A tapasztalatok szerint, aki egyszer belekeveredett az uzsorakamat tengerébe, az nehezen mászik ki belőle, sőt előfordul, hogy többé nem is szabadul belőle. Az anyagilag kilátástalan helyzetbe került ember ilyenkor többnyire az általa jól ismert személyhez fordul kölcsönért, miután a bankok és hitelintézmények egyéb lehetőségeit már végigjárta. Akad olyan is, aki nem mer, vagy nem akar bankba menni, hiszen mire a pénzintézmény utalja a szükséges kölcsönt, addig nincs mit otthon az asztalra tenni étel gyanánt. A legrászorultabb és legkiszolgáltatottabb helyzetében pillanatnyi segítséget jelenthet egy hitelező felbukkanása, aki magas kamatra ugyan, de azonnal és készpénzben fizet.

Az uzsorások léte országos probléma, mégis mindenhol hallgatás veszi körül ténykedésüket. Néhány hete azonban egy Heves megyei falu polgármestere, Bakos Károly kiállt a nyilvánosság elé és elmondta, hogy településükön uzsorások tartják félelemben a roma lakosságot. A polgármester szavaival élve, „Erdőtelken ugyanaz megy, mint máshol, csak mi beszélünk róla és szeretnénk véget vetni ennek”. Mint kiderült, a 3600 lakosú Erdőtelken, ahol hivatalosan 800 roma él, nyomorukat azzal próbálják enyhíteni, hogy a módosabb romáktól kérnek kölcsön, akik aztán uzsorakamat fejében hajlandóak is kisebb-nagyobb összegek kifizetésére.

A polgármester elmondta, eleinte csak kisebb összegeket adnak a hitelezők, amelyeket később százszázalékos kamatra kérnek vissza. Az adós észre sem veszi és hamarosan már akár több tízezer forinttal is tartozik. Ilyenkor aztán az uzsorások elveszik ingóságaikat, sőt akár a házukat is. Bakos Károly elmondta, az uzsorakamatok miatt három-négy család már elvesztette az otthonát. A hitelezők megszerezték az ingatlant, mivel az utcára nem akarták tenni őket, a korábbi házuk helyett egy kisebb és rosszabb állapotú ingatlanba költöztették az adóst és családját. A polgármester szerint a 200 cigány családnak több mint a fele tartozik az uzsorásoknak, többségében néhány tízezer forinttal, de olyan is akad, aki akár fél millióval is adós lehet. Az erdőtelki botrány kirobbanása azért is érdekes lehet, mert a szlovákiai romák lázadásának egyik okaként az uzsorások által kizsigerelt lakosság nyomorát nevezték meg a szomszédos ország politikusai.

Erdőtelken szinte minden második otthonon büszkén hirdeti a szocialista vívmány: „Tiszta otthon, rendes ház”, a szegénység azonban mégis nyomot hagyott a településen. Több ház oldalán látni ujjnyi vastag repedést, van épület, amiről a szél lecsavarta a tetőt és vannak porták, amelyeknek egyszerűen bedőlt a fala. Nem volt pénz megcsináltatni. A falu belterületén épült fel a helyi cigánysor, itt élnek a legszegényebbek, így Pusoma Róbertné is, a maga „égre néző” házában. Az asszony egyedül neveli két kiskorú gyermekét és árva öccsét. Összesen négy éhes szájat kell etetnie, ami egymaga számára komoly nehézségeket okoz. Talán nem véletlen, hogy több mint egy éve ő is belekeveredett az adósságok csapdájába. Három uzsorásnak több mint háromszázezer forinttal tartozik és egyelőre reménye sincs rá, hogy megfizesse adósságát.

– Körülbelül egy éve szerettünk volna egy házat vásárolni, de pénzünk sajnos nem volt – meséli az asszony a Demokratának. – Mivel nagy anyagi problémáink voltak, elmentünk az egyik hölgyhöz kölcsönkérni. Ő zokszó nélkül adott is nekem százezer forintot, készpénzben, százszázalékos kamatra. Ez azt jelentette, hogy egy hónap múlva kétszázezer forintot kellett volna megadnom neki.

A házvásárlás később meghiúsult, a kölcsönkért százezer forintot Pusománé ugyan meg tudta adni a hitelezőnek, a másik százezer forintnyi kamattal azonban egy éve adósa az uzsorásnak.

Ahogy az asszony meséli, a legutóbbi családi pótlékkor is kapott az uzsorástól 15 ezer forint készpénzt. Ezúttal 50 százalékos kamatra, amihez még zálogcédula is társul, ez jelenthet bármilyen ingóságot, aranyat, mobiltelefont, bútort. Minderre azért van szükség, hogy a hitelező biztos legyen benne, visszakapja a pénzét.

– Nekem erre a 15 ezer forintra három zálogpapírom van nála – jelenti ki Pusománé. – Az egyiken egy hifitorony van, a másikon egy DVD, a harmadikon pedig egy videó. Ezt a három zálogpapírt a 15 ezer forintra vette el, annak biztosítékaként, hogy muszáj visszaadnom a 22 500 forintot. Neki tehát összesen, a kamatokkal együtt 122 500 forinttal tartozom.

Lapunk megtudta, hogy bevett szokás az uzsorások között, hogy úgymond meghitelezik a segélyt. Mikor megérkezik a havi családi pótlék vagy egyéb segély, annak rögtön a dupláját ajánlják a pénz felvétele után, majd az összeg sokszorosát követelik vissza később.

Pusománé elmondta lapunknak, hogy miután előző héten egy napilapnak adott interjút, az egyik uzsorás megfenyegette, kiteszi őt és családját a házából, amiért nyilatkozni mert. Az asszony azonban úgy döntött, ezúttal nem ijed meg. Korábban egyszer már elhagyta Erdőtelket, miután többször is megfenyegették, később azonban szükségből mégis visszaköltözött az égre néző házba.

Mint kiderült, az asszony nemcsak egy uzsorásnak tartozik, hanem másik kettőnek is. Kilencvenezer forinttal adósa egy éve egy másik asszonynak, ez esetben harmincezer forint volt a kölcsönkért összeg. Míg egy harmadik személynek, aki szintén egy asszony, további 105 ezer forinttal tartozik.

– Tavaly elmentem a Sony gyárba dolgozni – mondja Pusománé. – Hajnali háromkor keltem a három gyerek mellől, indultam dolgozni, és idegenekre kellett rábíznom őket egész napra. Azt hittem, így könnyebb lesz visszafizetnem az adósságomat. De előfordult, hogy megfenyegettek a buszon, ha azonnal nem adok oda a fizetésemből 40 ezer forintot, akkor agyonütnek.

Az asszony utoljára tavaly decemberben tudott 5000-5000 forintot törleszteni a három hitelezőnek. Pusománé negyedmagával alig nyolcvanezer forintból él, amelyet télen a legnehezebb beosztani, mert ilyenkor még a szokásos alkalmi munka sincs, amely a falu környékén elérhető lenne. Ahogy Erdőtelken mondják, ebben az időszakban vannak a leginkább rászorulva a „kamatos pénzre”.

Többen elmondták lapunknak, hogy minden hónap elején, amikor a különböző jövedelmek érkeznek a faluba – gyermekvédelmi támogatás, nyugdíj családi pótlék, gyes, árvaellátás – már a posta előtt gyülekeznek az uzsorások és még ott helyben elveszik adósaiktól a pénzeket. Így történik ez minden hónapban, ezért szinte semmi esély egy kevés pénzt félretenni a jövőre. Tehát a hónap közepén már újabb kölcsönre szorulnak, és így megy ez végestelen végig, míg el nem veszik tőlük ingóságaikat vagy elveszítik otthonukat.

– Nem elég, hogy a mi pénzünkből élnek, mert mi gazdagítjuk őket, hogy ők tudjanak a gyerekeiknek enni adni, mi nem tudunk a sajátjainknak – összegzi Pusománé. – Mi valamikor eszünk, valamikor nem eszünk. Valamikor teszünk fel főzni ételt, valamikor nem teszünk fel. Ennyi a történet.

Vannak a faluban olyanok, akiknek megoldódott az uzsorásokkal szembeni adósságuk, igaz, a törlesztésre ráment az otthonuk és vele együtt az életük is. Egy férfival és családjával, akik hasonló módon jártak, a falu másik felében találkozunk, nevüket azonban nem szeretnék adni a riporthoz, mert mint mondják, félnek ők is, mint mindenki más a környéken. Többekhez hasonlóan a faluban az ő otthonuk is az uzsorásoké lett. Úgy mesélik, annak idején a könnyebb megélhetés végett költöztek a városból Erdőtelekre, pénzük azonban nem volt elegendő, így elmentek az egyik helyi asszonyhoz, akit hitelezőként ismertek a településen. A kért összeget a százszázalékos kamattal azonban nem tudták időben visszafizetni a kölcsönadónak. Kérték az asszonyt, várjon legalább egy kis ideig, amíg összeszedik a pénzt. Az egyik éjszaka egy banda rájuk törte házuk ablakát, így jobbnak látták egyezségre jutni az uzsorással. Körülbelül egy éve végül mégis elcserélték otthonukat egy kisebb és kevésbé összkomfortos ingatlanra. A régi házat azóta albérlők lakják, szintén az uzsorás adósai, ők pedig most már visszavágynak a városba, mert mint mondják, jobb békességben élni.

A Demokrata szerette volna megkérdezni az egyik uzsorásként számon tartott módosabb roma asszonyt a faluban, ő azonban már messziről visszautasította ezt.

Pusománé elmondta lapunknak, hogy nagyon szeretne hivatalos helyről védelmet kapni magának, ugyanis félti a családját. A faluban többen így vannak ezzel, vannak, akiket már többször életveszélyesen megfenyegettek, és olyanok is, akiket az uzsorások verőemberei bántalmaztak. Rendőrségi bejelentés azonban az elmúlt években mindössze három esetben történt az uzsorakamatokkal kapcsolatban a Hevesi Rendőrkapitányságon. Bírósági ítéletig egyik ügy sem jutott el, a feljelentők ugyanis nem jelentek meg, a megfélemlített emberek pedig minden esetben visszavonták vallomásaikat.

Az erdőtelki romák problémája nem elszigetelt eset az országban, szinte mindenhol létezik, ahol csak szegénység van, és olyan emberek, akik mások nyomorából akarnak meggazdagodni.

– Mint a bűnözés egyéb formáit, így a megélhetési bűnözésnek ezt a formáját sem lehet elfogadni – véli Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi elnöke, aki szerint végre precedensértékű ítéletet kellene hozni egy uzsorakamatos ügyben, ami elrettentésül szolgálna a későbbiekben.

Az elnök úgy véli, az a legnagyobb probléma, hogy a kormánynak nincs elképzelése a létminimum alatt élő mintegy hárommillió ember felzárkóztatására. Nincs kormányzati szociálpolitika és foglalkoztatáspolitika. Farkas szerint a települések önkormányzata, képességeik hiányában, ezt a problémát nem tudják helyi szinten megoldani. A roma politikus elmondta, hogy a cigányság 90 százaléka él vidéken, ezen belül is Heves a harmadik, romák által legsűrűbben lakott megye. A roma népesség 60-70 százaléka munkanélküli, így nem véletlen, hogy őket lehet a legjobban kihasználni.

– A rendszerváltás óta még soha nem volt ilyen mélyponton a cigánypolitika – jelentette ki a Demokratának Farkas Flórián. – Egyértelmű cselekvési program kell végre, mert fekete évek várnak a cigányságra.