A négy község – Sári, Felső-Dabas, Alsó-Dabas, Gyón – összevonásából 1989 óta városként funkcionáló 17 ezer lakosú településen nyolc magas tornyú templom szolgálja a hívőket, ám az új városközpontban hiányzott valamiféle olyan építmény, eligazodási pont, amelyre minden helybéli lakos büszke lehet – mondta Kőszeg Zoltán.

Jórészt európai uniós támogatással 1,2 milliárd forint értékben mostanra fejeződött be a városközpont, benne a főtér megújítása, ehhez kapcsolódva hirdette meg a város vezetése a torony építését. Ehhez apropót jelentett az 1456-os nándorfehérvári diadal ez évi 555. évfordulója. Kapisztrán János keresztes serege és Hunyadi János vitézei a mai Belgrád védelmében legyőzte a többszörös túlerőben támadó, II. Mehmed szultán vezette török hadakat. A győzelem 70 évre megakasztotta a törökök további európai és magyarországi terjeszkedését, ezért kondul meg azóta is szerte a földrészen délben a templomok harangja – emlékeztetett a polgármester.

A nagy történelmi győzelmet, az összefogás erejét hirdeti a parlament által a nyár elején elfogadott javaslat, amely ez évtől július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A dabasiak pedig példát adva a kései utódok összefogásából néhány hónappal ezelőtt nekiláttak a torony megépítéséhez. A helyi vállalkozók, iparosok szakmájuk szerint az anyag fuvarozásában, az állványozásban, villanyszerelésben ajánlották fel önkéntes segítségüket, voltak akik két kezük erejével kapcsolódtak be, mások téglajegyek vásárlásával járultak hozzá a megvalósuláshoz – tette hozzá.

Az ő nevüket bevésték az összesen 23 ezer téglából készült torony egy-egy kis építő elemébe. Az önkormányzat vásárolta meg 10 millió forint értékben a nagykanizsai gyárból a téglát, Lengyelországból pedig a különböző méretű, szépen szóló harangokat. Az építmény külön érdekessége, hogy a téglák alatti betonpillérek trükkösen megalkotott dőlésszögei révén a torony alulról nézve, felfelé szélesedő, kifelé hajló falak csalóka optikai képét adják – magyarázta a város első embere.

(MTI)