Nyolc év megfeszített fejlesztés

Február 8-án legelsőként Brazíliában emelkedett a levegőbe, hogy próbarepülést végezzen, a napokban pedig már meg is érkezett Magyarországra a Magyar Honvédség első Embraer KC–390 típusú katonai szállító repülőgépe, hogy ezután a kecskeméti katonai repülőtéren folytassa rajta a gyártó a földi és légi teszteléseket.

2020-ban zárult le a haderőfejlesztési program katonai szállítógép beszerzésére vonatkozó fejezete, amikor Budapesten aláírták a szerződést két darab brazil gyártmányú KC-390 Millennium multifunkciós légi utántöltő és szállító gép megvásárlásáról. A bővítés akkor már évek óta zajlott, egyebek között két Airbus A319-est kapott a honvédség, majd húsz Airbus H145M, valamint tizenhat H225M típusú helikopter beszerzésére került sor, ezek részben már szolgálatba is álltak.

Egyetlen tétel maradt hátra, a köznyelvben rámpás repülőgépeknek nevezett, teherrámpával fölszerelt szállítógépek beszerzése, amelyek leváltják a rendszerből kivont, elavult, szovjet gyártmányú An–26-osokat. Ez már négy évvel ezelőtt időszerű volt, amikor az utolsó használható példány is nyugdíjba vonult. A gépek viszont olyan képességet is magukkal vittek, amelyeket az A319-esek nem tudtak pótolni; honvédségi berkekben már évek óta keresték a helyzetre a megoldást. A kritériumok között szerepelt, hogy az új gép legyen képes tíz és húsz tonna közötti hasznos teher szállítására, és lehetőség szerint légi utántöltési képességgel is rendelkezzen, hogy a levegőben is elláthassa üzemanyaggal a légierő JAS 39-es Gripenjeit és Airbus H225M helikoptereit. Ezekre egytől egyig képes a frissen érkezett KC–390, amelynek társa várhatóan 2025 elején kerül majd hazai lajstromba.

„Jelenleg tíz magyar repülőműszaki szakember vesz részt elméleti és gyakorlati képzésen a gyártó brazíliai telephelyén. A repülő-hajózó felkészítést követően ősszel már kiképzett műszaki és hajózó személyzet kezdheti meg a szolgálatot”, írja a Honvédelem.hu.

Nyolcévi megfeszített munka

Tíz évvel ezelőtt még óriási szenzáció lett volna a légierő vadonatúj büszkeségének az érkezése, ma jószerével elvész a honvédség nagy volumenű beszerzései és a hazai hadiipar gigaberuházásai között. Nyolc esztendővel ezelőtt, 2016. december 20-án hirdette meg Simicskó István honvédelmi miniszter az akkor még Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi-haderőfejlesztési programot, amely a Magyar Honvédség több évtizedes műszaki és infrastrukturális lemaradásának ledolgozását tűzte ki célként. Az eredeti tervek szerint a program 2026-ra ért volna véget, ám a folyamatos bővülés miatt a céldátum is kitolódott, egyes, nem hivatalos információk szerint egészen 2030-ig. Azaz most vagyunk túl a félidőn, és a nagyszabású munka első eredményei már most is látszanak.

2018-ban megérkezett Kecskemétre a Honvédség két Airbus A319-es csapatszállító katonai repülőgépe, ám a két használt gép beszerzése csak bemelegítés volt, a következő években szám szerint és volumen tekintetében is gyorsan felpörögtek a nagybevásárlások. 2019-ben a magyar állam megvásárolta a Hirtenberger Defence Systems vállalatot, hogy hogy az ország önellátó legyen lőszerek tekintetében, márpedig a Hirtenberger világszinten meghatározó az aknavetőlőszerek és -rendszerek terén. 2020-ban a magyar állam szerződött a német Rheinmetall céggel Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi gyártására.

Beindulnak az üzemek

Az első Lynx gyalogsági harcjármű már tavaly legördült a zalaegerszegi gyártósorról, a tervek szerint hetente készül majd el egy példány, miközben februárban lezajlott a páncélozott gyalogsági harcjárművekkel az első harcjárművezetési gyakorlat. A Lynx nemcsak a Magyar Honvédség kötelékében, hanem a világon is új technikát képvisel. Ahogy halad a gyártó a Leopard harckocsikkal, úgy áll majd ezekből is egyre több rendszerbe.

Ahogy már említettük, a magyar légierő húsz darab Airbus H145M többfunkciós könnyű szállító helikoptert kapott, és tavaly megérkezett a honvédség első két Airbus H225M típusú helikoptere is Szolnokra, ezeket további 14 követi majd. A NASAMS norvég–amerikai légvédelmi rakétarendszer első hazai egységeinek idén kell elérniük a műveleti készenlétet. A török Ejder Yalçın 4×4-es harcjárművek alapján készült Gidrán 4×4 MRAP / M-ATV kategóriájú járművek első tíz példánya 2021-ben érkezett meg a tatai dandárhoz, hamarosan megkezdődik hazai licencgyártása is.

A várpalotai lőszergyár évekre előre le van már szerződve a kapacitásaival úgy, hogy még nem is készült el az üzem teljes egészében, a gépek beszállítása még folyik. A megvásárolt 24 darab PzH 2000 önjáró löveg tavaly megérkezett Tatára. A lista korántsem teljes, igyekeztünk a legnagyobb volumenű, mára megvalósult fejlesztésekre koncentrálni.

Így állunk a régióban

A seregszemle után érdemes megnézni, mit hoztak a beruházások a magyar haderő számára nemzetközi összevetésben. A világ 145 országának rangsorában hazánk az 54. helyet foglalja el a Global Firepower 2024-re vonatkozó listáján, míg a 2017-es rangsorban csupán a 63. helyen állt. Az előrelépés annak tükrében különösen jelentős, hogy a magyar haderőfejlesztés kezdete után egész Európa, így a szomszédaink is fegyverkezni kezdtek. A 2010-es évek elején Szlovákia, Horvátország, Szerbia és Ausztria is megelőzte hazánkat a GFP rangsorában. Jelen állás szerint viszont már régiós viszonylatban az élbolyban vagyunk: Románia, Csehország és természetesen Lengyelország előttünk van, míg többek között Szlovákia, Szerbia, Horvátország, sőt Ausztria is hazánk mögött végzett idén. Ráadásul a nagybevásárlások mellett azt is érdemes kiemelni, hogy miközben a szárazföldi és a légierő eszközeinek komplett cseréje megvalósul, ezzel párhuzamosan fejlődik a magyar hadiipar is. És ez nem csak a külföldi cégek magyarországi gyártására szorítkozik, a NATO védelmi innovációs szervezete, a DIANA nemrég bejelentette, hogy sokszorosára bővíti magyarországi jelenlétét: technológiai fejlesztésre szakosodott gyorsító- és tesztközpontokat kapcsol be a kutatás-fejlesztési hálózatába.

Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos pedig arról számolt be a Honvédelem.hu-nak, hogy a NATO innovációs hálózatának 2023 óta már része két magyarországi intézmény: a ZalaZone Gépjármű Próbapálya és a ZalaZone Kutatási és Technológiai Központ szintén akkreditált DIANA-tesztközpont, aminek ökoszisztémájában Magyarország immár kilenc intézménnyel van jelen.