Novák Katalin: a kereszténység egyszerre a múltunk, a jelenünk és a jövőnk
Nekünk, magyaroknak a kereszténység predestináció, egyszerre a múltunk, a jelenünk és a jövőnk – hangsúlyozta a XVI. Ars Sacra fesztivál pénteki budapesti megnyitóján Novák Katalin.
Az Ars Sacra világi fővédnökeként a köztársasági elnök elmondta, a fesztivál közönsége a művészettől többet vár az egyén szórakoztatásánál, a műalkotásban az időszerű mellett keresi azt is, ami örök. „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége” – idézett az államfő az Alaptörvényből, hozzátéve: mindez figyelmeztet arra, hogy nem csupán tisztelni kell a múltat. Cselekvő módon védelmezni is kell olyan értékeket, mint a házasság, a gyermekvállalás, a család vagy a nemzeti közösség – jegyezte meg.
Novák Katalin emlékeztetett: az Alaptörvény hitet tesz amellett, hogy a házasság egy férfi és egy nő életre szóló szeretetközössége, melynek forrása maga isten. Ebből a felfogásból következik, hogy annak a családnak van jövője, melynek tagjai ajándékként tekintenek egymásra és a gyermekre – hangsúlyozta. Mint elmondta, a szakralitásban az emelkedettséget nem kizárólag a művészi élmény, hanem az istenivel való találkozás gerjeszti. Ez a fesztivál lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők bizonyosságot nyerjenek róla: szentté, szakrálissá bármi csak Isten által válhat.
A fesztivál szervezői, művészei és látogatói jól tudják, hogy „nekünk, magyaroknak a kereszténység predestináció, egyszerre a múltunk, a jelenünk és a jövőnk” – fogalmazott. Az államfő hozzáfűzte, tudatos értékválasztásunkon múlik, hogy képesek vagyunk-e a keresztény kultúrát hitelesen és vonzóan képviselni, erre volt példa tavaly a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és erre példa az Ars Sacra Fesztivál is.
Ebben a háború és gazdasági nehézségek által terhelt időszakban a fesztivál minden művésze és látogatója megtalálhatja az alkotásokban azt a felismerést, hogy a valódi segítség a teremtő és megtartó Istentől várható – közölte Novák Katalin. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek elmondta: számos kutató úgy véli, hogy a művészet – a modern nyugati felfogással ellentétben – az ősi kultúrákban nem különült el a mesterségektől és a szakralitástól, így a szakrális művészet fogalom is szóismétlésnek számított volna.
Az Ars Sacra Fesztivál alkalmat ad arra, hogy résztvevői reflektáljanak nyugati kultúránk önazonosságára – jegyezte meg, hozzátéve: a magyarság évszázadok óta részét alkotja a kollektív nyugatnak, de mindig is érezte az ősi kultúrájából örökölt egység vonzását. Michael Wallace Banach apostoli nuncius elmondása szerint a fesztivál végső soron az összetartozásról szól.
A következő napokban a vallásos művészet arra hívja a résztvevőket, hogy megtapasztalják azokat az értékeket, amelyek minden időben és minden kultúra számára lényegesek – közölte. L. Simon László, a megnyitónak otthont adó Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója felhívta a figyelmet az intézmény pálos rend történetét feldolgozó kiállítására, amely Budapest után nemrég Marosvásárhelyen nyílt meg, következő állomása pedig Székelyudvarhely lesz.
A Nemzeti Múzeum fontos célja ugyanis, hogy ne csak a fővárosi közönségnek és az idelátogatóknak, hanem a határon túli magyaroknak is értékes tartalmakat nyújtson – emelte ki. Mint hozzátette, az Ars Sacra Fesztiválra az MNM kamaratárlattal is készült, számos vidéki múzeum szakrális műkincseit is bemutatva.
Az Ars Sacra Fesztivál szombattól 9 napon át országszerte csaknem 80 településen 11 műfajban mintegy 400 programmal, köztük zenei, irodalmi és képzőművészeti eseményekkel várja a közönséget. A rendezvény alkalmával 132 templom nyitja meg kapuit.
