Nyilvánosságra hozták az ez évi felsőoktatási ponthatárokat

Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, 20 órától kapnak sms-t az eredményről.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a debreceni helyszínen az MTI-nek azt mondta, a sikeres, megújult magyar felsőoktatás, a 310 ezres egyetemi közösség „ma este, a ponthatár-meghatározásokkal több mint 90 ezer felvett hallgatóval bővült”.

Hozzátette: egyre nő immár második éve a műszaki, természettudományi, mérnök, informatikai, agrár, illetve az orvos-egészségtudományi szakokra felvettek száma, miközben a tanár, tanító pedagógusképzés a második legnépszerűbb lett a felvettek körében.

Hankó Balázs szerint szintén nagyon fontos, hogy minden második hallgatót vidéki egyetemekre vettek fel.

---

A tárcavezető ezúttal is kiemelete: az új egyetemi modell sikeres, a megújított felvételi folyamatban pedig a 100 intézményi pontban – ami a pontok egyötödét jelenti -, lehetősége volt az egyetemeknek arra, hogy a saját maguk szempontjait súlyozzák.

Hozzátette: a középszintű és emeltszintű érettségi választásánál növekedett a szabadság, az autonómia, ami azt jelenti, hogy most „a felvételi során minden egyes egyetemi szakon más-más pontjai lettek a felvételizőknek, innentől az egyediség és az egymásra találás még jelentősebb az egyetem és a felvettek között”.

Azt, hogy Debrecenben, a Campus Fesztiválon tartották a központi ponthatárváró rendezvényt, Hankó Balázs azzal indokolta, hogy a debreceni a legerősebb vidéki egyetem, ahol óriási campus-hangulat van, és az Európai Egyetemi Játékok, az elmúlt évtizedek legnagyobb sportrendezvénye – amelyen ötezer sportoló vett részt és a magyarok nyerték meg – is Debrecenben fejeződik be szerda este.

A központi felsőoktatási ponthatárváró rendezvényre, a debreceni Pont Ott Partira egybegyűlteket köszöntötte Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese is.

Akinek most nem sikerült bejutnia a megjelölt felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhet máshová.

BME: A felvettek többsége kiváló tanulmányi eredménnyel került be a Műegyetemre

Az új műegyetemisták elsöprő többsége legalább 90 pontot szerzett az elérhető 100 intézményi pontból – közölte az egyetem szerda este az MTI-vel.

Azt írták, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) összesen 4772 hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben.

Az új felvételi rendszer ellenére is jól látható, hogy a BME továbbra is a legjobbak választása, ugyanis az alapképzési és osztatlan szakokra felvett hallgatók átlagos pontszáma meghaladja a 400-at, több esetben pedig a 430-at is. Hozzátették: a felvételizők több mint 90 százaléka olyan kiemelkedő pluszteljesítményeket nyújtott, mint például nyelvtudás vagy versenyeredmények, amelyekkel megszerezték a maximális 100 intézményi pontot.

Bihari Péter oktatási rektorhelyettes kiemelte: „A felvett jelentkezők kiegyensúlyozott középiskolai teljesítménye és elhivatottsága elismerésre méltó. Kétharmaduk tanulmányi és érettségi pontok összegzésével számított felvételi pontszámmal jutott be a Műegyetemre, ami azt mutatja, hogy egyenletesen magas szintű teljesítményt mutattak középiskolai tanulmányaik alatt.”

Rámutatott arra is, hogy a jelentkezők nagy része két tantárgyból is emelt szintű érettségit tett, ami még magasabbra emeli a felvételi pontszámaik értékét.

A rektorhelyettes emlékeztetett rá, hogy „akár százezres pluszt is jelenthet a fizetésben a BME-n szerzett diploma”. Több szak végzőseinek elhelyezkedést követő jövedelmi viszonyait vizsgálva ugyanis az látható, hogy mérhetően többet kerestek a BME-sek, mint az ugyanolyan végzettséggel rendelkezők átlagosan.

Kitértek arra is, hogy az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszerében szakonként is nyilvántartják a bruttó béreket, így összehasonlítható, hogy egy intézmény egykori hallgatói milyen tárgyalási pozícióban vannak az álláspiacon.

Hozzátették: a műegyetemi diploma értékét a nemzetközi elismertsége is növeli. A brit rangsorkészítő, a QS legfrissebb európai listája szerint a Műegyetem a régióban a 12. legjobb és a magyarországi felsőoktatási intézmények között két mutatóban is az első helyre került, jelesül a fogadott cserediákok és a publikációk számában. Második lett a munkáltatói hírnév és a küldött cserediákok terén – derül ki a BME közleményéből.

Szakterületén a Semmelweis Egyetemen voltak a legmagasabbak a ponthatárok

A Semmelweis Egyetem hat karán magyar nyelvű képzésben 2222 hallgató kezdheti meg tanulmányait a 2024/25-ös tanévben, közülük 2004-en az államilag támogatott, 218-an az önköltséges képzésre nyertek felvételt. Az orvos- és egészségtudományi területen továbbra is a Semmelweisen voltak a legmagasabbak a ponthatárok – közölte a felsőoktatási intézmény szerda este az MTI-vel. 

Merkely Béla, az egyetem rektora szerint sikeresen vizsgázott az új típusú felvételi, amelyben nem jár automatikusan 100 pont az emelt szintű érettségiért, hanem 50 pontot személyes meghallgatáson gyűjthettek a jelöltek. „Ezen a rátermettséget, motivációt, empátiát tudtuk lemérni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a legjobb hallgatókat sikerült felvenni az egyetemre.

Hermann Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes szerint az új felvételi rendszer több lehetőséget ad az egyetemeknek. „Eddig a felvett hallgatók létszámára és összetételére sem rálátásunk, sem ráhatásunk nem volt” – mondta, megjegyezve, hogy egy nyugat-európai egyetemen ez elképzelhetetlen lenne. A rektorhelyettes szerint az új pontszámítás miatt várható volt, hogy a felvételi pontszámok valamelyest csökkenni fognak.

Hermann Péter kiemelte: az Egészségtudományi Kar idén kötelező érettségi tárgyként meghatározta a biológiát, emiatt kevesebb jelentkező merte bevállalni a megmérettetést, így némileg csökkent az oda felvettek száma, a döntés ugyanakkor felkészültebb, elkötelezettebb hallgatókat jelent majd, így várhatóan kisebb lesz a lemorzsolódás – vélekedett.

Nyirády Péter, az Általános Orvostudományi Kar dékánja kiemelte: a karon rekordszámú hallgató kezdi meg a tanulmányait szeptemberben. A karra felvettek számában továbbra is emelkedő tendencia figyelhető meg, a ponthatárok ugyanakkor az újfajta felvételi eljárásrend miatt idén alacsonyabbak voltak, mint tavaly. „A szóbeli felvételi idén segített annak megítélésében, hogy kik rendelkeznek azon tulajdonságokkal, amelyek alapján az egyetem elvégzését követően kiváló, empatikus és a betegekért mindent megtevő orvossá válhatnak. A későbbiekben ezt a személyes meghallgatást tovább szeretnénk bővíteni” – emelte ki.

Az Egészségtudományi Kar oktatási dékánhelyettese, Vingender István elmondta, továbbra is ugyanazok számítanak a legnépszerűbb szakoknak és ugyanazokra a képzésekre volt a legmagasabb a felvételi ponthatár: a gyógytornász és a dietetikus képzésre.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar idén először hirdette meg az országos szinten egyedülálló egészségügyi adattudomány mesterképzést, amely az adatok gyógyításban való felhasználása iránt elkötelezett orvosok és egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberek, továbbá informatikai és adatelemzési háttérrel rendelkező jelentkezők, valamint az egészségügyi rendszer működését jól ismerő szervezők szaktudását hozza össze. Ide 40-en nyertek felvételt.

A Fogorvostudományi Karon az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a felvett hallgatók száma, és idén nyertek a legtöbben felvételt a karra – emelte ki Németh Zsolt dékánhelyettes.

„A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára bejutni hazai viszonylatban továbbra is a legnehezebb a gyógyszerészképzések közül, hiszen itt a legmagasabb a ponthatár, ugyanakkor összességében mi vesszük fel a legtöbb hallgatót a hazai képzőhelyek közül” – ismertette Antal István dékán, a Gyógyszerészeti Intézet igazgatója.

Matos László, a Pető András Kar oktatási dékánhelyettese a közlemény szerint úgy fogalmazott: a konduktor képzésnél fel tudták tölteni a maximális kapacitást. Idén a kar neurorehabilitáció névvel új mesterszakot is indít, ide 31 hallgató nyert felvételt, az egy ösztöndíjas, valamint a fennmaradó önköltséges helyeket pedig pótfelvételi eljárással töltik fel – írták.

ELTE: Rekordszámú a pedagógusjelölt

Töretlen az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) népszerűsége: az idei felvételi eljárás során az egyetem 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire, amelyek közül az elmúlt 15 év adatait tekintve pedagógusképzésen idén kezdi tanulmányait a legtöbb hallgató – közölte az intézmény szerda este az MTI-vel.

Mint írták, alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be az ELTE-re. A felvettek közül 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat.

Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat. Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68 százalékkal.

A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.

Az ELTE-nek – az ország elsőszámú, a pedagógusképzés teljes spektrumát lefedő felsőoktatási intézményeként – kiemelten fontos, hogy a felvettek 20 százaléka pedagógushallgatóként kezdi meg tanulmányait. Mindez számszerűen azt jelenti, hogy az ELTE az elmúlt 15 év adatait tekintve idén vette fel a legtöbb jelentkezőt (2500 fő) pedagógusképzésre.

Hozzátették: ezen belül 192 főt csecsemő- és kisgyermeknevelő, 284 főt óvodapedagógus, 203 főt tanító, 1053 főt tanár, 744 főt gyógypedagógus és logopédia szakra. Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait.

Az ELTE szombathelyi képzéseire összesen csaknem 1000-en nyertek felvételt, ezen belül közel 50 százalékos részesedéssel megőrizte vezető szerepét a pedagógusképzési terület.

Kitértek arra is, hogy az ELTE minden évben igyekszik bővíteni portfólióját olyan új képzések indításával, amelyek mind a jelentkezők, mind az állam és a piaci szereplők igényeit kielégítik. Ennek fényében 2024 szeptemberében Szombathelyen elindul a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak (30 fő) és az óvodapedagógus szak (54 fő), Budapesten pedig az adattudomány mesterszak (17 fő).

Emellett újra indul az alkalmazott közgazdaságtan alapszak (12 fő). Az ELTE 26 képzést kínált angol nyelven, amelyeken összesen 746 hallgató kezdi meg tanulmányait.

A legnépesebb szak idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).

Megjegyezték, az idei felvételi eljárás egyik jelentős újításaként az egyetemek lehetőséget kaptak arra, hogy intézményeként, karonként vagy akár szakonként eltérő pontszámítási módszertant alakítsanak ki. A többi felsőoktatási intézményhez hasonlóan az ELTE is élt ezzel a lehetőséggel, ami azzal jár, hogy idén a pontszámok sem intézményen belül, sem intézmények között nem hasonlíthatók össze.

Különösen fontos megemlíteni, hogy az eltérő módszertan miatt nincs semmi összefüggés az idei és az előző évek ponthatárai között, így azokat összehasonlítani nem lehet – szögezték le a közleményben.

Továbbra is népszerű a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A tavalyihoz hasonlóan idén is sokan szerettek volna továbbtanulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), a mintegy 11 ezer jelentkező közül 2218-an jutottak be valamelyik képzésre – tudatta az intézmény közleményben szerdán az MTI-vel.

Az általános eljárásban az előző évhez képest idén több hallgatót vettek fel az államtudományi és nemzetközi tanulmányok karra, ahol 959-en kezdhetik meg a 2024/2025-ös tanévet. A nappali munkarendű támogatott alapképzések közül a nemzetközi igazgatási szak angol nyelven induló képzésénél 434 pont, a magyar nyelvűnél pedig 431 pont kellett a bejutáshoz. A közigazgatás-szervező szak nappali támogatott képzésénél 293, a levelezőnél 320, az államtudományi osztatlan nappali munkarendű támogatott képzésnél 347 pont volt a határ.

A rendészettudományi karon is többen kezdhetik meg tanulmányaikat, mint az előző évben, most 781 elsőévest várnak. A fokozott érdeklődés a ponthatárokban is megmutatkozott: a nappali munkarendű képzések közül idén is a bűnügyi alapszak bűnüldözési szakirányán volt szükség a legtöbb pontra, 420-ra. A levelező munkarendű képzések közül a bűnügyi igazgatási alapszak bűnügyi nyomozó szakirányán 428, míg a rendészeti igazgatási alapszak közrendvédelmi szakirányán 440 pontra volt szükség a bejutáshoz.

A hadtudományi és honvédtisztképző karon 325-en kezdik meg első tanévüket. A kar egyik legnépszerűbb képzése a nemzetközi biztonság- és védelempolitika szak, ahol a tavalyinál egy ponttal több, 432 pont volt a felvételi küszöb. A honvédtiszti alapképzésben meghirdetett szakokon 282 és 332 pont között volt a határ.

A víztudományi karon 153 elsőéves tanul majd szeptembertől. A karon a nappali munkarendű támogatott képzéseknél továbbra is az építőmérnöki képzés a legnépszerűbb, ahol 242 pontot kellett elérni, a környezetmérnöki képzésnél 236, a vízügyi üzemeltetési mérnöki képzésnél 234 pont volt a határ.

Idén is több szakon volt szükség 400 pont feletti teljesítményre a sikeres felvételihez.

Az NKE idén is több szakon hirdet pótfelvételit, melyről később ad tájékoztatást – tudatták.

Corvinus: A legmagasabb felvételi ponthatárok idén is a Corvinus Egyetemé

A legtehetségesebb diákok továbbra is a Corvinust választják, ennek köszönhetően az itt kínált mindhárom képzési területen – gazdaságtudományi, társadalomtudományi és informatikai képzések – a Corvinus Egyetemé a legmagasabb ponthatár a nappali alapképzések ösztöndíjas helyeire – közölte az intézmény szerda este az MTI-vel.

Azt írták, a legmagasabb pontszámot gazdasági területen idén is az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzésre kellett összegyűjteni, itt 478 pont lett a küszöbérték. A Corvinusra felvettek többsége már angol nyelvű képzést választott.

Összesen 1871 hallgatót vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.

Hozzátették: nemzetközi felvételi útján összesen 457 hallgató csatlakozhat a Corvinushoz – 364-en alap-, 93-an mesterszakon -, így az elsőéves diákok negyede már külföldről érkezik az egyetemre, a felvetteknek több mint a fele pedig angol nyelvű képzést választott.

A Corvinuson a diákok a 2024/25-ös tanévben induló alapszakok már több mint háromnegyedét, a mesterszakok mintegy kilencven százalékát ugyanis angolul vagy angolul is teljesíthetik. Az idén a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75 százaléka, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100 százaléka térítésmentesen tanulhat az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően.

Gazdaság-, társadalomtudományi és informatikai nappali alapképzéseken is a Corvinus Egyetemé a legmagasabb ponthatár a felvi.hu adatai alapján az ösztöndíjas helyeket tekintve. Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon legalább 478 pontot, a szintén angol nyelvű nemzetközi tanulmányok szakon 458 pontot, míg a magyar nyelvű gazdaságinformatikus szakon 440 pontot kellett gyűjteni a bekerüléshez – tudatták.

A Corvinushoz tartozó képzési területeket tekintve összesítve a top tízbe bekerült a Corvinus tavaly indított új szakja: az üzleti adattudomány (450 pont). Gazdasági területen a 8 legmagasabb ponthatárú képzésből 7 a Corvinus Egyetemé, társadalomtudományi képzésekben az 5 legmagasabb pontszámú képzésből 3-at a Corvinus oktat.

A Corvinus térítésmentes alapképzéseire 440 pont alatt nem lehetett bekerülni. A Corvinus legnépszerűbb és legnagyobb angol nyelvű alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsment angol képzésére, több diákot vettek fel tavalyhoz képest. Erre idén is több pont kellett (460) a bejutáshoz, mint a magyar képzésre, ahova 443 pontot kellett felmutatni.

Kitértek arra is, hogy a tavaly indult, angol nyelvű interdiszciplináris szakok népszerűsége töretlen: az üzleti adattudomány alapképzésre 450 pontot, a filozófia, politika, gazdaság (PPE) képzésre 447 pontot kellett hozni, és még ezek mellett a magas pontszámok mellett is előbbinél mintegy 30 százalékkal, utóbbinál csaknem kétszer annyi hallgató kezdheti meg tanulmányait, mint tavaly. Mindkét szakot Magyarországon kizárólag a Corvinuson lehet elvégezni. 447 pont kellett a pénzügy és számvitelhez, míg a gazdaságinformatikus szakra és a gazdaság- és pénzügyi-matematikai elemzés osztatlan képzésre jelentkezők 440 pont birtokában válthatnak corvinusossá.

Szabó Lajos, az egyetem megbízott rektora kijelentette: „a Corvinust nemcsak a minőség és az ezzel járó hagyományosan magas pontszámok, de a határokon átívelő gondolkodás is jellemzi. Évről évre egyre nemzetközibbé tesszük a Corvinust”.

Az egyik legnagyobb presztízsű képzést, a vezetés és szervezést mindkét nyelven el lehet végezni, a magyar szakra idén másfélszer annyian kerülhetnek be. Az angol szak létszáma változatlan, ennek előnye, hogy azzal egyúttal automatikusan bekerül a hallgató a világ 12. legjobb üzleti képzésébe, a CEMS-programba, amelynek Magyarországról csak a Corvinus a tagja – derül ki az egyetem közleményéből.