Nincs vége a küzdelemnek
Az európai parlamenti választásokon nem dőlt el a migrációval kapcsolatos politikai harc, de van remény arra, hogy egy hosszú küzdelem végén a migrációt ellenző politikai erők győzzenek - jelentette ki Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumbeszélgetésén.
Kontrát Károly elmondta: az EU-tagországok belügyminisztereinek a tanácskozásán egy héttel ezelőtt újabb német-francia arra irányuló kezdeményezés volt, hogy a tengeri útvonalon érkező migránsokat fogadja be és ideiglenesen ossza szét a tagországok között az Európai Unió. Hozzátette: Németország és Franciaország belpolitikai okokból erőlteti a migránsok elosztását, de nem értek el áttörést. Mellettük csupán Luxembourg, Portugália és az EU soros elnökségét ellátó Finnország támogatta a javaslatot.
Az államtitkár elmondta: Magyarország és a V4 országai az Európai Tanács korábbi döntése tiszteletben tartása mellett foglalt állást, mely szerint a Földközi-tengeren érkező migránsokat nem szabad beengedni, és vissza kell őket szállítani a kiindulási országba. Kontrát Károly elmondta: a V4-ek nagy sikert értek el azzal, hogy megakadályozták a köztudottan bevándorláspárti Frans Timmermans megválasztását az EB elnöki tisztségébe. Hozzátette: bíznak az EB elnökévé választott Ursula von der Leyen politikájában, és abban, hogy tenni fog a határok megvédéséért.
Kontrát Károly kijelentette: a magyar tapasztalat az, hogy a biztonság a legfontosabb közösségi érték. Ezért az országoknak áldozniuk kell. Hozzátette: a turizmusban és a gazdaságban is érezhető annak a pozitív hatása, hogy a világon biztonságos országként tekintenek Magyarországra. Egyre több turista, egyre több befektető érkezik Magyarországra emiatt.
„Mi mindent megteszünk azért, hogy a biztonság megmaradjon, de azt szeretnénk, hogy Magyarország ne legyen sziget az álláspontjával” – tette hozzá.
A bevándorlás és a biztonság összefüggéseiről Georg Spöttle, a Nézőpont intézet elemzője beszélt. Kijelentette: Németországban ma már nem érzik biztonságban magukat az emberek. Nem a terrortámadások réme kezdte ki a biztonságérzetet, hanem az olyan ötveneurós rablásoké, amelyeket sok esetben a bevándorlók követnek el a bankautomatákból készpénzt felvevő idős emberek ellen. Az elemző hozzátette: Németországban csak az elmúlt évben több mint 700 ezer bűncselekményt követtek el a bevándorlók.
Kiszely Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója hozzátette: a bevándorlók gyakran olyan országokból jönnek, ahol hozzászoktak a fegyverropogáshoz, a halálhoz, ezért nem rettennek meg az Európában megszokott büntetésektől.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: illúzió, hogy a bevándorlók hazatérnek, ha sikerül megteremteni a békét azokban az országokban, ahonnan elvándoroltak. Megjegyezte: a Szíriából elvándoroltak két százaléka volt hajlandó visszatérni országába.
A pódiumbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a migrációt azzal lehetne visszaszorítani, ha a nyugat-európai országok nem ajánlanának olyan segélyeket a bevándorlóknak, amelyek töredékét képesek megkeresni országaikban. Nézetkülönbség mutatkozott meg azonban közöttük a bevándorlás finanszírozhatósága tekintetében. Míg Georg Spöttle úgy vélte: nem roppant meg a bevándorlás finanszírozása, Kiszelly Zoltán úgy vélte: a nyugat-európai gazdasági modell a globalizmus hatásai miatt elérte teljesítőképessége határát, és 5-10 éven belül jelentős átalakulások következnek a világban.
Kiszelly szerencsésnek tartotta, hogy ebben az időszakban Magyarország erősödik, és „száz évvel Trianon után végre a történelem jó oldalán áll”.
