Nincs magyar jövő magyar vidék nélkül
A magyar jövő elképzelhetetlen a magyar vidék nélkül, a települések és az ott élők megerősítésére szolgál a Magyar Falu Program – jelentette ki a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítésért felelős miniszteri biztosa hétfőn a Zala megyei Dötkön.
Gaal Gergely a 48 lakosú kistelepülés MFP-forrásból beszerzett falugondnoki buszának átadásán arról beszélt, hogy a 2019-ben indult program mára a magyarországi településfejlesztési programok zászlóshajójává vált.
Az a program célja, hogy az ötezer lakosúnál kisebb településeken élők életminőségét javítsa, megmutassa, hogy „a magyar vidék egyenrangú az ország egészével”, nem lehet különbséget tenni a településméret alapján. A legkisebb település, a legkisebb közösség is érték, ezeknek az élni akarását minden felelős kormányzatnak támogatnia kell – hangsúlyozta Gaal Gergely.
Kifejtette: a több mint 2800 települést érintő MFP-nek négy pillére van. A pályázati támogatások rendszerében évről évre egyre több hazai forrású támogatást kapnak a vidéki települések. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kistelepülésekre specializált változata eddig már 28 ezer családnak biztosított támogatást.
A harmadik pillér a falusi útalap, ami a kistelepülések belterületi és egymással összekötő útjainak felújítására, építésére ad lehetőséget, és ennek keretében három év alatt már háromezer kilométernyi út építése vagy felújítása valósult meg. A negyedik pillér a falusi kisvállalkozások, elsősorban a kisboltok támogatási lehetősége – ismertette a miniszteri biztos.
Elmondta még, hogy Zala megyébe az MFP pályázati keretéből eddig több mint 12,5 milliárd forint érkezett, ebből a keszthelyi központú választókerületbe 6,5 milliárd forint jutott.
Nagy Bálint, a keszthelyi körzetű választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje úgy fogalmazott: ebben a körzetben különösen fontos az MFP, hiszen az ide tartozó 100 településből 98 a programban kedvezményezett ötezer alatti lélekszámú.
Az elmúlt három évben a program visszaadta azt a jövőképet, hogy érdemes az adott településen maradni, a fiataloknak ott elképzelni a boldogulásukat. Ezt az is mutatja, hogy a legtöbb településen már nincs eladó ingatlan, a korábbi időszakban jellemző népességfogyás pedig nemhogy megállt, de ellenkező tendencia indult el – tette hozzá.
Takácsné Martincsevics Veronika (független) polgármester jelezte: a zsáktelepülésnek számító faluban elsősorban a gyerekek szállítására használják az új falubuszt. Hozzátette, hogy szerencsés módon az elmúlt években ugyanis gyarapodott a település lakossága, és egyre több gyerek is születik Dötkön.
