A háború mellett is léteznek gyermekeinket fenyegető veszélyek

Az április 3-ai népszavazással kapcsolatban fontos és elvitathatatlan jognak nevezte, hogy a szülők maguk dönthessenek a gyermekeik szexuális neveléséről. A májusban hivatalba lépő államfő kifejtette, a járvány és a háború mellett lehet, hogy most nem olyan nyilvánvalóan, de léteznek azok a veszélyek, amelyek gyermekeinket fenyegetik, „nem feltétlenül fizikai értelemben, hanem inkább szellemi, lelki biztonságuk vonatkozásában”.

Novák Katalin emlékeztetett, jövő hétvégén az országgyűlési választás mellett lesz egy nagyon fontos országos népszavazás is, amely lehetőséget ad mindenkinek arra, hogy állást foglaljon arról, hogy a gyermekek biztonságát a szülőknek kell-e elsősorban garantálniuk, illetve a gyermekek szexuális fejlődésénél a szülőknek a jogait kell-e megőrizni. „Édesanyaként számomra nagyon fontos az, hogy a gyermekeink hosszú távú szellemi, lelki, érzelmi biztonságát is garantálni tudjuk” – fogalmazott Novák Katalin.

A megválasztott köztársasági elnök szerint a népszavazás lehetőséget ad arra, hogy szülők nyilatkozzanak arról, hogy gyermekeik hosszú távú fizikai, érzelmi, lelki, szellemi biztonságát mennyire tartják fontosnak, és hogyan tudják ezt megőrizni. Kiemelte, a szülők sokszor találkoznak azzal, hogy a gyermekeket nehéz a mindennapokban megóvni „attól a veszélytől, ami őket a nemi identitásukban bizonytalanítja el”.

Elmondta, az ukrajnai háború rámutatott, amikor az emberek az életüket védik, akkor „minden egyszerűbbé és egyértelműbbé válik”. Novák Katalin beszámolt arról, hogy a határ mentén tett látogatása során olyan anyákkal találkozott, akiknek nincs fontosabb annál, minthogy a gyermekeiket biztonságban tudják, emellett olyan férfiakat is látott, akik szintén nem tudnak fontosabbat, minthogy a feleségüket, gyermekeiket biztonságban tudják.

Novák Katalin kijelentette, örül, hogy köztársasági elnökként is a magyar családok ügye mellé állhat, nem felejti el korábbi családpolitikai céljait. „Nincsen fontosabb kérdés számunkra, mint a gyermekeinknek a jövője és ez a családoknak a segítésével szorosan összefügg” – mondta.

„Büszke vagyok arra, hogy egy olyan országban élhetek, ahol a családok a középpontban vannak, és büszke vagyok arra, hogy ez egy olyan ország, ahol egyre többen mernek gyermeket vállalni, családot alapítani és ki merjük mondani azt, hogy mindannyiunk számára a család megtartó erő” – fogalmazott Novák Katalin.

A megválasztott köztársasági elnök elmondta, megindító összefogást tapasztalt az ukrán határ mentén tett négynapos látogatásán. Hangsúlyozta, csak pozitív tapasztalatokat szerzett, a menekülteket segítő emberek között nem volt pártalapú nézetkülönbség. Novák Katalin aláhúzta, mindenki segíteni igyekszik: a kormány, a karitatív tanács, a segélyszervezetek, az egyházak és a civil emberek is teszik a dolgukat.

Kiemelte, a legelején mindenkit sokkolóan ért Oroszország agresszív fellépése, mostanra azonban rendkívül jól szervezetten folyik a menekültek segítése.

Novák Katalin kifejtette, abban bízik, hogy a koronavírus-járvány dandárja már elmúlt, a fellélegzés helyett azonban egy „egészen drámai, új helyzet” alakult ki az Oroszország által egy hónappal ezelőtt indított háború miatt.

Elmondta, azért ment el tizenkét határ menti településre, mert úgy érzi, az ország vezetőinek ott kell lenniük, ahol baj van. A tájékozódás mellett látogatása fő célja a magyar emberek köszönetének tolmácsolása volt – mondta Novák Katalin, majd úgy fogalmazott, „Magyarország szíve most ott dobog ebben a térségben”.

Beszámolt arról is, sehol nem látott eldobált szemetet, nem érezte sehol, hogy a közbiztonság sérült volna, ugyanakkor több száz olyan segítővel találkozott, akik „ugyanolyan hétköznapi emberek, mint bármelyikünk”, és készek éjjel-nappal támogatni a menekülteket.

Hangsúlyozta, „Kárpátalján sosem volt könnyű magyarnak lenni, nem volt könnyű ott az élet az elmúlt száz évben szinte semmikor, mostanra viszont kialakult ott egy olyan magyar életkultúra, oktatás, ami nemcsak hogy élhető, hanem reménységet ad arra, hogy még száz év múlva is lesz magyar szó”.

„Most ez került veszélybe, hiszen sokan elmenekültek, sokan maradtak, de a magyar óvodákat, iskolákat át kellett alakítani menekültszállásokká” – mondta Novák Katalin. Elmondta, a négy nap alatt azt tapasztalta, hogy „nekünk két hadseregünk van: vannak a fegyveres erőink és vannak a segítőkész magyar emberek”.

Novák Katalint kérdezték arról is, hogy az ellenzék szerint a kormány nem nyújt megfelelő segítséget a menekülteknek, magára hagyja a civil szervezeteket. „Rémhírterjesztésre most végképp nincs szükség” – mondta a megválasztott köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a menekülteket segítő emberek megerősítésére van szükség.

Közölte, tudomása szerint több mint 800 millió forint adomány érkezett eddig a 1357-es adományvonalra, az emberek tárgyi felajánlásai mellett pedig a kormány egyenként 500 millió forinttal támogatta a menekülteket segítő hat karitatív szervezetet.

Novák Katalin elmondta, Áder János leköszönő köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita sok hasznos tanáccsal látta el.