Niedermüller reformot sürget

A közös európai menekültügyi rendszer hibáira a 2015-ös válság világosan rámutatott, ezért azt meg kell reformálni – jelentette ki Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége tervezetéről folytatott vitájában kedden. Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülés után úgy nyilatkozott, hogy az ügynökség létrehozásával Magyarország „egyáltalán nem ért egyet”.

Fotó: MTI, archív

Niedermüller Péter a tervezet jelentéstevőjeként elmondta, hogy a jelenleg is létező Európai Menekültügyi és Támogatási Hivatalból (EASO) jönne létre az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, amelynek célja, hogy különleges migrációs nyomás esetén támogassa és megkönnyítse a tagállamok munkáját.

Az ügynökség segítségével a tagállamok egységesen tudnák alkalmazni az uniós menekültügyi jogszabályokat, azonos eljárás és szempontok szerint bírálhatnák el a menedékjogi kérelmeket, és hatékonyabban működnének együtt és cserélnének információt egymással.

A tervek szerint a Menekültügyi Ügynökség monitorozná a tagállamok menekültügyi és befogadási rendszereit azért, hogy megelőzze a 2015-öshöz hasonló helyzeteket. Az ügynökség azért vizsgálná a tagállamok kapacitásait és felkészültségét, hogy megállapítsa, képesek-e kezelni azt a helyzetet is, ha aránytalan terhelésnek vannak kitéve.

„Annak érdekében, hogy a tagállamok még hatékonyabban dolgozhassanak, a Menekültügyi Ügynökség műveleti és technikai segítséget is nyújtana, de csak és kizárólag abban az esetben, ha erre a tagállam felkéri az intézményt” – emelte ki.

A DK-s politikus az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a Menekültügyi Ügynökség létrehozása után is a tagállamok döntése maradna, hogy kinek adnak menedékjogot, „ugyanakkor nagyobb eséllyel lehetne elkerülni, hogy egy tagállam olyan sajátságosan kezelje a nemzetközi védelem fogalmát, mint a magyar kormány tette a Gruevszki-ügyben, illetve enyhülhetne a görög és olasz hatóságokra nehezedő aránytalanul nagy nyomás is”.

Mindenezek miatt az Európai Parlament határozott álláspontja az, hogy minél hamarabb létre kell hozni az ügynökséget – közölte.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az ülés után a közmédiának úgy nyilatkozott, a Menekültügyi Ügynökség létrehozásával mások mellett Magyarország „egyáltalán nem ért egyet”. Az egész koncepcióval, valamint a tervezet tartalmi elemeivel vannak problémák – húzta alá.

Mint elmondta, az újra benyújtott tervezet még több hatáskört adna az ügynökségnek a teljes menekültügyi eljárás lefolytatására. Egy egyszerű hivatal válna ügynökséggé, amely olyan szerepet kapna, amely alapján beleszólhatna, ellenőrizhetné a menekültügyi eljárást egy-egy tagállamban. Nemtetszése esetén jogi eljárás útján „felülírhatja” a tagállam akaratát is. Ez hatáskörelvonást jelent, tagállami önállóságot sért – húzta alá.

„Minden arra irányul, hogyan lehet megágyazni annak, hogy minél több migráns hozzanak be” – jelentette ki a képviselő.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy kvótákat tartalmazó rendszer jöjjön létre és központilag mondanák meg, hogy ki minősül és ki nem migránsnak, vagy menedékkérőnek, valamint azt, hogy egy-egy tagország hány embert köteles befogadni.

Ezek teljes mértékben alapvető tagállami kérdések, az uniós intézmények „messze túlterjeszkednek” a hatáskörükön – húzta alá.

Gál Kinga reményét fejezte ki, hogy a jövő évben esedékes választások után létrejövő új összetételű uniós parlamentben „több lesz a józan ész és nem ez a migránspárti többség mondja meg, hogy mi legyen Európával, mi legyen a mi sorsunk”.