Kormányinfó: Továbbra sem veszünk részt a fegyverszállításokban

Gulyás Gergely azt mondta, az elmúlt hetekben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely komoly aggodalomra ad okot: nap mint nap hallják, hogy nem kell tűzszünet és folytatni kell a háborút. Ezek nem a magyar kormány által kívánatosnak tartott békés megoldás, hanem az eszkaláció irányába mutatnak – hangsúlyozta.

A kormány fenntartja álláspontját, hogy tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, életet menteni csak békével lehet – szögezte le a miniszter.

Azt is megerősítette: fegyverszállításban Magyarország nem vesz részt, ugyanakkor minden olyan tagállami – védelmi eszközökre, kapacitásnövelésre vonatkozó – felkészülésben aktívan részt vesz, ami akár a NATO védelmi képességeit erősíti meg, akár a magyar hadsereg jobb felszerelését szolgálja.

Közölte: a NATO tagországoknak világos közös szabályaik vannak, csak akkor bocsátkoznak hadba, ha bármelyik tagállamot támadás ér. Ilyen a közös értelmezés szerint utoljára 2001. szeptember 11-én történt, tehát az elmúlt bő két évtizedben erre nem volt példa – tette hozzá.

Kiemelte: Magyarország a szövetség részeként teljesíti a ráháruló feladatokat a NATO keleti szárnyának erősítésében, de a NATO alkotmányának megfelelően ezt kizárólag védelmi céllal teszi. Jelezte: az ezzel kapcsolatos tervektől majd nyáron a litván NATO-csúcson születhet döntés, ugyanakkor Magyarország már az elsők között hozott létre egy olyan magas készültségű NATO csapatot, amelyben amerikai, olasz, horvát és török katonák is részt vesznek magyar parancsnokság alatt. Ez az alakulat is védelmi célokat szolgál, értelemszerűen az orosz-ukrán háborúban nem vesz részt – hangsúlyozta.

Közölte azt is: a közös európai uniós lőszerbeszerzésben Magyarország szeretne részt venni, de az ennek keretében vásárolt lőszereket csak a Magyar Honvédség fogja felhasználni, külföldre nem küldenek élet kioltására alkalmas eszközöket. Megjegyezte: nyilván lesznek olyan tagállamok, amelyek az így vásárolt lőszerekből a frontra is küldenek. Ismertette: egy hétéves időszakra szóló csoportos megrendelésről van szó, ami előnyös Magyarország számára.

A miniszter helyesnek tartja, hogy az Európai Unió is aktívabb lett katonai területen, ugyanakkor emlékeztetett: a magyar miniszterelnök volt az első, aki már több mint tíz évvel ezelőtt között a közös uniós haderő létrehozatalát javasolta. Milyen jó lett volna, hogyha ezt megfogadják az uniós tagállamok vezetői – jegyezte meg.

Gulyás Gergely arra kért minden politikai erőt, hogy a jövő heti parlamenti szavazáson támogassa a kormánypárti képviselők által benyújtott békepárti határozati javaslatot. Emlékeztetett: egy éve a magyar állampolgárok világosan állást foglaltak a béke ügyében, a határozattal pedig megerősíthetik ezt a nyilvánvaló választói akaratot.

„Magyarország továbbra sem szeretne belekeveredni a háborúba, továbbra is biztosak vagyunk abban, hogy az a helyes magatartás, ha minden támogatást humanitárius eszközökkel megadunk Ukrajnának és Kárpátaljának, segítjük a kárpátaljai magyarságot, anyagilag is támogatjuk Ukrajnát, fogadjuk az onnan érkező menekülteket, ugyanakkor a magyar emberek közös akarata elegendő kell, hogy legyen ahhoz, hogy el tudjuk kerülni a háborúba való belesodródást” – fogalmazott.

Nagy-Britannia uránium tartalmú lövedékek Ukrajnába való szállítási terveiről a tárcavezető kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ez „nem a deeszkaláció irányába vezet”. Megjegyezte: Magyarország véleménye ismert a fegyverszállításokról, és nem tanácsolná, hogy uránnal dúsított fegyvereket szállítson bárki is.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: azt a rendkívüli veszélyt, amit egy atomhatalom által folytatott háború, és egy ezzel szemben álló katonai tömörülés belesodródása jelent ebbe a háborúba, a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni. Magyarország nem támogat olyan döntéseket, amelyek a háború eszkalációját eredményezik – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancsáról azt mondta: a bíróság statútuma nem része a magyar jogrendnek, mert nincs kihirdetve, hiszen ellentétes az alaptörvénnyel. Megjegyezte, sem Oroszország, sem az Egyesült Államok nem fogadja el az ICC fennhatóságát.

Arra a felvetésre, hogy a NATO Magyarországot megkerülve hívta össze az Ukrajna-bizottságot, azt felelte: a tanácskozás csupán egy baráti beszélgetés lehet, hiszen egyes döntések csak egyhangúlag hozhatók meg. A konzultációt Magyarország nem akadályozhatja meg, de Ukrajna közeledése akár az Európai Unióhoz, akár a NATO-hoz, magyar hozzájárulása nélkül nem lehetséges – tette hozzá.

Szerinte probléma, hogy az ukránok nem változtatnak az oktatási törvényükön. A miniszter közölte: világossá tették a tagjelölti státusz támogatásánál is, hogy nincs addig tagság és tárgyalás, amíg az alapvető emberi jogi normáknak nem tesznek eleget az európai uniós nyelvek használata területén. Nincs más eszköze a magyar diplomáciának – rögzítette.

A kormánypárti frakciókban kialakult vitát a finn és svéd NATO-csatlakozásról a finnek esetében sikerült feloldani, remélhetőleg ez mielőbb megtörténik a svédek esetében is – felelte.

Téves döntés született, amikor az unió nem biztosított Magyarországnak kárpótlást az ukrán gabonadömping piactorzító hatása miatt – jelentette ki. Elmondta: hat ország fogalmazta meg igényét, abból három kapott forrást, holott látszik az ukrán gabona hatása a magyarországi árakra. A kormány már foglalkozott a kérdéssel, és ha tud, válaszintézkedéseket hoz – tette hozzá.

Azt is jelezte: az OGYÉI vizsgálatot végez az ide érkező ukrán mezőgazdasági termékek minőségére vonatkozóan. Megjegyezte: ebben az ügyben „át vagyunk verve”; amikor az unió az Ukrajnával való közös szolidaritásról beszél, akkor jó lenne, ha ez arra is vonatkozna, hogy ne néhány ország búzapiacát tegyék tönkre olcsó ukrán termékekkel. Ezt vagy juttassuk el olyan országokba, ahol valóban a legnagyobb nélkülözés van, vagy Európa vállalja közösen ennek terheit – mondta.

Beszámolt arról is: a kormány folyamatosan fogad el támogatási csomagokat a kárpátaljai magyarok számára. Jelenleg egy 500 millió forintos összegről döntött, amelyben a Kárpátaljai Református Egyházkerület működését, nagycsaládosok szervezetét és oktatási intézmények energiaellátását segíti – közölte.

Az egyházak tevékenységét, ami a békére szólít fel, nagyra becsüli a magyar kormány és fontosnak tartja, de ehhez az állam mint világi hatalom a kormányközi kapcsolatok és nemzetközi szervezetek területén tud csak hozzátenni, újra és újra elismételve, hogy Európa érdeke az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások – emelte ki.

Szólt arról is, hogy miután Magyarország nem hajlandó a többség háborúpárti álláspontját követni, ezért sokkal lassabban haladnak az unióval a tárgyalások is. Ha a magyar politikai élet egységes álláspontot tudna képviselni, akkor jobban állnának – mondta, bírálva az ellenzéket, amely szerinte tevékenyen járul hozzá a Magyarországnak járó uniós források visszatartásához.

Jelezte: Magyarország részéről akár már áprilisban is érkezhetnének a brüsszeli források, hiszen teljesítette a vállaltakat, a kérdés, hogy Brüsszel érvényesít-e a jogon kívül álló politikai szempontokat. Hozzátette: az unió nem tartja a határidőket, nem jogszerűen jár el Magyarországgal szemben.

Az unió gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos fellépéséről azt mondta: Magyarország megvárja a bíróság döntését, annak, ahogy eddig is, eleget fog tenni, az azonban nem változtat azon a célon, hogy a lehető legerősebb, leghatékonyabb eszközökkel védje a fiatalokat, különösen a gyermekeket. „Mindig lesz kellő eszközünk ahhoz, hogy Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerét fogadjuk el, hozzuk létre, erősítsük meg” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárti frakció jó eséllyel még az idei év első félében, legkésőbb nyáron elkészül a törvény szigorítására vonatkozó javaslattal.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Parlament is belépett a perbe, közölte: abban bíznak, hogy függetlenül attól, hogy ki avatkozik be a Bizottság oldalán, a bíróság kizárólag a jogszabályok alapján jár el. Hogy így lesz-e, arra garanciát nem tud adni – jegyezte meg. A fellépést tekinthető nyomásgyakorlásnak – közölte.

Hangsúlyozta: az oktatás egyértelműen nemzeti hatáskör, így a szexuális felvilágosításban sincs uniós hatáskör. A miniszter a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban megjegyezte: úgy látja, a fő baj nem a büntetések szigorúsága, inkább az, hogy a tizennégy év feletti fiatalokat semmi nem védi.

Kijelentette: egy olyan feltétel van, ami az uniós pénzeket általánosságban blokkolja, ez az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Ebben a kérdésben Varga Judit igazságügyi miniszter megállapodott minden kérdésben az Európai Bizottsággal, a kodifikált szöveget kiküldték Brüsszelbe, most a kormány visszajelzésre vár. Megerősítette: van egy olyan kölcsönösen elfogadott törvénytervezet, amit bizottsági jóváhagyás esetén benyújt a kormány.