Heves megyében még nem dőlt el, ki adja a megyei elnököt

Milyen ország az, ahol micisapkának nevezhetik a Szent Koronát? Mit tud ez az ország magáról és a történelméről? Hogy miért kell az Önkormányzati Fórum? Azért például, mert szükség van az iskolák, köztük főként a kisiskolák összehangolt védelmére – mondta a Demokratának Herman István, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Heves megyei közgyűlési elnökjelöltje.

– Megyei szinten mindenütt a polgári összefogás győzött az önkormányzati választásokon. Hevest kivéve. Kivéve? – Heves megyében is győzött a polgári összefogás. 940 szavazatot kaptunk a 20 mandátumhoz szükségesen túl. Csakhogy ez nem elég egy új mandátumhoz, így 20-20 képviselői hellyel rendelkezik mindkét oldal a megyei közgyűlésben, és most arról folyik a vita, hogy ki adja az elnököt. Miután a polgári oldal több szavazatot kapott, nekünk kell a közgyűlési elnököt adnunk. – Az MSZP ebbe nem megy bele… – Nézzük másként. 120 településből 72 településen győzött a polgári oldal és csak 48 településen termett babér a szocialistáknak. Vagyis az országos tendenciákhoz hasonlóan Heves megyében is változást akarnak az emberek. – Húsz-húsz mandátummal nem lehet megyei közgyűlést irányítani, csak megegyezéses formában… – Mi az első perctől fogva megegyezésre törekszünk. Azt javasoltuk az MSZP helyi vezetésének, hogy határozzuk meg közösen azokat az elveket, amelyek mentén létrejöhet az áhított egyezség. Mi a demokrácia többségi elvéből indulunk ki, kértük, fogadják el ezt ők is. Úgy véljük, hogy miután egy községnyi önkormányzatra való szavazattal többet kaptunk a választásokon, mi adjuk az elnököt. – Erre ők? – Mindjárt leszögezték, hogy ők adják a közgyűlés elnökét. Mi erre azt válaszoltuk, hogy ez a demokrácia lényegének megsértése lenne, s természetesen eszünk ágában sincs elfogadni az ajánlatukat. Mert ez már nem kompromisszum, hanem meghátrálás lenne. Itt a különbség a jobboldal és a baloldal filozófiája között. Ők a megyei közgyűlés elnöki székét a hatalomgyakorlás eszközének tekintik, mi viszont szolgálati helynek. – Milyen programmal szeretnének szolgálni? – Mindenekelőtt új típusú gondolkodással, ami a helyi érdekek előnyét jelenti. Ezzel váltanánk le a korábbi MSZP-s megyei vezetés technikáját. Általánosságban véve pedig az a legfőbb gondunk, hogy a képzett és kvalifikált emberek, s közülük is elsősorban a fiatalok lehetőségek és feladatok híján elhagyják a megyét. Mi viszont ezt a szellemi tőkét szeretnénk a gazdaságfejlesztés vitorlájába fogni. A fejlesztésen elsősorban ipartelepítést, munkahelyteremtést értünk. – Mondana egy példát? – Javítani kell a megye szomszédpolitikáján is. Itt a mezőkövesdi repülőtér, amelynek a beindításával Európa egyik legszebb rekreációs, gyógy- és idegenforgalmi centrumát lehetne kiépíteni. Az adottságok megvannak, húsz kilométeres körzetben több gyógyforrás és gyógyfürdő is található, amelyek most egymástól függetlenül, sőt egymástól elszakítva működnek: Bogács, Mezőkövesd, Eger, Bükkszék, Demjén, folytathatnám a sort. Aztán: Egerben betelt az ipari park, a következő fejlesztési lépcsőben Füzesabony válhatna új gazdasági centrummá. Ehhez viszont érdemes lenne egy korszerű, négysávos utat építeni Eger és Füzesabony között. – Miért nem jutott ez a volt MSZP-s vezetés eszébe? – Megelégedtek azzal a tengellyel, amit Hatvan, Gyöngyös és Eger jelentett. Erre épül napjainkban a megye gazdasága, miközben a tengelytől délre és északra levő területek vészesen leszakadnak. Épp a fiatal és képzett emberfők segítségével kell majd ezekben a megyerészekben új beruházásokat teremteni. – Mi lesz most? Születhet-e megegyezés a két fél között? – A közigazgatási hivatal már figyelmeztetett bennünket, hogy miután nincs elnöke, nincs alelnöke és nincsenek bizottságai sem a Heves megyei közgyűlésnek, a mulasztásos törvénysértés állapotába kerültünk. Miután több próbálkozás ellenére sem tudtunk megegyezni a szocialistákkal, a közigazgatási hivatalhoz fordultunk, hogy az orvosolja a törvénysértést. – Amely új választást ír ki… – Minden bizonnyal. És akkor a megye legkésőbb 2007. május végén megint választ. – Megnyerik-e ezt a választást is? – Minden erőnkkel ezen leszünk. A szocialisták nem bíznak ennyire magukban, nemrég új megegyezési ajánlattal jelentkeztek, gondolom, azért, hogy elkerüljék az időközi választást. Most azt mondták, adja két évig a polgári oldal a közgyűlési elnököt, két évig pedig az MSZP. – De nem fogadták el. Miért? – A megye nem postakocsi, azt nem lehet váltott lovakkal húzni. Így ugyanis semmiféle komolyabb tervet és koncepciót sem tud felépíteni egyik fél sem. A megyei képviselők ettől még elvolnának, a megye lakói viszont nagyon is a kárát látnák. Ez az ajánlat is arra utal egyébként, hogy semmiféle tervük, elkötelezettségük nincs a szocialistáknak, csak a hatalom érdekli őket. És ha nem kapják meg az egészet, akkor ma már megelégednének a felével is, de az hatalom legyen! – Megalakult a Fidesz Önkormányzati Fóruma. Ez mit jelent önöknek? – Természetes, hogy a Fidesz igyekszik öszszehangolni az általa vezetett önkormányzatok munkáját. Különösen akkor érthető ez, amikor látjuk, hogy a megszorító intézkedések következtében az önkormányzatok, főként a kicsik, egyszerűen ellehetetlenülnek. Nekünk viszont megfelelő védekezési megoldásokat, túlélési technikákat kell találnunk erre a helyzetre. És éppen itt van szükség az önkormányzatok összefogására, rendszeres tapasztalatcseréjére, de megkockáztatom, egymás gazdasági és innovációs megsegítésére, a kapcsolatok átadására. Ez a cél. – Mellesleg miért nem tudtak Hevesben eléggé győzni? Kicsi kellett volna… – Nagyon erős bástyái vannak itt az MSZP-nek. Nekünk ez a mandátumegyenlőség is nagyon komoly sikert jelent, a megyei önkormányzatban sohasem állt ilyen közel a polgári oldal a győzelemhez az elmúlt 16 évben. – A szocialisták szerint a falu középkori képződmény. Nincs szükség rá. Elavult. – Aki ilyet mond, nem ismeri az ország településszerkezetét. Eleink nagyon jól kitalálták ezt a rendszert. Ott volt például a járás, amelynek az volt a lényege, hogy a települések lakosai egynapi járásra minden ügyes-bajos dolgukat el tudták intézni. A pártállami vezetés lebontotta ezt az ezeréves struktúrát, de most szép csendesen visszacsempészik a szocialisták az úgynevezett kistérségi társulások képében. Még a kistérségi központok is ugyanazok a települések lettek, amelyek a járási székhelyek voltak. – A megyéket pedig régiókká akarják összevonni… – A megye is ezeréves, kipróbált közigazgatási rendszer. Régió? Azt sem tudjuk, mit értsünk alatta. Magyarország önmagában egy régió. Nézzük Baden-Württemberget, az például épp magyarországnyi régiója Németországnak… A hét magyarországi régió nem más, mint egy politikailag kierőszakolt, de geopolitikailag indokolatlan, mesterséges felosztása az országnak. Nem ezzel kellene foglalkozni, hanem vissza kellene adni a megyék jogait, tartalommal kellene megtölteni a megyerendszert. Persze azért is olyan lelkes barátja a regionális berendezkedésnek az MSZP, mert ott az övé a hatalom. Amelyhez egyébként nem szavazati és népképviseleti alapon jutott hozzá, ugyanis a regionális fejlesztési tanácsok összetételét nem a népakarat, hanem a kormány határozza meg. – Azt mondják, a gazdasági régiókhoz kell alkalmazkodnia a közigazgatási rendszernek is… – Ez vicces, a gazdasági szereplők ugyanis eddig sem tisztelték a megyehatárokat, de nem tisztelik már az államhatárokat sem. Ki-be sétáltak és sétálnak rajtuk. Akkor miért pont a régióhatárokat tisztelnék? – Mi lesz a régió hátránya? – Például Romhányból Miskolcra kell járniuk az embereknek ügyeket intézni. Csakhogy Romhány körülbelül 200 kilométerre van Miskolctól, azaz az ügyintézéssel együtt meg sem lehet járni egy nap alatt az utat. Mindeközben a kormány kiüríti a megye intézményét. A Heves megyei önkormányzatnak 43 intézménye van, jobbára már csak ezek fenntartásával foglalkozik. Korábban megvolt még a területfejlesztési feladatköre, de ezeket Lamperth Mónika átvitte regionális szintre. – Mint hírhedt beszédéből kitudódott, ezt megígérte az elvtársaknak. – Ami ezen a téren folyik, az a demokrácia megroppantását, az önkormányzatiság leépítését jelenti. Vagyis centralizálást, visszarendeződést. Ugyanezek a folyamatok játszódnak le magában az MSZP-ben is. Másfelől pedig a szocialisták folyamatosan tesztelik Brüsszelt, hogy meddig mehetnek el. A gumibotok erejével váltották fel a demokrácia erejét, elmossák az augusztus 20-i tragédia felelősségét és így tovább. Messzire merészkedtek, várom, mikor csap az asztalra Brüsszel. – Mint megyevezető mit kezdene a multik nyomulásával? – A multik új munkakultúrát, technológiát hoztak az országba, új munkahelyeket teremtettek, de ez eltörpül a kis- és középvállalkozások 1,2 millió munkahelyének mennyisége mellett. Ezek a kisvállalkozók képezik a nemzet gerincét, ráadásul ők semmilyen gazdasági klímaváltozás hatására sem hagyják el az országot. A Széchenyi-tervhez hasonlóan nekik kéne forrásokat biztosítani, hogy technológiai értelemben is fejlődhessenek, és államilag kellene segíteni őket a piackeresésben. Vallom, hogy ők húzhatnák át a munkavállalókat az értéktermelő szférába, és ezzel új társadalmi, gazdasági korszakot is nyithatnának Magyarország történelmében. Ez a mai megszorításokkal szemben valódi reform, a kor pedig egy új reformkor lehetne. De hát mondtam már, az MSZP-s vezetők a hatalom inkubátorában nevelkedtek, és nem a mindennapi munkában. Sinkovics Ferenc