Növelni a magyar bor exportját

– Az Agrármarketing Centrum szervezésében március 20–24. között kerül sor a Hungarian Wine Summit elnevezésű eseményre, amely a magyar bor nemzetközi népszerűsítését szolgálja. Miért van rá szükség?

– A magyar borok régóta megtalálhatók a nemzetközi piacokon, Magyarország komoly borkultúrával és borhagyománnyal bír. Noha a magyar borok sorra nyerik a különféle díjakat, szeretnénk a nemzetközi térben ennél is markánsabban jelen lenni. Gyönyörű borvidékeink vannak, büszkék lehetünk a magyar gasztronómiára, kulturális és turisztikai kincseinkre. Ha mindezekkel együtt, hazai környezetben mutatjuk be a magyar bort a világ szakmai közösségének, akkor sokkal hatásosabb eredményt érünk el, mint ha külföldön népszerűsítenénk. Éppen ezért Magyarországra hozzuk a nemzetközi szakembereket, kereskedőket, sommelier-ket, szakújságírókat, és elvisszük őket borvidékeinkre, hogy helyben ismerjék meg a magyar borászokat, a helyi specialitásokat. Megmutatjuk a magyar néplélek, a magyar kultúra egy szeletét.

– Hányan és honnan érkeznek a rendezvényre?

– Mintegy száz nemzetközi szakértő jön meghívásunkra a magyar bor kiemelt exportpiacairól. Megismertetjük a szakértőkkel, véleményvezérekkel, beszerzőkkel, sommelier-kkel, szakújságírókkal a magyar borok és borvidékek sokszínűségét, történeti hagyományait és jellegzetes stílusjegyeit. Érkeznek szakemberek az Egyesült Királyságból, a V4-országokból, Németországból, a skandináv, a Benelux államokból és a Baltikumból, de amerikai, kínai és indiai borszakértő is részt vesz a programon. Az első három napon borvacsorákat szervezünk, vezetett túrákon járjuk végig a borrégiókat. A hazai és nemzetközi szakmai látogatók a programhoz Kelet-Közép-Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa kiállításán, a Sirha Budapesten csatlakozhatnak március 22 és 24. között. Emellett itt rendezik meg a Bocuse d’Or Európai Döntőjét is, amelyen most először, szintén magyar borokat kínálnak. A Sirha Budapesten most először kap nyolcvan borász bemutatkozási lehetőséget a Hungarian Wine Summit keretében, valamint a hazai és nemzetközi szakmai közönség a mesterkurzusainkhoz is csatlakozhat. Igazi kuriózum tehát, hogy a magyar bor és a gasztronómia, nemzeti értékeink ekkora figyelmet kapnak a nemzetközi szakmai térben.

– Mi a Hungarian Wine Summit fő célja?

– Elsődleges célunk a magyar bor exportpiacának növelése. A Hungarian Wine Business programunk keretein belül már számos országban – például Németországban, Csehországban, Oroszországban, az Egyesült Királyságban – szerveztünk olyan üzletfejlesztési rendezvényeket, amelyeken a magyar borászok mutatták be boraikat, és a borszakértők bevonásával lehetőség nyílt a magyar borvidékek megismerésére, borkóstolására és bírálatára is. Kiváló kapcsolataink vannak nemzetközi szakmai magazinokkal. Ebben a hónapban a német Meininger és az angol Decanter is a magyar borokról szóló cikkekkel jelentkezik. Borvidékeinket bemutató, angolul is nézhető filmeket is készítettünk, amelyek több százezres megtekintést értek el. 2020 januárja óta foglalkozunk a magyar borok közösségi marketingjével, jelen vagyunk a legtöbb felületen. Fontosnak tartjuk, hogy a minőségi, kulturált borfogyasztást is népszerűsítsük. Nemrég a MATE-n tartottunk olyan edukációs fórumot, ahol borszakértő bevonásával beszéltünk a hallgatóknak a magyar borokról, borkultúránkról. A Hungarian Wine Summit viszont az eddigi legnagyobb volumenű válla­lásunk.

– Miért szükséges bővíteni a magyar bor külpiacait?

– A világ borpiacán túltermelés van és egyre nagyobb a verseny, amelyből mi sem maradhatunk ki. Egy átlagos évben 3-3,5 millió hektoliter szőlőbor előállítására képesek a magyar borászatok, ebből kétmillió elfogy itthon, és kicsivel több mint egymillió megy exportra. Célunk, hogy ezen belül a magas hozzáadott értékű, palackos borok aránya nőjön, hiszen ez a növekedés kulcsa. A magyar palackos borok legnagyobb felvevőpiaca az Egyesült Királyság, Csehország, Lengyelország és Németország, meghívott vendégeink is főként ezekből az országokból érkeznek.

– Milyen esélyt lát a növekedésre?

– Nemcsak a hagyományos bortermelő nemzetekkel – a franciákkal, spanyolokkal, németekkel, olaszokkal, portugálokkal – kell felvennünk a versenyt, hanem a most belépő Kínával, az Egyesült Királysággal vagy a balti államokkal is. Optimizmusra ad okot, hogy egyre kiválóbb magyar borok készülnek, és a magyar borászatok is egyre felszereltebbek, köszönhetően annak, hogy a kormányzati agrártámogatások lehetőséget nyújtanak beruházásaik bővítésére. A kormányzat számos egyéb módon segíti a borászati ágazatot, például a szabályozási környezet javításával is. Az Agrármarketing Centrum közösségibormarketing-tevékenysége pedig üzletfejlesztési lehetőséghez juttatja a magyar borászatokat. A magyar szőlészet-borászat nem homogén, számos különböző földrajzi és termőterületi sajátosságokkal rendelkező borvidékünk van. Figyelnünk kell arra, hogy mindenki, a legkisebb termelőtől a legnagyobbig, lehetőséghez jusson.

– Mi adja a magyar bor versenyelőnyét?

– A filoxéravész után komoly szőlőtelepítő és nemesítő munkát végeztek hazánkban, megvannak azok a fajtáink, a melyekre a magyar karaktert építeni tudjuk. Sok ország szenved ennek hiányától. Saját fajtáink mellett olyan hagyományunk és tudásunk van, amelyek versenyképes minőséget képviselnek. Már csak az a feladatunk, hogy ezt megismertessük a világgal. Nem az a küldetésünk, hogy nagy nemzetközi fajtákra építve felvegyük a versenyt a franciákkal vagy az olaszokkal, nekünk a magyar karaktert kell felépítenünk. A magyar borászat zászlóshajója a tokaji aszú, amelyet a világon mindenhol ismernek, nincs olyan édesbor-termelő vidék, amely hozzá mérhető. Ugyanakkor a világpiac inkább a száraz borokra fókuszál, ezért meg kell találni azokat a hagyományos magyar fajtákat, a furmintot, a kadarkát, a kékfrankost, amelyekre építve sikeres magyar karaktert tudunk megjeleníteni az éles nemzetközi versenyben is.