Hol tankoljak? És miből? – teszik fel egyre kétségbeesettebben a kérdést az autósok, akik idén márciusban azzal szembesülnek, hogy a gázolaj még a benzinnél is drágább: 320 forintba kerül literje. Hol vannak már azok az idők, amikor még 60 forint volt a háztartási tüzelőolaj? Hol tankoljak? Talán Ukrajnában? Ott most az itteninek alig több mint a felébe kerül a gázolaj…

Miközben világszerte egyre költségesebbé válik a dízelmotorok üzemeltetése, az autóbuszok és kamionok nagy mennyiségben bocsátanak ki kormot, allergén vegyületeket, rákkeltő anyagokat. Ezek súlyosan károsítják a környezetet, irritálják a légutakat, ezért újabb és újabb részecskeszűrők, ellenőrző szondák és katalizátorok felszerelése szükséges.

A dízelolaj a benzin gyártási mellékterméke, ugyanakkor a világpiaci kőolajcsúcs miatt a benzinnél is érzékenyebben reagál az árak változásaira. A még megmaradt olajkészletek kitermelése is egyre nehezebbé és költségesebbé válik. A világ kőolajtermelése hamarosan eléri a csúcspontját. Colin Campbell kőolaj-geológus számításai szerint ez már 2010 előtt bekövetkezhet, írja a The Guardian című tekintélyes lap. Kenneth Deffeyes geofizikus még ennél is borúlátóbb képet fest: meg van győződve arról, hogy a Föld összesített kőolaj-kitermelése már 2004-ben elérte a maximumot. Ebben az esetben a mai középkorúak többsége még meg fogja érni azt az időt, amikor az emberiség a legutolsó olajtartalékait lesz kénytelen igénybe venni. A kínálat tehát csökkenni fog, ám a kereslet nem. Ma 76 millió hordó olajat égetünk el naponta. 2020-ig ez a mennyiség akár 112 millió hordóra is felkúszhat, aminek egyenes következménye, hogy az olaj ára az egekbe szökik.

A gázolaj ára idén márciusban Magyarországon is rekordot döntött. Már nemcsak átlépte, hanem jóval meg is haladta a lélektaninak számító 300 forintos literenkénti átlagárat. A benzin ára az utóbbi időben lassúbb mértékben nőtt: ez az oka annak, hogy január óta már jóval többet kell fizetnünk a töltőállomásokon egy liter gázolajért, mint egy liter benzinért. Hittük volna, hogy ez valaha bekövetkezhet? Az autósok a drágább dízeles autókra cserélték benzines gépjárműveiket, mert jelentős megtakarítást tudtak elérni az üzemanyagár-különbözetből. Ma már senki nem tolong a dízelautókért…

A legutóbb március 17-én jelentette be a Mol, hogy három forinttal emeli a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, miközben a benzin ára nem változik. Aztán a múlt hét közepén bejelentett négyforintos csökkenés után a gázolaj átlagára márciusban 314 forint, a 95-ös ólmozatlan benziné 297 forint körül mozog.

A gázolaj ára eddig még soha nem kúszott a benzinár fölé. A legmagasabb, eddigi rekordnak számító 290 forintos literenkénti árat is csupán néhány hétig tartotta 2006 júliusában, azonban ezt követően folyamatosan esett, októberre már 270 forint alá, 2007 januárjában pedig 250 forint alá.

Rég volt, szép volt. Most újra meredeken kúszik felfelé. Tavaly márciusban még csak 250 forintot fizettünk egy liter gázolajért, idén tavasszal már 317 forintba kerül… Harmincszázalékos áremelés egyetlen év leforgása alatt!

A piaci elemzők az olaj világpiaci árának növekedésével és a forint árfolyamának csökkenésével magyarázzák az áremelést. Az Egyesült Államokban a nyersolaj ára februárban átlépte a 100 dolláros lélektani határt. Közben a forint és a dollár árfolyama már jó ideje hullámzik, jelenleg 167 forintot kérnek egy dollárért. Ha a forintárfolyam nem stabilizálódik, az év második felében újabb üzemanyagár-rekordok dőlhetnek meg.

Magyarországon még a környező országok átlagánál is többe kerül a tankolás. A szomszédos országokban, Szlovákia kivételével mindenütt olcsóbb a dízelolaj. Forintra átszámolva, Romániában 266, Szerbiában 293, Horvátországban 289, Szlovéniában 280, Ausztriában 305, Ukrajnában 175 forintba kerül az olaj literje. Az Európai Unió országaiban csak Csehországban, Németországban és Szlovákiában tankolnak drágábban, a többi országban lényegen olcsóbb a gázolaj. Magyarországon ugyanis literként 85 forint – a környező országok közül az egyik legmagasabb – a gázolaj jövedéki adótartalma, és 20 százalék az áfa…

– Alapvetően három tényező határozza meg az üzemanyagok hazai fogyasztói árát – sorolta Bacsur György, a Mol kommunikációs szakértője. – Az egyik az üzemanyagok világpiaci árszintje, a másik a forint és a dollár árfolyamának alakulása. A harmadik pedig az adó. A Mol minden esetben csak a nagykereskedelmi árat határozza meg, a töltőállomások az árakat maguk alakítják, a vonzáskörzetükben megjelenő kereslet függvényében.

A magas olajárak kiszolgáltatottá teszik azokat, akiket közvetlenül érint a drágulás. Dr. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese a Demokratának elmondta, a magyar közúti fuvarozókat drámaian érinti az üzemanyag drágulása.

– A fuvarozók összköltségének mintegy 40 százalékát az üzemanyagár teszi ki. A fuvarozók összköltsége átlagosan 12 százalékkal emelkedett a magas dízelárak miatt, mivel egyetlen év leforgása alatt 30 százalékkal drágábban kénytelenek tankolni. Ez válságos helyzetet okozott a fuvarozók mozgásterében. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tavaly nyilvántartott 23 ezer közúti fuvarozással foglalkozó kis- és középvállalkozás közül egy év alatt háromezer cég adta be az ipart. Nem tudják ugyanis a megemelkedett árakat a megbízóikra terhelni – sorolta a drágulás következményeit a főtitkárhelyettes.

A közúti fuvarozókat terhelő súlyadó, úthasználati díj, amelyet ugyancsak megfizetnek az üzemanyag árában, valamint az autópályadíjak, az áfa és a dízelár együttesen oda vezet, hogy román, ukrán, lengyel, szlovák kamionok viszik a magyar árut.

– A magyar fuvarozók felélték a tartalékaikat, tarifát nem emelhetnek, mert a megrendelő az áremelést nem fogadja el, és emellett még a kamionok lízingdíját is fizetnünk kell – panaszolja egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fuvarozó.

A Volán társaságok viszont egyelőre hallgatnak. Pedig összköltségük 60 százalékát az üzemanyagár teszi ki. A BKV már jó ideje járatritkításra, ezen belül elsősorban az autóbusz-közlekedés ritkítására készül. Panaszkodnak a taxisok is, bár ezúttal nem torlaszolják el a várost, mint annak idején, egy tízforintos áremelés miatt…

Az árrobbanás legnagyobb vesztese azonban mégiscsak a mezőgazdaság. Tavasz van, kezdődik a munka a földeken.

– A mezőgazdaságnak nagy az üzemanyag- és energiaigénye, a megnövekedett árakat pedig nem tudják a gazdák érvényesíteni a termények árában – mondta a Demokratának Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára, aki példaként említette a burgonya árát, amely nagyon munkaigényes növényfajta, de nem térül meg a ráfordítás.

– Miközben 2007-ben 80 és 100 forint között mozgott a burgonya kilogrammja, 2008 elején még a 40 forintos kilogrammonkénti árat sem éri el – szögezte le. Obreczán Ferenc szerint az üzemanyag- és energiaár-robbanás élelmiszerhiánnyal és éveken belül élelmiszerár-robbanással fenyeget.

– Már az EU-n belül is megtorpant a túltermelési válság, Indiában és Kínában pedig egyre inkább bővül a kereslet: minden valószínűség szerint drasztikus árrobbanás és világméretű élelmiszerhiány előtt állunk. Ebben a helyzetben nem bezárni kellene a hazai cukorgyárakat és felszámolni a feldolgozóipart. A cukorgyárak bezárása felér a magyar gazdák lefejezésével, aminek következményei beláthatatlanok – tette hozzá.

A megnövekedett energiaigény, a fogyatkozó fosszilis energiahordozók nehezebb és költségesebb kiaknázása új kihívások elé állítják a gazdaságot. Az USA utolsó öt gazdasági visszaesését az olajárak robbanása előzte meg. Hogy az Egyesült Államok elejét vegye a súlyos energiafüggésnek, új technológia elterjesztésén dolgozik.

– Egyre terjedőben van az energianövények termesztése, azonban úgy vélem, ezzel a technológiával hosszú távon elégetjük az ennivalót – adott hangot aggodalmának a Magosz főtitkára.

Nem alaptalanul. Ha mezőgazdasági terményekből állítanánk elő dízelolajat vagy metanolt, az élelmiszer-termelésre használt termőföldek nagy része üzemanyag-termelésre állna át. Ez pedig az élelmiszerárak drámai növekedését és élelmiszerhiányt idézne elő. Obreczán Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a génmódosított növényfajták elterjesztői épp a jobb hozammal, a magasabb termésátlaggal érvelnek.

– A nagy GMO-technológiát alkalmazó cégek, mint például a Monsanto tőkehátterét a részvényekbe fektetett dollármilliárdok biztosítják. Ezekbe a részvényekbe fektették be a teljes amerikai nyugdíjalapot – hívta fel a figyelmet az érdekek összefonódására a főtitkár. Vagyis, ha az USA-nak nem sikerül elhelyeznie a Monsanto génmódosított termékeit a világpiacon, megrendülhetnek az amerikai nyugdíjalapok…

– Nem engedhetünk a nyomásnak. Az egyetlen kiút ebből a kelepcéből a fogyasztás visszafogása, a biotermékek és természetes módszerek alkalmazása, az élelmiszer-biztonság szigorítása a határokon felállított ellenőrző pontok segítségével. Piacaink visszaszerzéséhez a kiváló minőségű termékeken keresztül vezet az út. A Magosz már évekkel ezelőtt kidolgozta azt a programot, amely a jelenlegi ellenzék kormányra kerülése esetén enyhítené a magyar mezőgazdaság gondjait.

De vajon hány forintra kell emelkednie az olaj árának ahhoz, hogy a tabunak számító kérdést végre komolyan feltegyük: Mi jobb? Felélni a jövőt, felforralni a bolygót, majd végül éhen halni, vagy inkább mégis valami más?

Hernádi Zsuzsa

Megduplázódott a Föld népessége 1950 óta.

A fogyasztás még ennél is gyorsabban nőtt.

Hétszeresére emelkedett az olajfogyasztás az elmúlt 50 év alatt.

Megnégyszereződött a húsfogyasztás, a tengeri halászat és az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Hatszorosára nőtt az édesvízfogyasztás.

Húsz százalékkal több természetes forrást aknáz ki az emberiség, mint amennyit a bolygó biztosítani képes.