Nincs más út, tanulni kell

– Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője a Black Lives Matter mintájára megfogalmazta a Roma Lives Matter jelszavát, miszerint a roma élet is számít. Van létjogosultsága Magyarországon a fenti kijelentésnek?

– Nem szabad a rendőri túlkapásokkal összekötni ezt a gondolatot ma Magyarországon, és bár egy eset sem fogadható el, véleményem szerint rendszerszinten biztosan nincs ilyen. Azt látni kell, hogy amíg a szociális közétkeztetés évi több tíz milliárd forintja túlnyomórészt a cigányokra fordítódik, addig bátran kimondható, hogy a magyar kormánynak számítanak a cigány életek is. Ha mindig oda lyukadunk ki, hogy mindennek az az oka, hogy egy sérülékeny csoporttal szemben nem kellően toleráns, megértő, befogadó a másik oldal, akkor megszűnik az értelmes párbeszéd. Ha egy nemzetközi mozgalom ezt még fel is erősíti, az a teljes értetlenséghez és a normálisnak tartott viszonyok megkérdőjelezhetőségéhez is vezet. Egyszerűen eltűnik a racionalitás. Ha valaki kijelenti, hogy felelőtlenség 16 évesen gyereket szülni a nyomorba, azt a társadalommérnökök megszólják, hogy semmi köze hozzá, mert mindenki úgy és akkor vállal vagy éppen nem vállal gyereket, ahogy és amikor akar. Számos nyitott gondolkodó szerint ha egy fekete, latinó vagy éppen fehér nehéz sorsú fiatal drogozni akar, vagy kerülni az iskolát, ne tagadjuk meg tőle. Pedig ezzel nemcsak a saját életét pusztíthatja el, hanem a környezetéét is. Nemcsak a többségtől kellene elvárni a szolidaritást a kisebbség iránt, hanem fordítva is. Ez az, ami hiányzik.

– Amerikában már ott tartanak, hogy a kisebbség követeli a többségtől, hogy igazodjon hozzá…

– …És széles tárházát vonultatják fel annak, hogy a többségtől hogyan várják el az igazodást. A dühös emberek fosztogatására Amerikában sokan azzal adnak felmentést, hogy az elnyomás ezt a fajta frusztrációt okozta. De ez felmentést kellene adjon, vagy megértőbbnek kellene lenni velük szemben akkor is, amikor szabályokat és törvényt sértenek? Sokak szerint a Black Lives Matter-tüntetések valódi célja Donald Trump meggyengítése a választásokig. Úgy gondolom, arról kellene beszélni, valóban indokolatlanul sok rendőri intézkedés történik-e a feketékkel szemben. Ha igen, akkor pedig objektívan megállapítani, hogy miért, és tenni ellene.

– Van Magyarországon rasszizmus?

– Attól függ, mit nevezünk annak. A rasszizmus és az előítéletesség mást jelent a baloldaliaknak, és mást nekem. Abban egyetértünk, hogy előítéletes a magyar társadalom, a liberálisok szerint ez mindennek az alapproblémája, de közben én ez ellen másképpen küzdenék. Az előítéletesség a világ egyik legtermészetesebb dolga, ezt meg kell érteni még akkor is, ha elítéljük. Az egyfajta reakció, hogy egy középosztálybeli fehér vagy éppen roma család elviszi gyerekeit az iskolából az erőszak miatt. De ettől még nem fognak horogkeresztet festeni a falra.

– A járványhelyzet miatti gazdasági leállás hogyan érintette a cigányokat?

– A kijárási korlátozás alatt sokan visszaszorultak a saját településükre. Azok a cigányok, akik a fővárosban vagy Nyugat-Magyarországon dolgoztak, leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban, komoly jövedelemtől estek el. Abban bízom, hogy augusztustól újra felgyorsul a gazdaság, újraindulnak az építkezések, ami azonnali és gyors eredményeket hoz minden munkavállalói csoportban.

– Sokak szerint a járvány után semmi nem lesz olyan, mint előtte. Ez igaz a hazai cigánypolitikára is?

– Nincs szükség irányváltásra. A kormányzati felzárkózási stratégiáról lényege szerint nincs kimondva, hogy csak a cigányoknak szól, viszont egyértelmű, hogy az intézkedések többsége őket támogatja. Ha csak a fent említett, gyermekeket is segítő közétkeztetést vezették volna be, már azzal önmagában rengeteget tett a kormány a cigányokért. A szegénységből egy most megszületett gyermek úgy tud kitörni, hogy életének első 18 évében olyan képességek birtokába jut, amelyekkel meg tud jelenni a munkaerőpiacon. A kormány ehhez programokat kínál, és megteremti a tanuláshoz szükséges feltételeket. A kötelező óvodáztatásnak köszönhetően az állam által kínált eszközök és erőforrások már hároméves kortól hozzáférhetők, számos településen pedig már ezt megelőzően is segítenek a Biztos Kezdet Gyermekházak és a bölcsődefejlesztések. De közben az ingyenes tankönyv és az ingyenes étkezés mellett minden tanulást zavaró tényezőt is ki kell zárni.

– Ezért lett iskolaőrség?

– Ha az iskola a helyi viszonyok miatt nem alkalmas arra, hogy nyugodt tanulási és szocializációs helyszín legyen, akkor azon változtatni kell. Ha ehhez iskolaőrökre van szükség, akkor rájuk. Azt kellene megérteniük a cigány családoknak, hogy az iskola a gyerek érdekeiért van. Szociokulturális környezetből fakadó nehézségeken nem lehet egy csettintéssel változtatni. Hosszú évek munkája, amíg egy vidéki kistelepülés iskoláját ugyanúgy megbecsüli mindenki helyben, mint egy budai kerületben lévőt. Haladó liberálisok elítélik az iskolai verbális és internetes zaklatást, és azt hangoztatják, hogy fel kell lépni a társaikat rendszeresen zaklató és megfélemlítő gyerekek ellen. Nos, jó hír a számukra, hogy az iskolaőrséget pont erre találták ki. Miért kellene egyedül hagyni ezzel a problémával a tanárokat? Szükség van a jó értelemben vett iskolai rendpártiságra. Ha az iskola nem lesz kellően rendpárti, akkor a hátrányos helyzetű gyermekek a tudást kevésbé fogják a saját javukra fordítani. Össze kell vesznem a gyermekemmel, ha az autóban nem köti be a biztonsági övet? Ha felelős szülő vagyok, akkor igen, mert ez az ő érdeke. Minden olyan intézkedés, amely az iskolákban a rendet, a konstruktív tanulást, a belső közösségerősítést szolgálja, az egyfajta biztonsági öv. A kormány az iskolaőrséggel azt ismerte fel, hogy rengeteg településen nem lehet a gyermeket szép szóval rávenni ennek a biztonsági övnek a használatára. De kell mellette iskolai pszichológus, mentor, pedagógiai asszisztens is.

– Milyen további segítségre lenne szükség?

– Semmit nem ér az ingyenétkeztetés, az ingyentankönyv, ha a gyerekek túlnyomó többsége nem szerez szakmát. Bár eljutnak a szakközépiskoláig, utána sokan lemorzsolódnak, és szakma nélkül maradnak. Ha a szakközépiskolákat is biztonságosabbá tennénk, akkor erősödne az egymás segítő, konstruktív hozzáállás. A legtehetségesebb cigány gyerek is nehéz helyzetben van, ha a négy testvére mellett kell otthon tanulnia. Szükség lenne további tanodákra, és előbb-utóbb kellenek majd az önkéntes alapú bentlakásos intézmények is, hogy azok, akik önhibájukon kívül nem tudnak jól teljesíteni, itt védettebb környezetben legyenek. Ha messze van az iskola, legyen iskolabusz. Ha nem vonzó a szakképzés, vonzóvá kell tenni. A hátrányos helyzetű gyerekekkel meg kell értetni, hogy szükség van a szakképzett munkaerőre, és kezdő szakmunkásként akár 250 ezer forintot is kereshetnek. Az új szakképzési törvény erre jó esélyt kínálhat, de nagyon kell, hogy jól fogadják a roma közösségek és diákok a szélesedő lehetőségeket. A szakmaszerzés mellett a sport segíthetne a tudatosabb gondolkodás megerősödésében, ami utána az oktatásban tudna kamatozódni.

– Milyen szerepe lehet a sportnak a társadalmi felzárkózásban?

– Ha sikerülne a sport és általában az egészséges életmód felé terelni a cigány fiatalokat – külön a lányokat is –, annak óriási társadalmi haszna lenne. Ráadásul az egészségesebb életmódhoz való hozzáállás nem pénz, hanem döntés kérdése. A sportban az utánpótlás elképzelhetetlen lesz a jövőben cigány fiatalok nélkül. Közös siker lenne, ha úgy mentenénk meg a sportegyesületeket, hogy közben javítjuk a cigányok egészségi, mentálhigiénés állapotát, ugyanakkor kitörési lehetőséget is kínálunk nekik. A sporttal lehetne eltéríteni sok fiatalt a drogtól, a rossz döntésektől. Fontos a mérkőzések előtt kiállni a rasszizmus ellen, de egy társadalmi felzárkózást is elősegítő komplex sportstratégia ennél fontosabb. Örömteli, hogy a sportállamtitkárság is látja ezt, érdeklődik több felvetés iránt is. Közben biztató az is, hogy az Országos Roma Önkormányzat számára is a szakmaiság a legfontosabb most. Roma médiagyakornoki és foglalkoztatási program indulhat 2021-ben, és komoly hangsúlyt kap majd a roma képviselők képzése, illetve az illegális hulladék elleni fellépés és az energiabiztonság kérdése.

– Vajon a közeli jövőben mi lesz a legnagyobb kihívás?

– A kormánynak számolnia kell azzal, hogy számos területen a demográfiai folyamatok nehezíteni fogják a gazdasági teljesítményt. A nyugdíjazások miatt tíz éven belül egyes iparágakban, mint például az agrárium több területén vagy a szállítmányozásban, az építőiparban égető munkaerőhiány lesz, és jelenleg nem látszik a megoldás. A lehető legtöbb cigány gyereket kell meggyőzni a szakmaszerzés fontosságáról. A gazdasági alapú társadalmi felzárkózás az egyetlen, amely előreviszi nemcsak az államot, hanem magát a társadalmi felzárkózás ügyét is. Az emberi jogi kérdés most másodlagos. A világon egyedülálló, hogy az állam 16, illetve 25 éves korig finanszírozza a tanulást, ingyenétkezést nyújt több mint egy évtizeden keresztül, és cserébe annyit kér, hogy szerezzen mindenki legalább egy szakmát. A többségi társadalom hozzáállása, befogadási készsége hihetetlen módon megnőne, ha látná, hogy a fenti kormányzati intézkedésekre a cigány közösségek konstruktívan rea­gálnak.