Meghaladta a 359 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési választásra; a regisztrációra a levélben szavazáshoz van szükség – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adataiból.

A www.valasztas.hu oldalon az olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező mely országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről.

E szerint a már nyilvántartásba vett 359 258 választópolgárból legtöbben azt kérték, hogy Romániába (153 084), illetve Szerbiába (51 706) küldje az NVI a regisztrációs értesítést.

Németországba 3561-en, az Amerikai Egyesült Államokba 1356-an, Kanadába 1053-an, Svájcba 871-en, Nagy-Britanniába 771-en, Ausztráliába 722-en, Svédországba 581-en, magyarországi értesítési címre 2276-an várták az NVI határozatát regisztrációjukról. A kettős állampolgárságot tiltó országokba 21 393-an kérték az értesítést, e-mailben pedig 118 155-en.

A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ez után levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot – köztük a szavazólapot – a választópolgárhoz.

Aki korábban már sikeresen regisztrált, annak nem kell új kérelmet benyújtania, mert a korábbi tíz évig érvényes. A regisztrációra március 24-éig van lehetőség.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos listára szavazhatnak.

A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.

Több mint 24 ezren szerepelnek eddig a külképviseleti névjegyzékben

Eddig 24 283-an jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe, csaknem kétszer annyian, mint 2014-ben.

Azok a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, akik az áprilisi országgyűlési választás napján nem tartózkodnak Magyarországon, a külképviseleteken szavazhatnak.

A Nemzeti Választási Iroda adatai 2014-ben 29 nappal a választást megelőzően a mostaninál mintegy feleannyian, 14 800-an szerepeltek a névjegyzékben.

Április 8-án 117 külképviseleten lehet szavazni, eddig a legtöbben, 3936-an Londonban voksolnának, Münchenben 1823-an, Stuttgartban 1427-en, Berlinben 1118-an, Hágában 1110-en, Brüsszelben 1034-en, Bernben 1068-an. Beregszászon 744-en, Düsseldorfban 684-en, Manchesterben 637-en, Bécsben 630-an, Párizsban 624-en, Csíkszeredán 612-en, Dublinban 561-en, Koppenhágában 529-en, New Yorkban 514-en, Stockholmban 440-en, és az újonnan megnyitott Edinburgh-i külképviseleten 434-en jelezték szavazási szándékukat.

A külképviseleti névjegyzékbe vételhez szükséges kérelmet még négy hétig, március 31-éig lehet benyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában, vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon. Ha a választópolgár igényli, a kitöltésben segítséget nyújtanak a helyi választási információs szolgálatok (http://www.valasztas.hu/elerhetosegek), illetve a központi választási információs szolgálat, amely a visz@nvi.hu e-mail-címen fogad elektronikus leveleket és a 06-1-795-3310-as telefonszámon érhető el munkaidőben.

A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy – nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében – nemzetiségi listás szavazólapon szavazhat.

A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. A külképviseleti szavazás idejéről és pontos helyszíneiről a valasztas.hu oldalon lehet tájékozódni.

Eddig több mint 57 ezren szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben

Még közel két hétig, március 23. 16 óráig jelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe azok a választópolgárok, akik az áprilisi országgyűlési választáson pártlista helyett nemzetiségük listájára kívánnak szavazni. Eddig 57 ezren jelzték ezt a választási szerveknek. 

A március 6-i határidőig mind a 13 nemzetiség országos listát állított, azokat a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba is vette. Ez azt jelenti, biztos, hogy valamennyi nemzetiségnek lesz szavazati joggal nem rendelkező szószólója az új Országgyűlésben, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik a listájukra április 8-án.

Ha pedig megkapja egy adott nemzetiség a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor a nemzetiség kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz az országos listáról. 2014-ben 22 022 voks kellett a kedvezményes mandátumhoz.

A nemzetségek listájára azonban csak azok voksolhatnak, akik március 23-án 16 óráig kérik nemzetiség névjegyzékbe vételüket az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal.

Két héttel a határidő lejárta előtt már több mint 57 ezren jelezték, hogy nem párt-, hanem nemzetiségi listára kívánnak szavazni a parlamenti választáson, és 241 ezren, hogy az őszi önkormányzati választáson kívánnak nemzetiségiként szavazni.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a legtöbben – 29 848-an – a német és a roma (20 095) nemzetiség tagjai közül kérték regisztrációjukat az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. A horvátok közül 2074-en, a szlovákok közül 1666-an, a többi nemzetiségnek egyelőre ezernél kevesebb regisztráltja van.

2014-ben a határidőig 41 072-en regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe, a választásig azonban 5700-an „visszaléptek” és inkább pártlistára szavaztak. Akkor is a német nemzetiség tagjai voltak a legtöbben a nyilvántartásban, 15 209-en, a roma névjegyzékben 14 271-en szerepeltek.

MTI