A baloldal megosztott, a jobboldal egységesen lép fel

Mivel Tarlós István független jelöltként a főpolgármesteri címért száll harcba, így mindenképpen új polgármestere lesz októbertől Óbudának. A posztért a három alpolgármester, a fideszes Bús Balázs, az MSZP-s Pető György, illetve az SZDSZ-ből pár hete kilépett Csire János verseng. Biztosra egyikük sem mehet, ám megvan az esély rá, hogy a kerületnek továbbra is konzervatív vezetője legyen.

Ha Óbuda, akkor Tarlós István. A polgári oldal által támogatott független főpolgármester-jelölt az elmúlt önkormányzati választásokon biztos befutónak számított, most azonban még nagyobb fába vágta a fejszéjét, így ősztől mindenképpen új irányítója lesz a kerületnek. Tarlós István sikereit felértékeli az a tény, hogy Óbuda, legalábbis a választási eredmények tanúsága szerint, nem kifejezetten polgári kerület, ezért a polgármesternek meg kellett küzdenie azzal, hogy az MSZP és az SZDSZ többségben van a képviselőtestületben. A Fidesz célja természetesen az, hogy továbbra is konzervatív szellemiségű polgármester vezesse Óbudát. Az ellenzéki párt a kerületszerte ismert – és elismert – Bús Balázs alpolgármestert indítja a választáson, aki mögött a teljes jobboldal felsorakozott. A Fidesszel szövetséges KDNP-n és Vállalkozók Pártján kívül támogatja az MDF, a MIÉP, a Jobbik, a Centrum, valamint több civil szervezet, egyesület is. A balliberális oldalon koránt sincs ilyen egység, a polgármester-jelölés ugyanis heves vitát robbantott ki az MSZP és az SZDSZ között. Az ellentét oka, hogy a liberális kormánypárt nem tudta elfogadni a szocialista Pető György személyét. Pető kapcsán tavaly a sajtóban is megjelent, hogy 1979 és 1983 között a BM III/II-es főcsoportfőnökségének dolgozott, s kémelhárítói múltját 2005 márciusában maga is elismerte egy nyilatkozatban. A média egyébként ez idő tájt foglalkozott azzal is, hogy Bús Balázs már a rendszerváltoztatás előtt is a jobboldalon állt, katonakorában, a ’80-as évek közepén jelentés született róla, miszerint a honvédségnél „szocializmus-, hadsereg- és szovjetellenes kijelentéseket” tett. A szabad demokraták végül úgy döntöttek, hogy nem állítanak önálló polgármesterjelöltet, de nem is állnak ki nyíltan Pető mellett. Az arany középút azonban nem tetszett a párt alpolgármesterének, aki kilépett az SZDSZ-ből, és önállóan indult el a városvezetői posztért. Csire János népszerűsége és ismertsége vetekszik Petőével, így döntése zavart okozott a balliberális oldalon. Kettejük között heves küzdelem várható annak ellenére is, hogy szellemiség tekintetében szinte ugyanott állnak. Már csak azért is vélelmezhető a komoly csata, mert Pető György kemény ember hírében áll. Egy interjújában például így fogalmazott magáról: „Nekem fontos volt, hogy felléphessek az ellen, amit igazságtalannak tartok. Csak ezzel tudom magyarázni, hogy alsós koromban néhány fős rajt próbáltam szervezni, akik botokkal felfegyverkezve, azaz hivatalos személy látszatát keltve próbáltak rendet tartani az iskolaudvaron. (…) Erős önérdek-érvényesítő hajlam kísérte végig az utam a mai napig”. A kémelhárítói múlttal kapcsolatos ügynek egyébként nincs vége azzal, hogy az SZDSZ nem állít polgármesterjelöltet, Csire János pedig 16 év után a távozás mellett döntött. Pető György ugyanis beperelte Böhm András SZDSZ-es fővárosi frakcióvezetőt, amiért ügynöknek nevezte őt. Pető szerint ezzel a szabad demokrata politikus megsértette személyhez fűződő jogait és jó hírnevét. Böhm erre így reagált egy internetes oldalon: „Nem mondtam, nem is mondhattam erkölcsi ítéletet sem Pető György, sem más múltja felett. 2002-ben és ma is úgy látom, hogy egy rendszerváltó párt esetében mindenképpen megfontolandó, hogy támogasson-e a pártállam titkosszolgálatánál szolgált jelöltet a választáson. Júliusi nyilatkozatom erről szól, és nem arról, hogy pálcát törtem volna Pető György fölött.” A balliberális oldalon dúló belharc miatt is a legesélyesebb jelölt a polgármesteri címre Bús Balázs. Mindez azért különösen nagy szó, mert a négy esztendővel ezelőtti önkormányzati választáson a Fidesz képviselőjelöltjei közül csupán egy tudott győzni egyéni körzetében, a többi fideszes politikus kompenzációs listáról került a képviselő-testületbe. Most azonban az országos és az óbudai politikai helyzet is Bús Balázsnak dolgozik, így megvan az esély arra, hogy a szomszédos budai kerületekhez hasonlóan itt is polgári vezetője legyen az önkormányzatnak. Remélhetőleg az egyéni körzetekben is sikeresebben szerepel idén októberben a Fidesz, mindenesetre az azonban biztosnak látszik, hogy ha nyer, Bús Balázsnak elődjéhez hasonlóan az eredményes munkához szüksége lesz a diplomáciai érzékre. Bándy Péter

Olimpiai csata

Egyre többen állnak ki Schmitt Pál mellett

Az olimpikonok Schmitt Pál mellett állnak, egyes üzleti, politikai körök viszont leváltanák. Leegyszerűsítve így foglalható össze a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztja kapcsán kirobbant háború. Másfél hónappal ezelőtt azt írtuk, nagy a valószínűsége Schmitt leváltásának, az idő előrehaladtával azonban úgy tűnik, egyre többen hallgatnak a józan eszükre és gondolják úgy, hogy az elnöknek ki kell töltenie a pekingi olimpia végéig szóló mandátumát.

Július közepén arról szóltak a hírek, hogy MOB 165 tagjából 102-en aláírták azt a levelet, amelyben Schmitt Pál távozását sürgetik. Az akkori történések alapján valószínűnek tűnt, hogy az olimpiai bizottság elnökét leválthatja a belső ellenzék által eredetileg augusztusra összehívni kívánt rendkívüli közgyűlés. Az aláírásokat azonban azóta sem látta senki, és végül a rendkívüli közgyűlés is elmaradt. Augusztus elején egy rendkívüli elnökségi ülésen ugyanis úgy döntöttek a felek, hogy a 17 éve posztján lévő Schmitt Pált nem hozzák megalázó helyzetbe, hanem a december kilencedikén amúgy is esedékes közgyűlésig hagyják gondolkodni, s döntésének fényében határoznak majd további sorsáról a küldöttek. – A december 9-i határidőig, az akkori közgyűlésig meghozom a végső döntést saját szerepvállalásomról – jelentette ki az elnökségi ülést követően Schmitt Pál, míg az ökölvívó-szövetség elnöke, a váltást szorgalmazó Csötönyi Sándor így nyilatkozott: – Nyilvánvalóan arról szól a történet, hogy Schmitt Pál lemondjon. Az öt és fél órás ülésen az egység fenntartásáról döntöttünk, amibe az is beletartozik, hogy végigvisszük a változtatásokat a MOB vezetésében, beleértve a személyi változtatásokat is. Az is megfogalmazódott, hogy Schmitt Pál politikai szerepvállalása miatt a sportszakmai testületben előtérbe került a politika. Abban egyetértettünk, hogy a sikeres olimpiai felkészülés érdekében is fenn kell tartani a MOB egységét – mondta Csötönyi. A híreket sokan úgy kommentálták, hogy Schmitt Pált hagyják elegánsan távozni. A sajtóban olyan feltételezések jelentek meg, miszerint az elnök felajánlja lemondását, a közgyűlés pedig eddigi érdemeire való tekintettel örökös tiszteletbeli elnöknek választja őt. A béke azonban nem tartott sokáig. Alig egy héttel később ugyanis egy rejtélyes levél jelent meg a sajtóban a következő szöveggel: „Kedves Tagtársaim! Most már nem állhatunk meg. 2006. augusztus 14-én, 9.30 órakor a Nap Tv-ben (Angol utca 65-69.) megbeszélést szeretnénk tartani. Akinek módja van, tisztelettel kérem, hogy jöjjön el. Az esetleges rendkívüli közgyűlés javasolt időpontja 2006. szeptember 2-án 9 órai kezdettel a Hélia Szálló lenne. Tisztelettel és barátsággal: Gyárfás Tamás” Az elvileg bizalmas üzenet címzettjei között volt a hírek szerint Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, az Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, Warwasovszky Tihamér, Székesfehérvár szocialista polgármestere, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza MSZP-s polgármestere, valamint Szekeres István, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke is. Utóbbi személye azért különösen érdekes, mert bár a levéllel kapcsolatban nemigen akart megszólalni senki, hamarosan négy MOB-tag valóban rendkívüli közgyűlés öszszehívását kezdeményezte, s az egyik aláíró – Frenkl Róbert, Jákó Péter és Orosz Klára mellett – épp Szekeres István volt. Hogy a hivatalos verzió szerint mi a legfőbb baj Schmitt Pállal, azt az elnök távozását szintén szorgalmazó Gyárfás Tamás foglalta össze a Nemzeti Sportnak adott interjújában: mivel Fidesz-alelnök, így nem tud elég szponzort szerezni… – Valahogy tabu lett a vele kapcsolatos bárminemű vélemény. Ha valaki csak megemlítette, hogy most nehezebb bizonyos cégekkel szót érteni, mert ő pártvezető, akkor felcsattant – mondta az Úszószövetség elnöke, majd arra a felvetésre, hogy a támogatók összesen mintegy 180 millió forintot adnak a MOB-nak, úgy reagált: „száznyolcvanmillió persze sok pénz, de nem elég”. A Schmitt Pál ellen indított támadássorozat sok egykori neves sportolót késztetett tiltakozásra. Először július 14-én 22 olimpiai bajnok tett közzé egy felhívást – közülük hatan a MOB, hárman az elnökség tagjai -, majd ehhez az öttusa Eb idején tíz korábbi öttusázó, köztük olimpiai és világbajnokok, illetve jelenleg is aktív edzők csatlakoztak. Az elmúlt hetekben aztán kiállt az elnök mellett Tarics Sándor világhírű építész, a legidősebb magyar olimpiai bajnok is, legutóbb pedig tíz világsikereket elért úszó – így Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Risztov Éva, Wladár Sándor és Wladár Zoltán – adott ki közleményt. A hírek szerint rajtuk kívül számos jelenleg is aktív sportoló jelezte az elnöknek, hogy mellette áll, ám Schmitt Pál és támogatói nem szeretnék, ha azok is belekeverednének az ügybe, akik most is versenyeznek, nehogy emiatt hátrányuk legyen. A szegedi kajak-kenu világbajnokságon aranyérmes Kammerer Zoltán-Kucsera Gábor kajakpáros tagjai mindenesetre nem törődtek a lehetséges következményekkel, az eredményhirdetésnél tüntetőleg felemelték maguk mellé – a szó legszorosabb értelmében – az elnököt a dobogó tetejére. Talán a Schmitt Pál melletti, egyre szélesebb körű kiállás az oka, mindenesetre a múlt héten Gyárfás Tamás – legalábbis a sajtó nyilvánossága előtt – visszavonulót fújt. A NapTV producere egy közleményt adott ki, amelyben így fogalmazott: „Az ökölvívó-szövetség elnöke, Csötönyi Sándor tájékoztatott: Schmitt Pál közölte vele, hogy változatlanul milyen jelentős az ő támogatottsága. Az elhangzottak, az elmúlt napokban történtek arra utalnak, hogy a kialakult vita mindinkább a MOB egységének megbomlásához vezet. (…) Szembesülnöm kellett azzal, hogy a magyar sport számos nagy egyénisége nem akarja a változást. Ha a MOB (…) érdekeit az szolgálja, hogy a jelen állapotokat konzerváljuk, tudomásul veszem.” Gyárfás visszakozása a jelek szerint nem őszinte, és nem is változtat a lényegen: még mindig vannak olyan MOB-tagok, akik váltást szeretnének. Az e hétfői rendkívüli elnökségi ülésen kiderült, 58 olimpiai bizottsági tag kezdeményezte a rendkívüli közgyűlés összehívását. Négy aláírást azonban kifogásolhatónak talált az elnökség, így a felügyelő bizottságtól függ, mikor születik döntés Schmitt Pál sorsáról. Mivel rendkívüli közgyűlést a tagok harmada, 55 fő kezdeményezhet, ezért amennyiben az FB legalább az egyik aláírást hitelesíti, akkor jövő pénteken, szeptember 8-án lesz az ülés. Ellenkező esetben október 14-re az elnökség hív össze közgyűlést. Legkésőbb másfél hónap múlva tehát kiderül, maradhat-e Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság élén. Egyre nagyobb az esély arra, hogy nem váltják le, hiszen a távozását sürgetők már korántsem olyan magabiztosak, mint amilyenek júliusban voltak. Tegyük hozzá, a váltást szorgalmazók által felhozott indokok valójában csak ürügyek, észérvekkel nemigen magyarázhatóak. Schmitt Pál ugyanis tavalyi újraválasztásakor ugyanúgy a Fidesz alelnöke volt, mint most. Ráadásul a sportban egyáltalán nem szokatlan, hogy politikus tölt be vezető pozíciót, elég Szekeres Imrére, Gémesi Györgyre vagy Baráth Etelére gondolni. Az pedig, hogy a kormányzati támogatás azért nem több a jelenleginél, illetve hogy egyes cégek azért nem adnak támogatást, mert Schmitt Pál fideszes, nem a MOB-elnököt minősíti. Ennek kapcsán érdekes adalék, hogy a 2012-es magyar-horvát futball Eb-pályázatot előkészítő testület elnöke a rögeszmésen baloldali Gyárfás Tamás, az ügy mellett mégis rengetegen kiálltak a volt és jelenlegi futballisták, valamint a jelentős hazai cégek közül, olyanok is, akik nyíltan vállalják nemzeti beállítottságukat. S Kósa Lajos debreceni polgármester is éppúgy mindent megtesz az Eb-rendezésért, mint a másik oldalról például Kóka János. A pályázatot egyébként az Európai Labdarúgó-szövetség előtt, nem sokkal a választásokat követően, Gyárfás Tamás felkérésére éppen Schmitt Pál mutatta be… A fentiekből két dolog leszűrhető. Az egyik, hogy nem Schmitt Pál keveri össze a politikát a sporttal, hanem azok, akik a helyére törtetnek. A másik pedig, hogy a „fideszezés” csak ürügy. A valóság az lehet, hogy valakik úgy kalkuláltak, ha a Fidesz nyer a választásokon, akkor Schmitt kormányzati pozíciót kap és posztjára valaki szépen besiklik. Például az ügyes Gyárfás Tamás. Csakhogy a választók áprilisban másképpen döntöttek. És elkezdődött a nyomulás. Bándy Péter