Támadó vagy védekező háborúra készül a magyar honvédség?
Offenzív védelem
Pörög a Magyar Honvédség felfegyverzése: sorra érkeznek meg a korábbi években megrendelt harckocsik, szállító repülőgépek, kezdenek termelni az új hadiipari üzemek, a GDP-arányos honvédelmi költségvetés idén már meghaladja a két százalékot. Támadó vagy védekező hadműveletekre alkalmasak inkább ezek a fegyverek? – merül fel a kérdés. Összeállításunkban egyúttal a régiós országok fegyverkezését is górcső alá vettük.
A világ 145 országának rangsorában Magyarország az 54. helyet foglalja el a Global Firepower 2024-es listájában. Nem volt ez mindig így, a 2017-es rangsorban hazánk a jóval szerényebb 63. helyen állt. Az előrelépés oka, hogy a 2016-ban elindított haderőfejlesztés elkezdte meghozni első látványos eredményeit.
A lista magáért beszél. Az első Lynx gyalogsági harcjármű már tavaly elkészült a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében, a tervek szerint hetente jön egy-egy újabb példány. A XXI. század csúcstechnológiáját vonultatják fel az új Panzerhaubitze (PzH) 2000 önjáró lövegek.
Ahogy halad a német gyártó a Leopard harckocsik kibocsátásával, úgy áll majd egyre több rendszerbe. Kaposváron Gidrán nevű páncélozott járművek készülnek, Nyírteleken radargyártó üzem épül, Várpalotán a lőszergyár már csaknem készen áll. Kiskunfélegyházán már folyik a kézi lőfegyverek gyártása, Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban. A KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt veszünk. A csapatlégvédelemről a Rhenmetall Skyranger 30 rendszere fog gondoskodni, Lynx alvázra szerelve. A védelmi ipar fejlesztése már kifejezetten azt célozza meg, hogy hazánk képes legyen önellátási szinten biztosítani a honvédség igényeit. A brazil Embraertől rendelt két szállítórepülőgép egyike már Kecskeméten állomásozik szolgálatra készen, és a sort még bőven lehetne folytatni.
Az idei költségvetésben közel 29 százalékkal, 1395-ről 1796 milliárd forintra ugrott a védelmi kiadások összege, a különleges kiadásokat, többek között az eszközbeszerzéseket fedező Honvédelmi Alap előirányzata is jelentősen, 55 százalékkal nőtt. Így a bruttó hazai össztermék 2,1 százalékát is elérheti idén a védelmi kiadás, azaz hazánk annyi év után nem csak teljesíti, egyből túl is teljesíti a NATO által előirányzott két százalékot.
Mi támadó, mi védekező?
Szögezzük le: pusztán a fegyverek alapján nem egyszerű eldönteni, hogy azzal támadni vagy védekezni akar-e egy hadsereg. Egy gépkarabély pontosan ugyanazt a lőszert indítja halálos útjára, ha a ravaszt meghúzó katona támadó hadműveletben vesz részt, mint akkor, amikor a hazáját védi. Mégis, vannak olyan, ha nem is tökéletesen átjárhatatlan keretek, amelyek meghatározzák a fegyverek rendeltetését. Egyértelműen védelmi fegyvernek számítanak a különböző légvédelmi rendszerek, amelyek kifejezetten a levegőből érkező támadások elhárítására szolgálnak. Például a NASAMS, a Patriot vagy az S–300. A páncéltörő fegyverek, amelyeket az ellenséges harckocsik és páncélozott járművek megállítására tervezettek, mint a Javelin vagy NLAW. A rövid hatótávolságú, például föld-levegő rakéták rakéták szintén az ország területének megvédésére szolgálnak. Ide soroljuk még a gyalogsági harcjárműveket, amelyek célja a katonák védelme és mozgatása, mint például a Bradley és BMP járművek vagy akár a Lynx lövészpáncélos. Egyértelműen védelmi célokat szolgálnak a különböző aknák vagy a lövészárkok, megerősített harcállások védelmét ellátó fegyverzet is. Az önjáró tüzérség és aknavetők már más műfaj; noha képesek támogatni a saját csapatok védelmi műveleteit és megakadályozni az ellenség előrehaladását, éppen a szomszédunkban zajló háború hívta fel a figyelmet arra, hogy a támadó kezében is félelmetesen hatékony fegyver lehet a tüzérség.
A támadó fegyverek fő célja a definíció szerint egy ország határain kívül aktív támadó műveletek végrehajtása. Ezek közé tartoznak például a harckocsik nagy tűzerejüknek köszönhetően, értelemszerűen a nagy hatótávolságú, ballisztikus és cirkálórakéták, mint az Iszkander vagy a Tomahawk. A nagyobb hatótávolságra alkalmas légi járművek, amelyek képesek ellenséges területeken célpontokat támadni, például a B–2 Spirit vagy a Szu–34 típusok. Azon helikopterek, amelyek harci támogatást tudnak nyújtani, mint az AH–64 Apache vagy a nálunk is rendszerben tartott Mi–24, illetve a kifejezetten támadó célú drónok, amelyek hosszú távú műveletekre képesek, mint például a Reaper vagy a Bayraktar TB2.
Nem elég a védelem
A felsorolt kategóriák alapján igencsak nehéz lenne beskatulyázni a Magyar Honvédséget, hiszen támadó és védekező fegyverek egyaránt fellelhetők az arzenáljában, ám a Demokrata által megkérdezett szakértő szerint ez így van rendjén.
– Ahhoz, hogy a védelem sikeres legyen, támadó kapacitásokat is fejleszteni kell – mondja a Demokratának Vukics Ferenc alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Az alezredes szerint ugyanis olyan korlátozott célú művelet nem létezik, amelyről ki lehetne jelenteni, hogy kizárólag védelmi célú fegyverekkel megvalósítható.
– Ez szakmailag alátámaszthatatlan, olyan, mintha egy küzdősportban valaki csak a védekező mozdulatokat tanulná meg. Ezzel már azelőtt vereségre ítélné magát, hogy beszállna a ringbe – mutat rá Vukics Ferenc hozzátéve, támadás esetén a védekező hadsereg feladata nem akkor kezdődik, amikor az ellenség az ország területére lépett. Akkor már rég késő lenne.
– Ha az ellenség a határtól pár kilométerre támadó erőket von össze, és felsorakoztatja támadó állásba, nem tehetjük meg, hogy nem csinálunk semmit, különben el fogjuk veszíteni az első összecsapást – húzza alá az alezredes, példaként hozva fel Lengyelországot, ahol hangsúlyos probléma, hogy keleti irányban nincsenek jól védhető határai. Mivel kifejezetten tartanak egy orosz támadástól, végig kell gondolniuk, hogy ebben az esetben visszavonulnak-e a Visztula vonaláig, és ezt a vonalat kezdik el védeni, amit Vukics Ferenc szerint nyilvánvalóan nem fognak megtenni, vagy inkább átlépik a határt, és előrenyomulnak pár száz kilométert, ahol ugyanezt a védekezést meg tudják valósítani.
– Az offenzív honvédelem, ahogy ezt a honfoglalás kora is megmutatta, évszázadokon keresztül működőképes modell volt. A Magyar Honvédség jelenleg arra is fel van készítve, hogy a nála létszámban nagyobb, hazánkra támadó ellenséggel szemben is a siker reményében vegye fel a harcot – magyarázza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója hozzátéve, aki egy országot meg akar védeni, annak bizony a teljes harcászati spektrumra fel kell készülnie.
A cél a haza védelme
Pontosan ez köszön vissza a Magyar Honvédség jelenlegi fegyverkezési programjában is: a légvédelmi rendszerek mellett megjelennek az új, korszerű páncélosok. Bár vannak olyan eszközök is, mint például a Leopard 2 harckocsik és a helikopterek, amelyek támadó műveletekre is alkalmasak, a magyar katonai doktrína alapvetően védelmi célokat szolgál. A laktanyák elhelyezkedése és infrastruktúrája a védelmi feladatokhoz igazodik, a határok és az ország területének biztosítására koncentrálva, akárcsak a mostanában fókuszba kerülő területvédelmi tartalékos ezredek felállítása. Orbán Viktor miniszterelnök is gyakran hangoztatja, Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.
