Nézőpont: a magyarok relatív többsége pozitívan vélekedik az orosz elnökről
Magyarországon relatív többségben vannak azok, akik pozitívan vélekednek Vlagyimir Putyinról – derül ki a Nézőpont Intézet által készített felmérésből, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez.A tavaly novemberben és decemberben készített kutatás során 12 közép-európai országban vizsgálták Vlagyimir Putyin megítélését. Az orosz elnök megosztó személyiség a közép-európai közvélemény szemében: megítélése a szerbek körében a legkedvezőbb, a lengyelek körében pedig a legnegatívabb a régióban.
Azt írták, a közvélemény viszonyulása az orosz elnökhöz jól tükrözi egy-egy ország viszonyát a Vlagyimir Putyin személyében megtestesülő orosz politikához is.
Kifejtették: jól elkülönülnek a szláv rokonság és a hagyományos geopolitikai partnerség okán oroszbarát érzületű országok, például Szerbia, Bulgária, Montenegró, Szlovákia és Észak-Macedónia a pragmatista országoktól, amelyekben jellemzően megosztottabb a közvélemény is az orosz elnök megítélésében, diplomáciai kapcsolattartásuk pedig nem ideológia, hanem az ország gazdasági és politikai érdeke által vezérelt.
A felmérés szerint a régióból a szerbek körében a legkedvezőbb az orosz elnök megítélése: a megkérdezettek 77 százaléka vélekedik róla pozitívan, 15 százaléka pedig negatívan. Hozzátették, hogy a bolgárok viszonya is oroszbarátinak mondható: 60 százalékuk pozitívan, 22 százalékuk negatívan vélekedik Vlagyimir Putyinról. Az észak-macedónok 55 százaléka körében népszerű az orosz elnök, míg 33 százalékuk körében népszerűtlen, a montenegróiak körében ez az arány 57, illetve 35 százalék.
A pragmatista országok közé sorolták Magyarországot, ahol – mint írták – Putyin megítélése nem olyan kedvező, mint az oroszbarát balkáni országokban, de relatív többségben vannak (43 százalék) azok, akik pozitívan vélekednek róla, a negatívan vélekedőkhöz (36 százalék) képest.
Szintén pragmatista Szlovénia és Horvátország, ugyanakkor mindkét országban többségben vannak a kritikus vélemények – közölte a Nézőpont Intézet. A szlovénok 34 százaléka, míg a horvátok 37 százaléka vélekedik pozitívan az orosz elnökről, a negatívan vélekedők aránya 53, illetve 42 százalék.
A pragmatisták között Ausztria a sereghajtó: az osztrákok mindössze 21 százaléka gondolkodik pozitívan az orosz elnökről, és 69 százalék negatívan – olvasható a közleményben.
Hozzátették, az oroszkritikus országok közé tartozik elsősorban Lengyelország, Csehország és Románia. A lengyelek mindössze 10 százaléka vélekedik pozitívan Putyinról és 82 százalékuk negatívan, a csehek esetében 25 százalék körében népszerű és 70 százalék körében népszerűtlen, a románoknál pedig ez az arány 31, illetve 68 százalék.
Szlovákia is az oroszkritikusok körébe sorolható, annak ellenére, hogy Putyin népszerű a szlovákok körében. A szlovák érzület közelebb áll az oroszbarát attitűdhöz; 57 százalékuk pozitívan és csupán 33 százalékuk látja negatívan Vlagyimir Putyin személyét – áll az elemzésben.
A Nézőpont Intézet következtetése szerint az orosz elnök tehát megosztó személyiség a közvélemény szemében, mégis megkerülhetetlen szereplő a világpolitikában.
Közölték: ezt bizonyítja az is, hogy Putyinnak az elmúlt három évben – a nagyobb multilaterális csúcstalálkozókat nem számítva – 75 országgal mintegy 550 két- vagy háromoldalú diplomáciai egyeztetése volt, ebből 145 alkalommal az euroatlanti térség 16 országának vezetőivel folytatott megbeszélést.
A 16 nyugati ország között – a Nagy-Britannia kilépése előtti egy találkozót beszámítva – 13 uniós tagállam található. A közép-európai régióból csak Szerbia, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Szlovákia vezetői vették fel az elmúlt három évben a kapcsolatot az orosz elnökkel személyesen vagy telefonon – áll a közleményben.
