleges jogrend idején a védekezés eredményességét veszélyeztető rémhírterjesztést, utóbbi 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Az álhírek, a valós tényeket szándékosan torzító nyilatkozatok és híresztelések pusztító hatású pánikot válthatnak ki – indokolt.
A tárcavezető kitért továbbá arra, hogy a veszélyhelyzet idején időközi választás és népszavazás nem tartható. Azt az állítást viszont olcsó, otromba és ordas hazugságnak nevezte, miszerint a jövőben nem lesznek választások Magyarországon.
Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, hogy a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta a kormány számos intézkedést vezetett be, hogy akadályozza, lassítsa a fertőzés elterjedését, megóvja az emberek egészségét és hogy enyhítse a negatív gazdasági hatásokat.
Nemcsak az ezeréves magyar államiság történelmében, hanem az egész világon is példa nélküli a jelenlegi helyzet – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szokatlan intézkedések betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet.
„Hinni szeretném, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával a nemzet politikai bölcsessége nyilvánul meg. (…) Előbb teremtsük meg az élet lehetőségét, és csak azután vitatkozzunk!” – mondta Varga Judit.
