Közleményükben azt írták: a budapesti tűzijáték megrendezését közéleti vitatémává emelte több ellenzéki szereplő az utóbbi években; míg a baloldali politikusok szükségtelennek tartják, Karácsony Gergely főpolgármester például „káros szenvedélynek” nevezte, addig a magyar kormány elkötelezte magát „Európa legnagyobb tűzijátékának” megtartása mellett. A kutatás azt vizsgálta, a politikai vita ellenére a magyarok mekkora arányban érdeklődtek az augusztus 20-i tűzijáték iránt.

Hirdetés

A Nézőpont Intézet adatai szerint a felnőtt magyar népesség 5 százaléka személyesen, 24 százaléka televíziós közvetítésen keresztül tekintette meg az ünnepi eseményt, további 16 százalék pedig a közvetítés egy részét látta. Kiemelték: a teljes magyar nézőközönség száma azonban ennél is magasabb lehet. A kutatás a 18 éven felüli magyarok körében készült, amelyből az is kiderül, hogy közel 1 millió gyermekes családos is megtekintette személyesen vagy televíziós közvetítésen keresztül az eseményt.

Hangsúlyozták: a tűzijátékot megtekintő felnőtt magyarok ötödét a budapestiek jelentették. A budapesti felnőtt lakosság több mint fele, közel 700 ezer budapesti felnőtt látta az ünnepi tűzijátékot, s közülük több mint 200 ezren nézték meg személyesen az eseményt. A budapesti tűzijáték iránti általános érdeklődés hasonlóképpen jelentős volt a vidéki városokban (44 százalék) és a községben élők (43 százalék) körében egyaránt. A nemzeti ünnep ráadásul egybeesett a hazai rendezésű atlétikai világbajnoksággal, melyre a Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint 230 ezer külföldi vendégéjszaka-foglalás történt, mely vendégek a szokottnál nagyobb arányban bővíthették tovább a tűzijáték nézőközönségét – áll a közleményben.

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása augusztus 21-23. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Korábban írtuk