Novák Katalin: „Nehéz elfogadni ezt a fajta liberalizmust”

A cikk beszámol arról, hogy a Dohány utcai zsinagógában különböző felekezetek és politikai pártok együtt álltak ki a Hamász palesztin szervezet által által megtámadott Izraelért. Ennek kapcsán Novák Katalin visszautasított minden olyan felvetést, amely szerint Magyarországot az antiszemitizmus jellemezné.

„Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. Azon a napon Izrael és a zsidó nép mellett álltunk ki. Nagyon erős zsidó közösség él Magyarországon, amelynek jogai teljes mértékben biztosítottak. Zsidó barátaim mindig mondják, hogy milyen jó, hogy Magyarországon nem kell félniük, ha kipát viselnek közterületen vagy nyilvánosan vallják meg zsidó hitüket”. A zsidó embereknek más európai országokkal ellentétben, Magyarországon nem kell tartaniük támadásoktól – tette hozzá az államfő.

Ennek kapcsán a cikk megemlíti Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbijának korábbi nyilatkozatát, aki szerint a magyarországi zsidó közösség van az egyik legnagyobb biztonságban Európában.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati médiában miért jellemzik tévesen Magyarországot és a magyarokat antidemokratikusnak és szabadságellenesnek, az államfő úgy válaszolt: egyebek mellett azért, mert nem értik a magyar nyelvet, másrészt a magyar álláspont sokszor nem illik bele a fősodratú, liberális narratívába, de Novák Katalin szerint az is igaz, hogy nem helyezünk elég hangsúlyt arra, hogy megmagyarázzuk az álláspontunkat. Sokszor nehéz megérteni, hogy olyan emberek, akiknek egy része még csak nem is járt Magyarországon, hogyan állíthatnak határozottan ilyen tévhiteket Magyarországról és a magyar emberekről – húzta alá.

Novák Katalin példaként említi, hogy egy nagy európai hírportál interjút készített vele a közelmúltban. Mivel a válaszai nem olyanok voltak, mint amilyeneket vártak, a cikk végül meg sem jelent. „Nehéz elfogadni ezt a fajta liberalizmust” – jellemezte a helyzetet a köztársasági elnök. A közmédia kérdésére a Sándor-palota megerősítette, hogy a Politico című médiumról van szó.

A köztársasági elnök a cikkben úgy jellemezte magát: „édesanya, feleség, magyar és hívő keresztény”. „Ezek mind meghatároznak engem, ezeket nem tudom félretenni. A világ kevesebb, mint húsz női államfőjének egyikeként, azt szeretném megmutatni, milyen konzervatív női vezetőnek lenni” – mondta.

Az 1956-os forradalom évfordulójával kapcsolatban az államfő hangsúlyozta, hogy „a magyarok szabadságharcosok”. Magyarország történelmileg keresztény ország, „reformátusként azt is mondanám, mi a kereszténységre vagyunk predesztinálva”. Keresztény a kultúránk, az ünnepeink, mindemellett persze mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét, vallásszabadság van – tette hozzá az államfő. „Sokan azt gondolják nyugaton, hogy a tolerancia azt jelenti, fel kell adnod nemzeti és keresztény identitásodat” – fűzte hozzá.

A cikk szerzője a családok támogatásával és az államfő nők szerepéről vallott felfogásával kapcsolatban kiemeli, hogy Novák Katalin azt szeretné, ha a családoknak és a nőknek valódi választási szabadságuk lenne, ami teljesen szembemegy a The New York Times és The Guardian című lapok által vallott korszellemmel.

A köztársasági elnök szerint a fiatalok szeretnének gyereket, de végül nem születik annyi gyermekük, amennyit szeretnének. „Konzervatív vezetőként az a feladatom, hogy mindent megtegyek azért, hogy a vágyott gyermekek megszülethessenek. Az anyaságra úgy tekintek, mint kiváltságra. Arról le is lehet mondani, de én szeretném megmutatni, hogy az kiváltság. Az a kormányok feladata, hogy biztosítsák annak a lehetőségét, hogy mindkettőt, a karriert és a munkát együtt lehessen választani. Ez az igazi választási szabadság. Fontos, hogy szembenézzünk a demográfiai válsággal” – hangsúlyozta.

A cikk megemlíti, hogy Novák Katalin még családügyi miniszterként sokat tett azért, hogy a családpolitikára fordított állami kiadás elérje a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát, és növekedjen a termékenységi ráta.

A magyar családpolitikai intézkedések ismertetése mellett a bevándorlás kérdésével kapcsolatban kifejtette: a magyar emberek nem tekintik a tömeges bevándorlást a demográfiai probléma megoldásának. A cikk megemlíti, hogy Magyarországot a migrációs politikája miatt is kritizálják, de az nagyon hasonlít az ausztrál migrációs politikára.

A cikk kitér arra is, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország a legfontosabb ellenállója az EU balliberális  társadalom- és migrációs politikájának. A cikk szerzőjének értékelése szerint Nyugaton ma az a felfogás, hogy aki szembemegy a fősodorral, azt automatikusan „tálibnak” kiálltják ki. A szerző szerint a közelmúltbeli lengyel parlamenti választási eredmények ellenére vannak konzervatív sikerek is, mint Giorgia Meloni hatalomra jutása Olaszországban, akiről Novák Katalin úgy nyilatkozott: „nagyon szoros, baráti kapcsolatban állok Giorgia Melonival, és amit tesz, az nagyon jó Olaszországnak”.

Magyarország kétmillió ukránt fogadott be – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a mielőbbi békés rendezést támogatja. Kifogásolta, hogy Magyarországot Oroszország egyfajta szövetségesének állítják be.

A cikk kiemeli, hogy Novák Katalin az Ausztráliában élő magyar diaszpórával is találkozik. „Hálás vagyok Ausztráliának, amiért befogadta a magyar menekülteket, második otthont adva nekik” – mondta a köztársasági elnök.