Egy húszas évei közepén járó fiatalember ül az egyik megyei rendőr-főkapitányság irodájában. Gépjármű jogosulatlan igénybevétele miatt kapott idézést, a cselekmény elkövetésével egy rá haragvó régi ismerőse vádolta meg. A kihallgatást végző rendőr fölveszi a vallomását, majd átkíséri egy másik, sötétebb irodába, ahol a fiút egy forgószékre ültetik, saját adatait tartalmazó táblát adnak a kezébe, három oldalról lefényképezik. A művelet után tintába nyomják a kezét, és ujjlenyomatot vesznek tőle.

A fiatalember nem érti, mi történik, ilyet legfeljebb csak amerikai filmekben látott eddig, ahol ez a sokszoros gyilkosokkal szemben alkalmazott eljárás. A rendőrség – bár az adatok alapján megtehetné – nem zárja le az ügyet mint nyilvánvalóan alaptalant: ehelyett vádemelési javaslattal küldi át az ügyészségre.

– Van egyfajta rivalizálás ügyészség és rendőrség mint nyomozó hatóságok között – magyarázza a nyomozó a bennfentesek lekezelő stílusában a fiúnak. – Majd az ügyészség úgyis megszünteti az eljárást.

Így is történik, jön az ügyészi határozat: az eset nem bűncselekmény, ügye lezárva. A tortúra, valamint az ujjlenyomatvételhez az 1890-as évek vége óta rendszeresített, sokáig lemoshatatlan tintafolt azonban beleivódik a fiatalember lelkébe és emlékezetébe. Ujjlenyomatai pedig eltűnnek a rendőrségi nyilvántartások dzsungelében. Magyarországon, az ezredforduló után járunk 8 évvel, ahol a mentelmi jog nyújtotta kiskapukat minden esetben maximálisan kihasználó kormányzati politikusoknak az egyszerű állampolgár vonatkozásában tökéletesen megfelel az a szabályozás, miszerint a szándékosan elkövethető bűncselekmények kapcsán vett ujjlenyomatokat az elévülési idő végéig meg kell őrizni, még akkor is, ha az ügyben nem történt vádemelés.

Are you terrorist…?

Magyarország erős bástya a béke frontján – bár most mintha kissé inogna –, szakítván régi barátjával, a rendszerváltozás óta az Egyesült Államok hű harcostársa a terrorizmus elleni küzdelemben. Ezért többedmagával már régóta igyekszik elérni, hogy állampolgárai vízum nélkül utazhassanak az USA-ba, úgy, mint azok ide. A vízum, vagyis az Egyesült Államokban való tartózkodásra jogosító engedély megszerzése ugyanis eddig csak hosszú procedúra alapján volt lehetséges: a konzuli képviselő 131 dollár megfizetését követően egy interjú keretében győződik meg a beutazó szándékainak ártalmatlanságáról, valamint arról: Gyurcsány Ferenc „el lehet menni innen” biztatásai ellenére elég szilárdak-e a kérelmező magyarországi gyökerei ahhoz, hogy ne támadjon kedve az USA-ban ragadni…

A vízum további feltétele a kérelmezőknek mind a tíz ujjáról történő, elektronikus úton – tinta nélkül – végbemenő ujjlenyomatvétel. Ezek az ujjlenyomatok elektronikus adatként egy adatbázisba kerülnek, ahol azokat ellenőrzés céljából összekapcsolják a kiadott vízumban szereplő adatokkal, amelyeket a Belbiztonsági Minisztérium bevándorlási tisztviselői az Egyesült Államok területére való belépés helyén is elő tudnak hívni.

A belépés helyén a bevándorlási tisztviselő egy digitális fénykép készítése mellett újfent elektronikus úton ujjlenyomatot vesz minden vízummal érkező utazótól, az adatot pedig egybevetik az adatbázisban szereplő adattal.

A rendszer működtetése jelentős dilemmát jelent a Bush-adminisztrációnak: a vízumkötelezettség szövetségeseit is sújtja, ugyanakkor az amerikai elnök és a kongresszus egyaránt az USA-ban belpolitikai krízissel, például a társadalombiztosítási rendszer összeomlásával fenyegető illegális bevándorlás elleni harc fokozását, a határok őrizetének erősítését szorgalmazzák.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i merénylet után hozta létre a USVISIT (a mozaikszó értelme: látogatás az USA-ba) programot, amely az Egyesült Államokba be- és kilépők adatainak rögzítését célozza a bűnözők, a potenciális terroristák, valamint a lejárt vízumuk ellenére az országban maradók hatékony kiszűrésére. Az akcióterv során több mint százmillió az USA-ba belépni szándékozó utas ujjlenyomatát, illetve digitális fényképét rendszerezték a hatóságok, a kilépő utasok adatait rögzítő rendszer kiépítésére ugyanakkor 2009 júniusáig kaptak haladékot.

A Washington Post elemzése szerint számos visszajelzés érkezett arról Amerika szövetségeseitől, hogy a turistáktól egyre több alkalommal veszik el a náluk lévő laptopot, mobiltelefont, személyi hívót, illetve audio- és videoszalagokat is. Az amerikai érdekek védelmére hivatkozva a könyvekre, füzetekre és minden egyéb írásos anyagra is kiterjesztették az ellenőrzést, illetve az elkobzás lehetőségét.

Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal közelmúltban kiszivárogtatott állásfoglalása szerint az ilyen elkobzásokra bűntettel való gyanúsítás nélkül is sor kerülhet – idézi a Washington Post. Az ügynökök információik szerint arra is felhatalmazást kaptak, hogy a lefoglalt számítógépek tartalmát más ügynökökkel, illetve magánszemélyekkel megosszák. A nemzetbiztonsági tisztviselők figyelmét arra is felhívták, hogy ezek a szabályok minden, az Egyesült Államok területére belépő személyre vonatkoznak, külföldire és amerikaiakra egyaránt. Az előírások szerint ugyanakkor az ilyen módon nyert adatokról készített másolatot a vizsgálatot követően meg kellene semmisíteni.

Stewart Baker, a belbiztonsági minisztérium államtitkár-helyettese gyorsan elhallgattatta a rendszer működtetésével kapcsolatos, főleg európai kritikákat.

– Washington tanulmányozza az európai partnerek véleményét, ugyanakkor a határőrizetről végső soron mi döntünk, hogyan és milyen alapossággal végezzük el azt – fejtette ki.

Csendőrpertu

A leköszönő Bush elnök október közepén az amerikai kormány tagjainak jelenlétében, ünnepélyesen jelentette be, hogy Magyarország mellett Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia, valamint Dél-Korea állampolgárai utazhatnak be vízum nélkül az Egyesült Államokba, csatlakozva a vízummentességi programhoz, amelyben jelenleg 27, többségében nyugat-európai állam vesz részt. A bejelentésre az obligát megnyilatkozásokon kívül akadtak érdekesebb vélemények is hazánk prominens politikusaitól.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint az egyezmény aláírása azért is nagy lépés, mert a magyarok biztonságosabb világban élhetnek ezután. Göncz Kinga külügyminiszter véleménye szerint a vasfüggöny utolsó darabját vágtuk át. Gyurcsány Ferenc, a nemzet szocialistája videoüzenetben állapította meg, hogy „egy újabb falat bontottunk le”. A miniszterelnök felidézte, sokat kellett tenni ezért: egymást követő kormányok, az ország vezetői érveltek, küzdöttek, hogy szűnjön meg Magyarország hátrányos megkülönböztetése.

A Draskovics-féle biztonságosabb világot eszerint az iraki és afganisztáni misszióba belebonyolódott és azokból kiutat kereső Amerika szavatolja, amely úgy játssza el a világ csendőrének szerepét, hogy ő maga csak a legfontosabb probléma-forrásokra koncentrál, a kisebb válsággócokat pedig szövetségeseire – így Magyarországra – bízza alvállalkozásban. Ugyanez az Egyesült Államok féltékenyen és nem csekély aggodalommal figyeli a hamvaiból főnixmadárként feltámadó Oroszországot, amely a Szaakasvili grúz elnök révén kirobbant dél-oszét válság ügyében meglepő magabiztossággal orozta el a rendteremtő szerepet, az amerikaiak féltve őrzött kiváltságát.

A Göncz Kinga külügyminiszter által megidézett vasfüggönyvágás furcsa paradoxon egy olyan Amerika vonatkozásában, amely saját törvényei szerint – lelepleződéséig a létét is tagadva – legálisan tart fenn foglyok kínzására börtöntábort Guantanámón. Ugyanez az Amerika atombombát a világon eddig egyedüliként bevető országként Irán szuverenitását megkérdőjelezve háborús célú atomprogrammal vádolja a perzsa államot.

Az inkább a kordonok építésében, semmint „a falak lebontásában” járatos Gyurcsány-kormány számára a politikai pr-eszköztár kiválóan hasznosítható eleme volt Bush elnök bejelentése, amely napnál világosabban jelzi mindenkinek: a „rend kormánya” kijárta azt a vízummentességet, ami másoknak nem sikerült.

Sólyom szeme

A legegyértelműbben azonban Sólyom László államelnök válasza hallatszik ki a vízummentesség miatti kormányzati eufória zsivajából. Az államfő, aki kijelentette, magánemberként addig nem megy az Egyesült Államokba, amíg ott ujjlenyomatot vesznek tőle, egyszerűen visszaküldte a parlamentnek megfontolásra azt a jogszabályt, amelyet a bűnügyi adatok cseréjéről szóló magyar–amerikai megállapodás elfogadásáról alkotott a T. Ház. Sólyom szerint „a megállapodás eléréséhez szükségtelenül tág körben válik lehetővé személyes adatok megismerése az Egyesült Államok számára.” Az államfő sokadszor utalt arra a magyar szabályozásban meglévő anomáliára, hogy az ujjlenyomatok kezelése és a DNS-nyilvántartás túlontúl tágra lett szabva. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a szándékos bűncselekményekkel meggyanúsított személyek mindegyikétől ujjlenyomatot vesznek, és azt olyan esetekben is tárolják, ha az érintett ellen nem emeltek vádat, vagyis ügye még a bírósági szakig sem jut el. Ezeknek a jogilag ártatlan embereknek az adatait a Gyurcsány által lelkendezve fogadott megállapodás értelmében szintén ki kellene szolgáltatni a Nagy Testvér figyelő tekintetének.

A brutálisan feloszlatott ellenzéki tüntetéseken edződött kisebbségi kormány és holdudvara természetesen értetlenkedve fogadta Sólyom László kritikáját. Szili Katalin házelnök sietett leszögezni, hogy a parlament a megfontolásra visszaküldött jogszabályt sürgősséggel újra napirendjére veszi, és két héten belül jóváhagyja. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium nyilatkozatában sajnálattal vette tudomásul az államfő döntését, tanulmányozzák megállapításait, és ennek megfelelő javaslatot tesznek majd, üzenték Draskovicsék.

Az amerikai fél azonban már tökéletesen tudja, mit jelent hazánkban a szocialista megfontolás.

– Nem befolyásolja a magyar vízummentesség életbelépését az, hogy Sólyom László államfő visszaküldte a parlamentnek az utolsó megállapodásról szóló törvényt – mondta magabiztosan, csekély meglepetést okozva Jan Krc, a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja. – Látnunk kell a részleteket, de optimisták vagyunk, hogy a kérdés hamarosan megoldódik és a vízummentességi programot érintő kedvező megoldás születik – hangsúlyozta a szóvivő. – Reméljük, hogy a mostani esemény nem lesz hatással Magyarország csatlakozására a vízummentességi programhoz – tette hozzá Krc.

Demokrati-kuss

Az Afganisztánban és Irakban az „európai értékeket” védő és Amerika érdekeit előmozdító magyar zsoldosok harci körülmények között történő elvesztését még mindig meglepetésként megélő magyar kormány és az amerikai diplomácia formai sallangként tekint Sólyom László aggodalmaira.

Náluk lényegesen jobban átérzi a személyes adatok védelmének szükségességét Jóri András adatvédelmi ombudsman, aki a HVG-nek adott nyilatkozatában teljesen közérthető példával illusztrálja Sólyom László aggodalmait. „A móri gyilkosság nyomozása során például rögzítették a bankfiókban járt ügyfelek nyomait, az ő adataik is bekerültek a bűnügyi nyilvántartásba. Holott nekik igazán nem volt semmi közük a bűncselekményhez. Akik elkövettek valamit, letöltötték a büntetésüket, később mentesültek a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól, azoknak a nyilvántartásba vett adatait a mentesülést követő húsz év leteltével kell megsemmisíteni. És ez még csak a bűnügyi nyilvántartás problémája. De a benne tárolt adatokat a bűnügyi célon kívül idegenrendészeti, menekültügyi, közigazgatási eljárások során is felhasználják” – nyilatkozta az új adatvédelmi biztos.

A magyar állam területén az állampolgárok hatalomnak való kiszolgáltatottsága rendkívül felerősödött. Sólyom László félelme érthető: az állami szuverenitás jogi tankönyvekből a gyakorlatba nehezen átszűrődő alapkérdése, vagyis hogy valójában ki és milyen érdekeknek alárendelten gyakorolja a főhatalmat a magyar állam területén, brutális nyíltsággal tűnik elő. A Nemzetközi Valutaalap által a kormánynak lediktált, idegen érdekeket szolgáló gazdasági megszorító csomag jól harmonizál a személyes adatok védelmére fittyet hányó, azokat korlátozások nélkül, érdekből bárkinek kiszolgáltató magyar kormányzati törekvésekkel.

Udvarhelyi István