A Demokrata többször írt arról, hogy a Fidesz és a KDNP nem akarja megvárni az érdemi munka megkezdésével a kormányalakítási procedúra lezárulását, hanem az első adandó alkalommal meghozzák az első döntéseket. Ez az alkalom pedig az új összetételű Országgyűlés első rendes ülésnapja, vagyis május 17-én már konkrét javaslatokat hallhatunk a két párt frakciójától.

A hírek szerint a polgári többség két ponton is módosítaná az Alkotmányt. Az egyik változtatás gyakorlati, rögzítené, hogy a kormány miniszterelnökből, miniszterelnök-helyettesekből és miniszterekből áll. Ez azért fontos, mert Orbán Viktorék teljesen átalakított kormányzati struktúrát képzeltek el, bizonyos területeket úgynevezett integrált minisztériumok látnak el, míg az igazságügyi és közigazgatási miniszteri posztot is betöltő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesként több feladattal és jogosítvánnyal bír majd, mint minisztertársai. Ezt a funkciót eddig nem ismerte az alaptörvény, ezért vált szükségessé a módosítás. Ide kapcsolódik az is, hogy a Fidesz a kormányzati átadás-átvétel törvényi szabályozását is módosítani szeretné, ez az előterjesztés is napirendre kerülhet május 17-én.

A másik, az Alkotmányt is érintő döntés az új országgyűlési létszám elfogadása. Mint ismert, a Fidesz és a KDNP már évek óta küzd azért, hogy az eddigi 386 helyett maximum kétszáz fős legyen a parlament, az előző ciklusban azonban nem volt konszenzus a pártok között arról, hogy a csökkentést milyen módon hajtsák végre. A kétharmados felhatalmazás viszont lehetővé teszi a két kormánypárt számára, hogy végre meghozzák ezt a döntést, beváltva egyik választási ígéretüket. Persze, a teljes változtatás ennél bonyolultabb folyamat lesz, hiszen az Alkotmány után később a választójogi törvény módosítására is szükség van, az első lépést viszont már májusban meg lehet tenni a kerettörvény elfogadásával. Úgy tudjuk, a Fidesz megtartaná az eddigi vegyes rendszert, vagyis egyéni körzetek és listás mandátumok is lennének, és ezek egymáshoz viszonyított aránya sem változna jelentősen. Az új szisztéma 2014-ben léphet életbe, vagyis ekkor már kisebb parlamentet választhatunk.

Szintén csökkenne az önkormányzati és közgyűlési képviselők létszáma, de ez a módosítás már idén ősszel életbe léptethető.

A Fidesz már többször deklarálta, hogy nem akar önkormányzatokat megszüntetni, összevonni, csak a testületi létszámokat felezné meg. Ez a kistelepülések és a közgyűlések esetében könnyű feladat, hiszen ezekben az esetekben csak listás mandátumok vannak, a budapesti kerületekben és a nagyvárosokban viszont egyéni körzetek és kompenzációs listák is, így itt bonyolultabb a módosítás. A létszámcsökkentéssel egyidejűleg vélhetően változik a helyi testületek és a közgyűlések közötti feladatmegoldás is.

Szimbolikus jelentőségű, hogy már májusban az Országgyűlés elé kerülhet a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló előterjesztés. Idén júniusban lesz a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulója, s gesztusértékű, ha addigra megszületik a döntés. Még az sem elképzelhetetlen, hogy ez ügyben egyhangú döntés szülessen, hiszen az állampolgárság megadását a Jobbik is támogatja, és az utóbbi néhány hónapban – a korábbiakkal gyökeres ellentétben – az MSZP is beszélt erről. Mesterházy Attila március 15-i beszédében úgy fogalmazott, nekik is „fáj Trianon”.

Az új kormány egyik legfontosabb feladata a közbiztonság javítása. Ennek első lépése lehet az úgynevezett három csapás törvény elfogadása. Ezt a Fidesz már korábban is benyújtotta a parlamentnek, de a baloldal akkor nem fogadta el. Az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja. Amennyiben ez meghaladja a húsz évet, akkor a bíróságnak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni a bűnelkövetőre.

Az egyik jellegzetes bűncselekmény volt az utóbbi években a tanárok elleni erőszak is. A Fidesz ez esetben is gyorsan lépne, és a tervek szerint indítványozni fogják, hogy a pedagógusokkal szembeni erőszakot az eddigieknél szigorúbban büntesse a törvény. A másik, iskolákkal és ifjúsággal kapcsolatos módosítás ismerős lehet az előző polgári kormány ciklusából. A Fidesz és a KDNP ugyanis ismét bevezetné, hogy csak azok kaphassanak családi pótlékot, akik valóban járatják iskolába tanköteles korú gyermeküket.

Bár az első ülésen még valószínűleg nem kerül napirendre, de a Fidesz már több más olyan intézkedéséről is beszámolt, amelyeket még idén meg akarnak hozni. Két lépésben módosítanák az adótörvényeket, ezekkel a kis- és középvállalkozásokat, illetve a családokat akarják segíteni. Az adójogszabályok jelentős módosítása azonban év közben nem szerencsés, így a nagy változások jövő januárban léphetnek életbe. Még idén születhetnek a bürokrácia leépítését szolgáló döntések, megváltozhat a kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés. Szintén idén léphet majd a kormány – a három csapás törvényen túl – a közbiztonság javítása érdekében, aminek alapeleme lehet a rendőrség megerősítése, átszervezése, létszámának növelése.

Az Orbán Viktor által megígért nagy változásokra tehát nem kell sokat várni, s ez a gyorsaság azt támasztja alá, hogy a Fidesz úgy veszi át a kormányzást, hogy minden területen kész elképzelésekkel rendelkezik.

Bándy Péter