Nincs tűzszünet

– Sok szülő panaszkodik arra, hogy gyermeke szeptembertől a nyári szünet kezdetéig szinte egyhuzamban beteg. Valóban intenzívebbé váltak a légúti megbetegedések az elmúlt években?

– A Covid minden megszokott vírust és baktériumot háttérbe szorított, ám ahogy a pandémia csendesedni kezdett, ezek a kórokozók együttes támadásba lendültek. Amint a gyerekek ősszel megkezdik a bölcsődét, óvodát, iskolát, elkezdődik a főiskolai, egyetemi, illetve kollégiumi élet, fizikailag közelebb kerülnek egymáshoz, aminek következtében a betegségek jóval könnyebben terjednek.

A kicsikre ez hatványozottan igaz, hiszen ők még kevésbé tartanak távolságot egymás között, és ritkábban mosnak kezet. Ám az, hogy egyik betegségből a másikba esnek, nem jelenti, hogy fogékonyabbak volnának. Egyszerűen a kórokozók palettája lett szélesebb.

– A maszkhasználat hosszú távon befolyásolta a védekezőképességünket?

– A koronavírust korábban egyáltalán nem ismertük. Sokan súlyos tünetekkel kerültek kórházba. Eleinte nem voltak kifejezetten hatékony gyógyszereink, és a védőoltásra is várni kellett. A szakemberek mérlegelték, hogy milyen kockázattal és milyen haszonnal jár a maszkhasználat. A járvány idején az volt a legfontosabb cél, hogy minél kevesebben betegedjenek meg. Minden egyéb tényező másodlagos volt.

– Napjainkban, amikor Covid-járvány nincs, de magasak a különböző felső légúti megbetegedések esetszámai, javasolt a maszkhasználat például a tömegközlekedési eszközökön?

– Nem gondolom, hogy mindenkinek eltakart arccal kellene járnia zárt térben, de aki nem egészséges, folyik az orra, tüsszög vagy köhög, annak – bocsánat a megfogalmazásért – bizony kutya kötelessége lenne hordani a maszkot, ha közösségbe megy, csökkentve annak esélyét, hogy mások is megfertőződjenek. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ki milyen kockázati csoportba tartozik. Azok az idős emberek, akiknek számos alapbetegségük van, jóval kitettebbek újabb betegségeknek, mint akik egyébként egészségesek. A kórokozók édesszájúak, tehát például egy cukorbetegnek az átlagnál sokkal nagyobb az esélye a megfertőződésre. Ugyanez igaz azokra is, akik immunkezelést kapnak, de például az extrém elhízás is magas rizikófaktor. Mindenképp védeni kell az újszülötteket is. Persze nem maszkkal, hanem úgy, hogy amikor tombolnak a vírusok, nem visszük őket társaságba.

– Abban, hogy a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet valamennyi műtüdejét alkalmazni kellett januárban, a koronavírus lecsengésével új erőre kapó kórokozók játszottak szerepet, vagy csak szerencsétlen véletlenről volt szó?

– Nincs még egy olyan intézmény az országban, ahol ilyen magas szintű intenzív kezelésre bármilyen korú gyermek számára lehetőség volna. Miután az ECMO Központ 2018 óta működik, a szakmabelieknek is újdonság, hogy meg lehet menteni gyerekek életét, amikor már a lélegeztetés nem segít. Ugyanakkor az, hogy most egyszerre négy kis beteg kényszerült ilyen kezelésre, kétségtelenül a kórokozók együttes támadásának köszönhető.

– A megnövekedett képernyőidő, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen és nem megfelelő táplálkozás milyen hatással van a gyerekek egészségére?

– Az influenza a gyerekek esetében a 3-5 év közötti korosztályban fordul elő leggyakrabban, rájuk pedig nem igaz, hogy túl sokat ülnének a számítógép előtt vagy nyomkodnák a telefonjukat, a mozgásigényük pedig igen nagy. Nem gondolom tehát, hogy a modern életmód ilyen szempontból különösebb hatással volna a vírusfertőzések kialakulására. Csupán arról van szó, hogy kimaradt három év, amit a kórokozók most pótolni szeretnének. Hozzá kell tenni, hogy bár az influenza elleni védőoltás hat hónapos kortól beadható, nagyon alacsony a népszerűsége. Pedig nem egy frissen kikísérletezett ellenszerről van szó vagy olyanról, amire a szervezet heves reakciókkal reagálna.

– Akkor miért ilyen alacsony az átoltottság?

– Sokan úgy gondolják, hogy az influenza nem jelent nagy kockázatot, egyszerűbb átesni rajta, mint beoltatni magunkat. Ez azonban tévhit. A vakcina nemcsak az egyént védi, hanem a közösséget is, különösen azokat, akik valamilyen oknál fogva nem kaphatnak védőoltást.

– Az oltásellenesség mennyire jellemző ma Magyarországon?

– Mi is látjuk, hogy a Covid-járvány sajnos sok embert elbizonytalanított. A koronavírus elleni vakcinával szembeni, egyébként alaptalan bizalmatlanság más védőoltásokra is átterjedt. Ugyanakkor gyermekorvosként azt tapasztalom, hogy a lakosság nagy része tényleg inkább csak hezitál. Akik kategorikusan elutasítják az oltásokat, azok száma nagyon alacsony, mindössze egy-két százalék. Viszont jó hangosak, ami miatt gyakran kerülnek reflektorfénybe.

– Mivel indokolják ezt a merev elzárkózást?

– Nem szeretnék terhelni az immunrendszerüket. Ám ez butaság, hiszen az oltások éppen hogy működtetik. Ráadásul ha egy adott betegség, például a kanyaró ellen 95 százalék alá esik a védettek aránya, akkor könnyen kialakulhatnak kisebb-nagyobb járványok, ahogy erre több európai országban is adódott már példa, mert a vírus megtalálja a betegségre fogékonyakat. Jó példák erre Románia, Ausztria vagy akár Ukrajna közelmúltban lezajlott járványai.

– Vitamint szedni van értelme a légúti betegségek megelőzésére?

– A D-vitamin pótlása a téli időszakban különösen fontos, mert ilyenkor Magyarországon is kevesebb a napsütés. Más készítmények szedését azonban nem feltétlenül tartom szükségesnek, a szezonális zöldségek és gyümölcsök ugyanis, mint például a lila hagyma, cékla, alma vagy a savanyú káposzta kiváló vitaminforrások. A legnagyobb immunszervünk a gyomor-bél traktus, tehát rengeteg betegséget el lehetne kerülni, ha a gyerekek megfelelő módon táplálkoznának.

– Korunk egyik nagy problémája az indokolatlan gyógyszerszedés is: tömegek tömnek magukba különösebb ok nélkül vény nélkül kapható készítményeket.

– Sokan azt hiszik, hogy minden apró tünetet azonnal gyógyszerrel kell kezelni. Különösen veszélyes ez akkor, ha valaki egyszerre több hasonló hatóanyagú, recept nélkül kapható készítményt is bevesz anélkül, hogy tudná, milyen összetevőket tartalmaznak. Egy gyógyszer köhögésre, egy másik torokkaparásra, egy harmadik orrfolyásra, egy negyedik pedig lázcsillapításra, és máris négyszeres mennyiséget juttatunk be a szervezetünkbe például paracetamolból anélkül, hogy tudatában volnánk. Érdemes tehát tájékozódni előbb a hangzatos fantázianévvel ellátott készítményekről, de még fontosabb tudomásul venni, hogy a gyógyulásnak megvan a maga tempója. Nincs olyan csodaszer, ami képes egyetlen nap alatt elmulasztani a náthát vagy influenzát. Ahogy szokták mondani: a megfázás gyógyszerrel egy hétig, gyógyszer nélkül hét napig tart.

– Mi a helyzet az antibiotikummal? Van olyan ismerősöm, aki zsigerből elutasít minden ilyen készítményt, de olyan is, aki már a legenyhébb tüneteknél is szinte követeli, hogy írja föl az orvos.

– Ez óriási gond, hiszen a légúti betegségeink többségét vírusok okozzák, azok ellen pedig az antibiotikum nem hatásos. A másik tévhit, hogy ha egy vírusfertőzésre antibiotikumot szed az ember, azzal megelőzheti a bakteriális felülfertőződést. A felesleges antibiotikum-használat inkább káros: a gyógyszer elpusztítja a szervezetben lévő jótékony baktériumokat, és ezzel lehetőséget ad a rezisztens baktériumok elszaporodására. Így a későbbiekben sokkal nehezebb lesz egy valódi bakteriális fertőzést kezelni. A torokgyulladások közül például csak a skarlátot okozó baktérium ellen kell antibiotikumot adni, a legtöbb más esetben ez teljesen felesleges. Szerencsére már az orvosok is egyre óvatosabban döntenek az antibiotikumok alkalmazásáról, és bízom benne, hogy az oktatás hatására a fiatalabb generáció is tudatosabban áll majd hozzá a gyógyszerek használatához.