Nincs megállás, jönnek az idegenek

– Meddig viselik el még a nyugati emberek a kialakult helyzetet?

– A magyar álláspont 2015 óta változatlan. Őrizzük az ország és az EU határait. Fizikai és jogi értelemben egyaránt. Hozzánk illegális formában, okmányok nélkül, erőszakos módon vagy embercsempészek segítségével nem lehet belépni. Aki mégis áthatol a kerítésen, azt a mélységi ellenőrzés során elfogjuk és visszairányítjuk a határ túloldalára. Ha ilyenkor valaki menedékjogot akar kérni, azt csak a nem európai uniós tagállam szomszédos országok magyar követségein teheti meg. Ami a Nyugatot illeti, ott 2015-ben tapsolva és tortával, süteménnyel fogadták a migránsokat. Ennek azonban vége, köszönhetően a tömeges beáramlás következményeinek, a no-go zónák megjelenésének, a terrorcselekményeknek, a köztörvényes bűncselekmények ugrásszerű növekedésének, a gázolásoknak, késeléseknek. A migránsok már óvodás gyerekekre is rátámadnak.

– Mintha mégsem reagálna igazán a nyugati országok vezetése…

– Pedig a polgárok félni kezdtek. A szavazók 65-70 százaléka pártállástól függetlenül követeli, hogy kormánya változtasson a migránspolitikáján, állítsa le a korlátlan beáramlást és toloncolja ki azokat, akik nem kapnak menedékjogot. Mindennek az lett a politikai következménye, amit az osztrák és a német választásokon láthattunk. Előretörtek azok az erők, amelyek változtatni akarnak. Egyre több uniós tagállam utasítja el a migrációs paktumot is, példa rá Hollandia, illetve Lengyelország.

– Déli határunkat egyre erőszakosabban ostromolják az illegális migránsok. Korábban éles fegyverrel lőttek a járőreinkre, legújabban pedig Molotov-koktélt dobtak egy magyar rendőrre…

– Így volt. Megdöbbentő, de egyben furcsa is. Hiszen ha valaki politikai menedékjogot akar kérni, az miért dob Molotov-koktélt arra a rendőrre, akitől a menedékjogot várja? Feszül a húr, idén 3128, míg tavaly az év azonos időszakában „csak” 572 migráns próbált áttörni a magyar határon. Megszűnt az a terelő hatás, ami 2023 késő őszétől érvényesült egészen 2024 júniusáig. A szerb hatóságokkal folytatott közös akcióink, például a embercsempészbandák kiszorítása komoly eredményeket hoztak, így inkább Bosznia, Horvátország és Olaszország felé próbálkoztak ezután. Most azonban nagyságrendi változást tapasztalunk.

– Miért vonultak le a szerbek?

– Nem vonultak le, de létszámproblémáik adódtak, jelenlétük, élelmezésük, ellátásuk, vezényléseik és a hatékony mélységi akcióik sok pénzbe kerültek. Tudtuk, hogy ezt hosszú távon képtelenek lesznek tartani.

– Friedrich Merz, Németország újonnan megválasztott kancellárja a migrációs politika szigorítását ígérte kampányában. Hogy fordulhatott elő, hogy a választás másnapján már egészen mást mondott?

– Korábban még beterjesztett egy migrációellenes törvényjavaslatot is, amely végül pont saját pártja miatt bukott el a Bundestagban. Tény, hogy a német kampányban szinte minden párt ígért valamilyen korlátozást, és meglebegtette a kitoloncolást. Tudni kell, hogy ott a terrorcselekmények elkövetői között nagy számban vannak azok, akiket papíron már kitoloncoltak a hatóságok, de a gyakorlatban nem tudtak ennek érvényt szerezni. Az illető kap egy felszólítólevelet, hogy hagyja el az országot, és zsebre teszi az ezért járó ezer eurót. Tegyük fel, hogy még ki is megy. Majd visszajön, illegálisan. Ahogy mondtam, a probléma nem csak a CDU és az AfD szavazóit érdekli. Kérdés továbbá, hogy Merz, a feltételezések szerint maga mögött a nagykoalícióval, mit tud majd betartani az ígéreteiből. Ez rövid, közép- és hosszú távon is kihat a német belpolitikára.

– A schengeni övezet tagja lett Románia és Bulgária. Képesek lesznek arra, hogy úgy őrizzék a határaikat, ahogy Magyarország?

– Mi minden segítséget megadunk ehhez, ahogy az osztrákok is. Tettek már lépéseket a két országban a szigorúbb határvédelem érdekében, de hogy mi lesz ezek végeredménye, még nem tudjuk. Annyi bizonyos, nem lett nagyobb a migrációs mozgás a schengeni határokon, mint a román és bolgár tagság előtt.

– Donald Trump példát mutat, 10-15 millió illegális migránst akar kitoloncolni, katonákat és nehézfegyvereket is vezényelt az USA déli határára… Mit szól ehhez a brüsszeli elit?

– Én 1990-ben kinn tanultam az Egyesült Államokban, hosszabb időt töltöttem a mexikói határon is. Nagyon szigorú határrendészeti rezsim volt érvényben ott akkor. A határrendészet azonban különösen fellazult a Biden-korszakban. Egyrészt abbahagyták a kerítés építését, másrészt nem kötöttek megállapodást Mexikóval, hogy tartsa távol a határtól az illegális migránsokat. Biden idején tízmillióan léptek be az országba, míg előtte, Donald Trump első elnöki időszakában, csak 3 millióan. Ezt az elnök most ki is hangsúlyozta választási kampányában, nemegyszer hivatkozva a magyar példára. Más ígéreteivel együtt kezdi megvalósítani a kitoloncolást is. Egyébként a biztonsági vészhelyzet kihirdetése adott lehetőséget arra, hogy Trump katonákat vessen be a határon. Csökkent is nagymértékben a nyomás. Korábban volt olyan hónap, amikor 300 ezer illegális migráns érkezett az országba, most nyolcezer. És a hatóságok megkezdték azoknak a felkutatását és letartóztatását, akiket ki akarnak toloncolni. Itt a bűnelkövetőkről, a bűnözői hátterű vagy büntetett előéletű idegenekről van szó. Az elnök, mondjuk úgy, rávette Mexikót, hogy részben szűrje és korlátozza a határ felé tartó tömegeket.

– Rávette Mexikót? Brüsszel szerint ez közönséges zsarolás volt…

– Nevezzük gazdasági nyomásgyakorlásnak. Venezuelával mint kibocsátó országgal szemben is ezt alkalmazta, amikor az nem akarta visszafogadni a kitoloncolt migránsokat. Végül a venezuelai elnök a saját gépét küldte el értük. Mindez feltűnt Európában is. A nemzetállamok kezdtek el érdeklődni, nem Brüsszel. Az emberek migrációval szembeni elégedetlensége politikai elégedetlenségbe csapott át, és ez meglátszott a választási eredményeken, ahogy már mondtam. Arra számítok, hogy az Európai Tanácsban is fordul majd a kocka. A migrációban érintett országok vezetői nem úgy szavaznak majd, ahogy az Európai Parlament balliberális többsége. A tanácsban végbemenő változások kihatással lesznek Brüsszelre, és ezeket a folyamatokat befolyásolja majd a Patrióták erősödése is. Tehát változások következnek az illegális migráció kezelésében, mert egyre inkább látható, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan.

– Nyilván Svédországban is az. Miért durvultak el ott ennyire a viszonyok?

– Oda igyekezett a legtöbb illegális migráns, ahol magas szintű a szociális ellátás. Ez elsősorban Svédország és Németország. De Stockholm nem készült fel a következményekre. Svédországban a migránsok bűnbandái és holdudvaraik több mint hatvanezer főt számlálnak, de csak 22 ezer rendőr néz velük szembe.

– Ezek a bandák nem feltétlenül svéd embereket akarnak megölni, de a bandaharcokban kilőtt golyó nem válogat…

– Ez érzékelhető Belgiumban is, ahol például a metróban is robbant ki már lövöldözés rivális migránsbandák között.

– Magyarországot migránspolitikája, a migránsok kvóta szerinti szétosztásának megtagadása miatt 80 milliárd forintra és napi egymillió euróra büntette az Európai Bíróság. A magyar állam most feljelenti a bíróságot magánál az Európai Bíróságnál. Ez lehetséges?

– Igen, nincs ezzel jogi probléma, abszolút hivatalos úton jár a magyar kormány. Felkészültünk és elszántuk magunkat arra, hogy e téren is megvédjük az ország érdekeit.