Nincs több akadály a gyermekvédelmi népszavazás megtartása előtt

Mint írják, a döntéssel minden jogi szűrőn átment a kezdeményezés, így a köztársasági elnök kitűzheti a referendum időpontját, ami akár egyazon napon is lehet az országgyűlési választással. Míg ez esetben a genderideológiától mámoros baloldal „ostobaságnak” tartja a referendumot, maga is azt kezdeményezett két másik kérdésben. Függetlenül azonban az aláírásgyűjtés gyorsaságától, a jogszabályok értelmében ezekben az ügyekben már csak a következő Országgyűlés dönthet.

Az Alapjogokért Központ üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a gyermekvédelmi népszavazást megtámadó indítványokat és alkotmányosnak nyilvánította az Országgyűlés vonatkozó döntését. Ezzel minden jogi akadály elhárult a gyermekvédelmi népszavazás megtartása elől, a jogszabályok értelmében tehát a köztársasági elnök 15 napon belül kitűzheti a referendum időpontját, a kitűzéstől számított 70-90 napon belülre. Az pedig – egy, az ellenzék által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében – akár azonos napon is lehet az országgyűlési választással.

Gyermekvédelem igen, genderideológia nem: a Központ már évek óta hívja fel a figyelmet a teremtett férfi és női nemeket megkérdőjelező elmebaj veszélyeire, a szivárványos propaganda pedig egyre inkább a kiskorúakat veszi célba, őket igyekszik nyílt és sundám-bundám módon „érzékenyíteni” az aszexuális genderfluiditás vagy a non-bináris agenderek iránt.

Nyugaton a politikai elitek az emberek megkérdezése nélkül tették jóformán „hivatalossá” a genderideológiának nevezett elmebajt. Nálunk azonban a gyermekvédelmi népszavazáson – csakúgy, mint a migráció esetében – a magyar állampolgárok maguk dönthetnek majd a mindennapi életüket, illetve a gyermekeik jövőjét érintő fontos kérdésekben, mint amilyen a gyermekek szexuális edukációja, a nemátalakítás propagálása vagy az ilyesmit bemutató médiatartalmak – írja az Alapjogokért Központ közleményében.

A baloldal persze a nyílt társadalom hálózatával karöltve folyamatosan támadja és a részvétel ellen buzdít a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban – Márki-Zay Péter „ostoba kérdéseknek” nevezte azokat – miközben saját, két másik ügyben indított kezdeményezéséről azt állítják, hogy a január közepéig össze tudják gyűjteni a szükséges 200 ezer aláírást. Bár részükről ez már a sokadik időpont-módosítás, ha még sikerülne is az aláírásgyűjtés, a jogszabályok alapján teljesen egyértelmű, hogy ezen kérdések kapcsán a népszavazás elrendeléséről legfeljebb már csak a következő Országgyűlés dönthet a választások után.