Az elemzésben az áll, hogy Magyarország az 1948-as eseményeket követően röviddel fel is vette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítani. Az 1989-es demokratikus fordulatot és rendszerváltást követően a keleti blokk országai közül Magyarország az elsők között kezdte el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai viszonyokat, amelyek mára számos területet lefednek: együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem; a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók; az antiszemitizmus elleni globális fellépés; a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködések fokozása – sorolták.

Hirdetés

Az elemzés szerint a gazdasági együttműködések fejlődését jól jelzi, hogy a 2000-es évek óta folyamatosan és nagy mértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. A kétoldalú külkereskedelmet is ez a magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya.

Jelezték: 2021-ben 424 millió dollár értékben szállított Magyarország termékeket Izraelbe. A Magyarországra érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. A Magyarországra érkező izraeli termékimport 2021-ben 224 millió dollár volt. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként – emlékeztettek.

Azt írták, hogy a két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es évek tekinthetőek eredményesnek. Hozzátették: 2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti ország részéről. Magyarországon főként a gyógyszer- és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár ZRT., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártási ágazatokban (CARDO Bútor- és Matracgyártó Kft.) lehet találkozni izraeli befektetőkkel.

Korábban írtuk

A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, K+F, tudás és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg mint potenciális befektetők. A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi célokra is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd., harci drónokat gyártanak majd Magyarországon – olvasható az elemzésben.

Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy ELM-2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, melyeket részben Nyírtelken gyártanak. „Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedek során. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így a jelenleg kialakult háborús helyzet kapcsán is Magyarország a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot” – áll az elemzésben.