Óbuda egyre szebb lesz

– Például mi valósult meg?

– Már tíz éve lobbiztunk a békásmegyeri piac fejlesztéséért, amelynek első ütemét az idén fejeztük be. Ezt a több mint tízmilliárd forint értékű fejlesztést kormányzati segítség nélkül nem tudtuk volna levezényelni. A második ütem során a piac mellett egy új közösségi tér jön létre. Jelentős fejlesztés volt a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő átadása, a Hold­udvar park korszerűsítése és a Mészkő park közösségi térré alakítása.

– Az elmúlt öt évben minden közterületi fejlesztésbe bevonták a közösséget.

– A kerület vezetése 2015-ben kötelezte el magát a közösségi tervezés mellett. A cél az volt, hogy az országban egyedülálló módon a fejlesztéseket a lakosokkal együtt gondoljuk végig. Harminchárom projektet valósítottunk meg így, és számtalan másikat is előkészítettünk a következő ciklusra.

– Miért?

– Korábban azt tapasztaltuk, hogy amikor elkészül egy terv, sok panasz érkezik a helyiektől. A többségükben jogos észrevételek miatt gyakran kellett módosítani, így rájöttünk, hogy érdemes a lakosságot már a tervezés előtt bevonni. Például az Ilonka utcai játszótér az ott élő anyukák kezdeményezésére valósult meg, akik még a telek kiválasztásában is részt vettek. A legelső projektünk Békásmegyer-Ófaluban a templom melletti játszótér volt, amely szintén a polgárok kezdeményezésére jött létre, mostanra már a működtetést is rájuk bíztuk. A közösségi tervezés jó példa arra, hogy működik a szubszidiaritás: a helyiek szeretnének valamit megvalósítani, ezt jelzik az önkormányzatnak, az pedig pénzt szerez hozzá.

– Mennyit sikerült találni ezekhez?

– Az elmúlt ciklusban összesen mintegy 23 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottunk meg, ezen összeg nagy része, 13 milliárd állami forrásból érkezett. Költségvetési bevételeink jelentős része a működésre megy el, ezért ha fejleszteni akarunk, szükségünk van pályázatokra, állami, fővárosi támogatásokra. Sok projektet előkészítettünk, és a következő ciklusban is azért lobbizunk, hogy mindegyikhez pénzt szerezzünk.

– Vagyis fontos a kormánnyal való jó kapcsolat?

– 2006 óta vagyok Óbuda polgármestere, így első ciklusomban baloldali kormányzattal, liberális fővárossal kellett együttműködnöm. Akkor semmilyen támogatást nem kapott a kerület. Legnagyobb eredményünk ebből az időszakból a Szent Margit Kórház megmentése volt; a baloldal be akarta zárni. 2010 után már kaptunk kormányzati támogatásokat, és jó együttműködés alakult ki a fővárossal is, amely változtatott azon a korábbi gyakorlatán, hogy csak a VIII. és a IX. kerületnek ad városfejlesztési támogatásokat. A Tér-köz pályázattal minden kerületnek módja van fővárosi forrásból közterület-fejlesztésre is. Számunkra kitűnő lehetőség, hogy Tarlós István főpolgármester tizenhat évig Óbudát vezette, ezért jól ismeri a kerület legfőbb gondjait.

– Melyek azok?

– A legjelentősebb a hegyvidéket érintő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása: utak, csatornák rendbetétele. Ez több mint 60 milliárd forint értékű beruházás, amelyet a főpolgármesterrel a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé kívánunk vinni, és állami projektként kivitelezni. A továbbiak a közlekedést érintik, ezek egy része állami, más része fővárosi feladat. A legfontosabb lenne a 10-es és a 11-es út közötti M0-s szakasz befejezése, továbbá a Bécsi úton az 1-es villamos meghosszabbítása az esztergomi vasútig, amely szerepel a Budapesti mobilitási tervben is.

– Mostanában sok szó esik a szentendrei HÉV föld alá süllyesztéséről.

– Nálunk öt szintbeli kereszteződés található, amely szinte teljesen kettévágja a kerületet. Ezeket meg kell szüntetni, a HÉV-nek ugyanis olyan sűrű a menetrendje, hogy a sorompó csak rövid időre tud felemelkedni. Ha tovább sűrítenék a járatokat, mint ahogy szó van róla, akkor szinte át se lehetne kelni a síneken. A VEKE ezzel kapcsolatos javaslatát, miszerint a HÉV vonalát a föld alá kell vinni, maximálisan támogatjuk. A tervezést minél hamarabb el szeretnénk kezdeni.

– A Római-parton több mint negyven év után újra lehetett fürdeni a Dunában. Mikor lesz állandó szabadstrand?

– A Fővárosi Önkormányzat felkérésének eleget téve megvizsgáltuk a Római-parton kiépítendő szabadstrand engedélyezésével kapcsolatos jogszabályi előírásokat, kidolgoztuk a létesítési és üzemeltetési feltételeket. A testület úgy döntött, hogy hozzákezdünk a tervezéséhez, beszerezzük a különböző hatósági engedélyeket, és akkor jövőre megnyílhat a szabadstrand. A vízminőségi vizsgálat eredménye kiváló. A fürdőhely végleges formába öntéséhez indokolt tervező bevonása, ezúttal is, az óbudai gyakorlatnak megfelelően, közösségi tervezésben gondolkodunk.

– Az ellenzék bérlakások építésével, új gyermekrendelővel és a római-parti mobilgáttal kapcsolatos népszavazással kampányol. Mi a véleménye ezekről?

– Óbudán az ellenzék olyan ígéretekkel kampányol, amelyek vagy már megvalósultak, vagy kivitelezhetetlenek. Nyilvános fakatasztert ígérnek, miközben már régóta nyilvános a fakataszter. Fastratégiát hoznának létre, miközben az önkormányzat már 2017-ben elfogadta a Guckler Károly környezetvédelmi programot, amelynek része a fastratégia is. Bérlakásépítéssel kampányolnak, de azt figyelmen kívül hagyják, hogy az elmúlt öt évben huszonhárom pályázat során majdnem négyszáz lakást adtunk át a rászorulóknak, ennek majdnem a felét fiataloknak. Januárban elindítottunk egy bérlakásépítési tervezést a megszűnő békásmegyeri piacon. Új gyermekrendelő létesítését javasolják, miközben fogalmuk sincs arról, hogy a III. kerületben már van gyermekellátás, hiszen a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet a Bokor utcában működik. A római-parti mobilgáttal kapcsolatos népszavazást már próbálták a testülettel is elfogadtatni, de ebben a kérdésben az önkormányzat nem írhat ki népszavazást, mert nem tartozik a hatáskörünkbe. A gátépítés fővárosi feladat, erről csak a főváros írhat ki népszavazást. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelöltnek, Szabó Tímeának, Óbuda országgyűlési képviselőjének és Kiss Lászlónak, az óbudai ellenzék közös polgármester-jelöltjének terepismeretét pedig jól mutatta, amikor kiálltak a Hajógyári-sziget K hídja elé, ahol filmforgatás miatt ideiglenesen egy orosz feliratos sorompót helyeztek ki. Tudni lehetett, ha vége a forgatásnak, elszállítják, ők mégis arról tartottak sajtótájékoztatót, hogy ingatlanmutyi miatt elzártuk a szigetet az óbudaiak elől. Megígérték, hogy október 13-a után eltávolítják a sorompót, amit egyébként már másnap elvittek.

– Miért kellett a választások előtt létrehozni a Bús Balázs Óbudáért Egyesületet?

– Gyakran mondják, hogy nem vonunk be civileket a közéletbe. A kerületben majdnem kilencven civil szervezettel működünk együtt, és több mint húsz már januárban jelezte, hogy örülnének az újraindulásomnak. Azért hoztuk létre az egyesületet, hogy tömörítse azokat a civil szervezeteket, amelyek aktívan szeretnének támogatni, és adjon ennek keretet.

– Vagyis az óbudai civil szervezetek és a polgári pártok összefogtak?

– Igen, és ennek alapfeltétele a másikra való nyitottság volt, a másik értékeinek elismerése és az összefogásra való képesség. Óbudán alapvető a szubszidiaritás elve, amelynek alkalmazásában szintén nagyon fontos szerepük van a civileknek. A tizenhat körzetből négyben civil szervezetek jelöltjeként indulnak a választásokon. Érdekesség, hogy míg a női kvótáért küzdő baloldal csak két női képviselőjelöltet indít, nekünk hét körzetben van női jelöltünk.

– Kiss László, az ellenzék óbudai polgármesterjelöltje 2014–2018 között a városrész országgyűlési képviselője volt. Mit tett a kerületért?

– Semmit. Engem soha semmivel nem keresett fel. 2006 óta minden országgyűlési képviselőt elhívok az önkormányzati rendezvényekre, de a baloldaliak egyszer sem jöttek el. Nehezen tudom értékelni Kiss László teljesítményét. Valószínűleg a baloldali pártok is így vannak ezzel, ezért cserélték le a tavalyi országgyűlési választásokon Szabó Tímeára. Számomra érthetetlen, miért akarják őt az óbudaiakra erőltetni.

– Mire számít?

– Bizakodom. Megtisztelő, hogy Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke szerint Óbudán én vagyok a legesélyesebb polgármesterjelölt.