Azt írták: Magyar Péter leendő pártja (13 százalék) holtversenyben van a DK-MSZP-Párbeszéd hárompárti koalícióval (13 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párttal (11 százalék), míg az átalakulás legnagyobb vesztese a Momentum, amely az Európai Parlamentbe jutási küszöböt sem éri el (4 százalék).

Hirdetés

A kutatásban – amelyet február 26. és 28., illetve április 2. és 4. között 1000 felnőtt telefonos megkérdezésével készítettek – az áll, Magyar Péter három hete jelentette be, hogy pártot fog alapítani, és azzal indulni szeretne a bő két hónap múlva esedékes európai parlamenti választáson.

A Nézőpont Intézet a felmérésében azt vizsgálta, hogy az új szereplőnek mi a hatása a magyar politikai versenyre: „a helyzetkép egyértelmű. Miközben Magyar Péter magát centrumpártként próbálja pozicionálni, a kormánypártok szavazóit nem tudta megnyerni, támogatói a baloldali pártok meglévő szavazói közül kerültek ki” – fogalmaztak.

A Fidesz-KDNP egy „most vasárnapi” EP-választáson ugyanúgy 47 százalékot szerezne, mint a kegyelmi ügyet követően, február végén készített utolsó felmérésük szerint.

Mint írták, ugyan az elmúlt két hónap nem volt a kormánypártok szempontjából kedvező, a közeljövőben egyre intenzívebbé váló választási kampány még további jobboldali szimpatizánsokat is mozgósíthat.

Korábban írtuk

A Nézőpont szerint továbbra is biztosnak tűnik, hogy a kormánypártok és a baloldali ellenzék mellett a jobboldali ellenzék is szerezhet brüsszeli mandátumot: a Mi Hazánk e héten 6 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött (februárban még 8 százalékot).

Úgy folytatták, hogy Magyar Péter pártjára a magyarok 13 százaléka szavazna az EP-választáson, ami néhány hét alatt számottevő átrendeződést jelent.

Az új párt azonban sem bizonytalan vagy inaktív szavazókat nem tudott megszólítani, sem a Fideszből nem tudott támogatókat szerezni nagy számban, szavazói a baloldali pártok eddigi támogatói közül kerültek ki, így felbukkanása mindegyik baloldali pártnak okozott kisebb-nagyobb veszteséget – írták.

A felmérésben az áll, hogy a technikailag még nem létező Magyar-párt a baloldal harmadik középpártja lehet, a DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listájának népszerűsége ugyanis szintén 13 százalékos (az EP-választáson a közös listáknak is csak 5 százalékos küszöböt kell elérniük), míg a Kutya Párt listájának támogatottsága 11 százalékos.

Mindez a kutatás készítői szerint azt is jelenti, hogy a „Gyurcsány-koalíciót” nem erősítette a két mikropárt csatlakozása, hiszen nélkülük is elérte februárban ugyanezt a támogatottságot (a három szervezet februári adatait utólag adták össze, az összehasonlíthatóság érdekében). A Kutya Párt viszont egy bő hónap alatt három százalékpontot erősödött – tették hozzá.

A kutatás végén megjegyezték, hogy az elmúlt másfél hónap legnagyobb vesztesének a Momentum tűnik (4 százalék, februárban 7 százalék), azaz a 2019-es kettő helyett ma egyetlen mandátumot sem tudnának Brüsszelben szerezni, így a budapesti olimpia ellen szerveződött párt akár a párizsi olimpia előtt elveszítheti jelentőségét a baloldalon és a többi, „futottak még” párttal kerülhet egy súlycsoportba.