Befolyást szerezhet a Mol a Balkánon és Romániában
Olajválság Szerbiában
Óriási bajba került Szerbia, miután az Egyesült Államok élesítette a szerb NIS olajvállalat elleni szankciót, merthogy az olajcég többségi orosz kézben van. A Mol most részesedést szerezhet a Gazpromnyeftyhez tartozó szerb NIS-ben. Emellett a szintén amerikai szankciós listára került Lukoil is kénytelen vevőt találni bulgáriai és romániai hálózataira.
Leállt az olajszállítás az Adria-kőolajvezetéken, amelyet a horvát Janaf üzemeltet, és amely az Adriai-tenger partjától Közép-Európába szállít kőolajat. A szerb olajipari vállalathoz, a NIS-hez tartozó kutakon azóta nem lehet nemzetközi bankkártyákkal fizetni, az olajvállalat pedig nem bonyolíthat le országok közötti pénzügyi tranzakciókat.
A már korábban kilátásba helyezett amerikai szankciókat szeptemberben a tulajdonosi szerkezet részleges módosításával próbálták kikerülni, illetve hetedszer is haladékot kértek.
A NIS-ben a Gazpromnyefty részesedése 56,1 százalék, ebből 45 százalék van ténylegesen a tulajdonukban, a fennmaradó 11,1 egy ugyancsak a Gazpromhoz tartozó orosz pénzügyi csoport kezében van. A szerb állam csak 29 százalékos részvénycsomagot birtokol, a maradék a dolgozóké és magánbefektetőké, merthogy a NIS a szerb tőzsdén is jegyzett vállalat.
„Szerbiában a szankciókkal sújtott oroszok az olajtársaság többségi tulajdonosai, tehát a szerbeknek lépniük kell. Elméletileg a Mol szerepet játszhat ebben, mert a térség egyik legerősebb energiavállalata” – idézte több szerb hírportál is Szijjártó Pétert, aki a RIA Novosztyi hírügynökség Az igazság órája című műsorának nyilatkozott. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette, hogy a Mol tárgyal a NIS szerb olajfinomító megvásárlásáról.
– Szerbiának minél előbb vevőt kell találnia a pancsovai finomítót üzemeltető NIS-re. A Mol tulajdonszerzése megoldást jelenthet Szerbiának, a magyar kormány pedig szükség esetén kész segíteni egy ilyen megállapodás megkötésében – mondta Gulyás Gergely.
A NIS megvásárlására a Mol mellett az egyesült arab emírségekbeli illetőségű ADNOC neve is felmerült, de a szerb állam arra is felkészült, hogy adott esetben az irányítása alá vonja a szankciókkal sújtott olajcéget. Ehhez azonban módosítani kell a költségvetési törvény tervezetét.
„Az államosítás lehetne az egyetlen kibúvó a szankciók alól, de ez az utolsó dolog, amit megtennék” – jelentette ki a szerb elnök röviddel azelőtt, hogy október 9-én reggel hatkor életbe léptek az amerikai büntetőintézkedések. Attól a pillanattól kezdve tilos volt üzletelni és pénzügyi tranzakciókat lebonyolítani a több mint ötezer alkalmazottat foglalkoztató óriáscéggel, amely két finomítót és 330 benzinkutat üzemeltet Szerbiában, további néhány tucatot pedig a térségben.
A NIS Romániában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában is cégtulajdonos. Ezek a vállalatok beszüntették tevékenységüket, és bezárták töltőállomásaikat a szankciók bevezetése után. A veszteség ebben a három országban eddig körülbelül 250 millió euróra rúg.
Az idő sürget, Aleksandar Vučić elnök múlt kedden kijelentette, hogy a NIS olajfinomítója négy napon belül bezár, ha az Egyesült Államok nem oldja fel a szankciókat, veszélyeztetve az üzemanyag-ellátást a tél beköszöntével.
Egyelőre nincs üzemanyaghiány a balkáni országban, de a kormány felkészült a legrosszabbra, még a katonai tartalékokat is felszabadítanák. A szerbiai üzemanyag-ellátás problémái a lakosság körében is feszültségekhez vezethetnek.
Az amerikai szankciók miatt bajba jutott déli szomszédunk kisegítését a magyar kormány prioritásként kezeli. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten Belgrádba utazott, és onnan jelentette be, hogy a Mol decembertől két és félszeresére emeli a kőolaj és kőolajtermékek szállítását a nehéz helyzetbe került országba.
A tárcavezető szerint ez stratégiai döntés. A Mol novembertől már megkétszerezte a Szerbiába irányuló szállítást, jövő hónap elejétől pedig tovább növeli majd.
Ez azonban csak átmeneti segítség, a problémát nem oldja meg. Szerbiában a legesélyesebb vevőnek a Molt tartják. Korábban a horvát állam is érdeklődést mutatott a NIS megvásárlása iránt, de erről a szerb elnök hallani sem akart.
Lapértesülések szerint Moszkva pozitív visszajelzést kapott az Egyesült Államoktól, amely elfogadhatónak tartja és támogatni fogja a magyarok, vagyis a Mol belépését a tulajdonosi struktúrába. Oroszország is megerősítette, hogy tárgyalások folynak magyar vásárlók bevonásáról az orosz olajvállalatok szankciók által érintett külföldi eszközeinek értékesítésébe. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Interfaksz hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a moszkvai Putyin–Orbán-találkozón megvitatták azt a lehetőséget, hogy magyar szereplők – elsősorban a Mol Nyrt. vásárolhatná meg orosz olajvállalatok balkáni és romániai érdekeltségeit.
