Nyíregyháza többet ad!

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye Nyíregyháza, turisztikailag az egyik legdinamikusabban fejlődő úti cél, amely az elmúlt években több mint kétszeresére növelte vendégforgalmát. A város több ízben is elnyerte Az év turisztikai városa kitüntető címet az Utazó Magazin szavazatai alapján.

A település elsődleges turisztikai vonzereje Sóstógyógyfürdő, 2013 óta országos minősítéssel rendelkező gyógyhely. Az itt található gyógyvíz rendkívül kedvező hatású az ízületi, reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekre. A sóstói fürdőkomplexum valamennyi egysége – a Fürdőház, a Tófürdő, valamint az Aquarius Élmény- és Parkfürdő – megújult a 2010 óta eltelt időszakban.

Folyamatosak a fejlesztések a Nyíregyházi Állatparkban is, amely számos egyéb elismerés mellett 2017-ben Az év turisztikai attrakciója lett a Szállás.hu portál által meghirdetett versenyen.

Az üdülőövezetben található Sóstói Múzeumfaluban pedig, amely a régió legnagyobb szabadtéri skanzenje, a közelmúltban fejeződött be egy több száz millió forint értékű uniós építési beruházás.

Századfordulós múzeumfalu

A Sóstói Múzeumfalu nyírségi utcasorán sétálva olyan világba csöppenünk, amely Északkelet-Magyarország aprófalvas településeinek hangulatát idézi a XVIII–XIX. század fordulójának korából. A múzeum központjában látható közösségi épületek, az iskola, a református templom, a harangtorony, a paplak, a tűzoltószertár, a szatócsbolt, a kézművesműhelyek és a kocsma egyaránt a régmúlt szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi életformáját mutatják be a lakóházak, gazdasági épületek, használati és dísztárgyak segítségével.

Dr. Szabó Sarolta igazgató a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tájegységek épületeinek nemrég befejezett rekonstrukciójáról, ezen belül a szalmatetők és zsindelyek cseréjéről beszél, miközben az új térburkolatok által kijelölt utakon sétálunk a frissen felállított kültéri kandeláberek között.

–  A projekt építési-beruházási része befejeződött, az infokommunikációs fejlesztések folyamatban vannak, áprilistól letölthető, interaktivitást segítő applikációkkal várjuk majd a vendégeket, amelyekkel különösen kényelmessé tehetjük az információszerzést. A beruházás megkezdése előtt 65-70 ezer fő látogatott el hozzánk évente, akik egyrészt az aktuális programokra jöttek, másrészt szívesen fedezték fel önállóan is a múzeumfalut. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok olyan kalendáris szokásokra épülő programot kínáltunk, amelyek a hagyományok éltetését célozták, de a fejlesztéseknek köszönhetően még hangsúlyosabb szerephez juthat a régióban a régi értékek bemutatása és a múzeumpedagógia. Az óvodáskortól a középiskolás korosztályig élményszerű, ugyanakkor a tananyaghoz és a múzeumfalu gyűjteményéhez kapcsolódó néprajzi foglalkozásokat szervezünk. Testközelből, játékos formában mutatjuk meg például, hogyan mostak régen az asszonyok, milyenek voltak a használati eszközök, milyen ételeket fogyasztottak az emberek, mire valók a gyógyfüvek.

Az igazgatónő arról is tájékoztat, hogy a csaknem 900 millió forint értékű uniós pályázati hátterű beruházás során modern igényeket kielégítő új látogatóközpont épült, amelyben helyet kapott egy kiállítóterem és múzeumbolt is. A műtárgyak megfelelő tárolása és restaurálása érdekében többszintes épületet alakítottak ki. A szabadtéri színpad nézőtere megújult, 200 fő befogadására alkalmas új ülősorokat kapott, és kiépült a színpad mobil rendszereihez szükséges infrastruktúra. Az elnyert összegből sikerült beszerezni különböző műtárgymásolatokat és viseletrekonstrukciókat is. Megújultak a sétányok és a parkolók, rendezték a közműhálózatokat, informatikai eszközöket és bútorokat vásároltak.

Dr. Kovács Ferenc, a megyeszékhely polgármestere a projekt sajtóbejárásán elmondta: az idén ötvenéves jubileumát ünneplő szabadtéri néprajzi múzeumban azért volt szükség ezekre a beruházásokra, hogy a skanzen az alapvető hagyományőrző funkció mellett nagyobb gasztronómiai-kulturális programoknak és modern rendezvényeknek is helyet tudjon adni.

A legek állatparkja

Gajdos László igazgatóval az amazonasi óriás-tündérrózsáról (Victoria amazonica) elnevezett Viktória Házban találkozunk. Az épület egyike azoknak a fejlesztéseknek, amelyek 2010 óta valósultak meg az állatparkban. Szumátrai tigris, bali seregély, sörényes hangyász, csupasz turkáló, aranykezű tamarin… Néhány a ritka külsejű és kihalás szélén álló állatok sorából, amelyek a Viktória Házban élnek. A területen egy magaslati híd segítségével viszonylag szabadon közlekedhetünk, miközben fejünk fölött vörös tollazatú skarlát íbiszek röpködnek. Az Állatpark tervezésénél nagy súlyt fektettek arra, hogy lehetőség szerint megszüntessék az emberek és állatok közötti akadályokat.

Gajdos Lászlóval arról beszélgetünk, hogy az oktatással, kutatással és fajmegőrzéssel is foglalkozó Nyíregyházi Állatpark 600 ezres látogatószámával kiemelkedő tavalyi évet zárt. A szám önmagában is tekintélyes, de ha figyelembe vesszük, hogy egy 120 ezer főt számláló településen sikerült ennyi embernek élményt nyújtani, akkor még inkább figyelemreméltó. Ahogy az igazgató fogalmaz, a három ország – Szlovákia, Ukrajna és Románia – határán levő létesítmény keleti kulturális találkozási központként rengeteg határon túli magyar és külföldi vendéget fogad.

A Nyíregyházi Állatpark 2015-ben és 2018-ban is elnyerte az Európa legjobb állatkertje címet. A nemzetközi szaporítóprogramoknak is köszönhetően tavaly több mint 200 állatkölyök született az 500 fajt és 5000 állatot bemutató komplexumban. A terület úgy épül fel, hogy az egyes helyszínek más és más földrésznek adnak otthont, megjelenítve az ottani növény- és állatközösségeket, valamint a velük élő emberek szerepét. A Kárpát-medence-bemutatón például stilizált jurtában pillanthatnak bele a látogatók a vándorló magyarok mindennapi életébe, a parasztudvarban pedig meg lehet tekinteni a már letelepedett őseink eszközeit és házi állatait is.

–  Az egyetlen olyan hazai állatkert vagyunk, amely önkormányzati támogatás nélkül, önfenntartó módon, nyereségesen működik, de a látogatók számának növeléséhez nélkülözhetetlenek a folyamatos fejlesztések, amelyek költségvetési, valamint uniós és önkormányzati támogatásból valósulnak meg. 2018-ban felépült az új, modern látogatóközpont, a hópárduckifutó, a fókamedence, létrejött egy ökológiai tanösvény, de az elmúlt években megújult az Állatpark teljes infrastruktúrája is. A Dél-Amerikát bemutató Andok-kalandok jellegzetessége, hogy a fák lombkoronaszintjén kanyargó függőhídrendszerről lehet megfigyelni a tapírokat, alpakákat, jaguárokat és egyéb állatokat. Egyik legnagyobb büszkeségünk a 38 szobás szállodaberuházás, a négycsillagos Hotel Pangea megépítése. A tematikus szálloda és konferenciaközpont őstörténeti hangulatot idéző megjelenésével az élet keletkezését bemutató földtörténeti utazásra hívja a vendégeket, akik éjszakánként akár az oroszlánfókák üvöltését vagy éppen a pávák rikoltozását is hallhatják – sorolja az elmúlt tíz év legfontosabb fejlesztéseit az igazgató.

Majd elmeséli, hogy idén új játszóteret adnak át, és tavasszal elkezdődnek az India Ház kivitelezési munkálatai is. Ide költöznek majd a kihalás szélén álló indiai páncélos orrszarvúk; a fajt európai szakmai program keretében, Magyarországon először Nyíregyházán sikerült tenyészteni.

A 2021-es év legnagyobb attrakciója minden bizonnyal a Jégkorszak interaktív állatbemutató lesz, amely újabb növekedési pályára állíthatja az állatkertet. A tervek szerint nemcsak a megyeszékhely, hanem hazánk emblematikus épületének is szánják. Az Európában is egyedülálló bemutatón életnagyságú modellek szemléltetik majd a húszezer évvel ezelőtt élt jégkorszaki állatokat.

Nyíregyháza gyógyfürdőváros

Nyíregyháza az egyetlen olyan vidéki város, ahol öt fürdő is üzemel, közülük egy a belvárosban, a többi négy pedig Sóstógyógyfürdő területén. Az üdülőövezetben, műemlék épületben található a Fürdőház, amely a XVIII. század végétől kádfürdőként üzemelt, de ma már inkább wellness-szállodaként működik. Az épület különleges emlékeket őriz, hiszen szívesen tartózkodott itt a „nemzet csalogánya”, Blaha Lujza, valamint Krúdy Gyula és Karinthy Frigyes író is.

A Sóstófürdői tavak partján kiépített nyílt vízi, de gyógymedencével is ellátott Tófürdő szezonálisan látogatható, az Aquarius Élményfürdő és a tízhektáros, zöld ősfás területen elhelyezkedő Parkfürdő pedig 2011 óta közös üzemeltetés alatt áll.

2015 fontos dátum a fürdőkomplexum életében, hiszen ebben az évben egészült ki az Aquarius Élményfürdő egy országos gyógyfürdői minősítéssel is rendelkező új gyógyászati szárnnyal. Itt találkozunk dr. Podlovics Rolanddal. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztat, hogy bár az intézményben fejlesztések zajlanak, államilag támogatott gyógykezelések egész sora várja a vendégeket a wellness-szolgáltatások mellett.

A beruházás jelentőségét erősíti, hogy az ország egyik legnagyobb lélekszámú megyeszékhelyén 2015-ig nem volt olyan országos kategóriába sorolható gyógyfürdő, amely állandó fürdőorvosi ellátást nyújtott volna, kiegészülve az erre épülő komplex fürdőgyógyászati kezelésekkel. A térség tehát jelentős lemaradásban volt például Hajdúszoboszlóval vagy Debrecennel szemben. A nyíregyháziak azonban a hátrányból versenyelőnyt kovácsoltak, hiszen öt évvel ezelőtt egy modern épületben a kor színvonalának megfelelő gyógyászati központot hoztak létre.

–  2010 után lényegében minden fürdőegységünkben történtek fejlesztések. A Parkfürdőben többek között bővítettük a csúszdaparkot, új jakuzzi és a fürdőzőket körbe-körbe vivő sodrófolyosó épült. A beruházás során a Parkfürdő egész infrastruktúrája megújult, öntözőrendszerrel, új termálmedencékkel és koktélbárral egészült ki. Egy következő fejlesztési ütemben – a korábbi kettő után – a Fürdőház háromcsillagos minősítést kapott. Tavaly adtuk át a város és a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. közös projektjét, a Modern városok program keretében felépített 123 szobás Hunguest Hotel Sóstót, amely közvetlenül, fűthető hídösszeköttetéssel csatlakozik az Aquarius Élményfürdőhöz. 2019-ben megújult a nyílt vízi Tófürdő épülete és a strand környezete is: a sétányokat, az öntözőrendszert, a csúszdákat, a medencéket és a teljes infrastruktúrát modernizáltuk. A Kisfaludy-program részeként fejlesztettük a szálláshelyeket is – ismerteti Podlovics Roland.

Az Utazó Magazin által felkért idegenforgalmi szakemberekből álló szakmai zsűri bírálata alapján 2014-ben Nyíregyházának ítélték oda „Az idegenforgalmi adóból a legtöbbet a turizmusmarketingbe visszaforgató város” címet. A településen elért turisztikai eredmények azóta is folyamatosan igazolják a város egyik szlogenjét, amely szerint „Nyíregyháza többet ad”.

Képek: Vogt Gergely/Demokrata és Nyíregyháza önkormányzata