– Az óbudai képviselőtestület nemrégiben elfogadta a költségvetést. Milyen év vár a kerületre?

– Nem lesz könnyű évünk, hiszen az állami normatívából hétszázmillió forinttal kaptunk kevesebbet, mint tavaly, miközben a kötelező feladataink nem változtak. Ezért is igyekeztünk mindenkivel előzetesen egyeztetni, mert úgy gondoltuk, együtt kell megbirkóznunk ezzel a teherrel. Ennek a sok egyeztetésnek is köszönhető, hogy ellenszavazat nélkül, négy tartózkodással szavazta meg a testület a költségvetést. Sajnos néhány intézményünknél lesznek megszorítások, a civileknek eddig nyújtott bőkezű támogatásra pedig idén egyáltalán nincs lehetőség, az összes nem kötelező feladatot kihúztuk a büdzséből. Mi tehát megtettünk mindent, ám nem biztos, hogy tartható lesz ez a költségvetés, mert nem láthatjuk előre, hogy állami szinten milyen változások lesznek. Emellett vélhetően romlik az adófizetési morál, és azt sem lehet kiszámolni, hogy az ingatlaneladásaink hogyan sikerülnek; ezek okozzák a bizonytalanságot. Ami pozitívum, hogy sok településsel szemben a működéshez nem kell hitelt felvennünk.

– Egy önkormányzattól azt is elvárják az emberek, hogy fejlesszen, építse, szépítse a települést. Erre van lehetőségük?

– Igen, döntöttünk egy kétmilliárdos fejlesztésről, ami fejlesztési hitelből valósulhat meg. Ebben a csomagban többek között szerepel egy nagyobb közterület-felújítás, meg szeretnénk újítani Óbuda-Újlakot, ami a budai promenád rendbetételének része, itt tehát szükség van a főváros együttműködésére is. Idén elindítunk egy kétéves programot is, 2010 végéig az összes kerületi játszótér és park megújul. Szerepel a terveink között öt röntgengép beszerzése is a szakrendelőnkbe a régiek helyett.

– Országos szinten mind több önkormányzat adósodik el. Ön szerint meddig tartható ez a helyzet?

– Valóban nagy a baj, hiszen azt látjuk, a kötelező feladatok forráshiányát egyre több önkormányzat kénytelen ingatlaneladásokból pótolni, mert az állam nem ad elég pénz. Hosszú távon nem működik, hogy az önkormányzatok vagyonfelélésre és hitelfelvételre vannak kényszerítve. Mi még viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, de egyre több kis, vidéki településről hallani, hogy a mindennapos működés van veszélyben, a segélyeket sem tudják kifizetni. Ha nem változik a kormányzati hozzáállás, akkor a nagyobb települések is veszélybe kerülhetnek.

(bándy)

Civilek vitája

Vihart kavart Óbudán, hogy az Eurocenter fölötti, 26 hektáros egykori bányaterületen kalandparkot létesítene annak bérlője. Egy nemrégiben alakult civilszervezet, a Közpark Egyesület ellenzi a beruházást.

A szervezet vezetője, Éder Zoltán úgy véli, nem kell egy zöldfelületet mindenképpen hasznosítani, lehet ott sétálni anélkül is. A Közpark Egyesület legfőbb kifogása, hogy a tervezett beruházás, különösen az egyik funkció, a bobpálya, jelentősen megnövelné a környék forgalmát.

Egy másik civilszervezet, a mintegy két évtizedes múltra visszatekintő Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete ellenben a hasznosítás mellett van. Az egyesület vezetője, Felcsuti László lapunknak azt mondta, az eddig elhanyagolt területen így végre rend lenne.

– Egy funkció nélküli, 26 hektáros területet képtelenség rendben tartani. A senki földjére kihordják a törmeléket, rongálják a növényeket, hajléktalanok tábort vernek, a betörők meg onnan portyázzák a környéket – mondja Felcsuti László. – A beruházás kapcsán végre kiépül egy park, a bérlő által tervezett funkciók pedig olyanok, amelyeket a hegy lakói is szívesen használnak majd.

Hogy mi szerepel a tervekben? Egyebek mellett egy igényes játékokkal felszerelt játszótér, egy korszerű, gumikerekes bobszán és egy kötelekből, faeszközökből álló erdei tornapálya, a kalandpark. Emellett épül egy sétány, kutyafuttató, tanösvény és több, pihenésre és játékra alkalmas liget. A funkciók nem járnak érdemi beépítéssel, a terület felső, közel nyolc-tízhektáros része ráadásul érintetlen marad.