Fotó: facebook.com/Kovács Zoltán
Hirdetés

Kovács Zoltán kijelentette, „Olaszországnak nem Magyarország, hanem az Európai Unió okoz kárt”, mivel a járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő támogatások „bénulása” Brüsszel felelősségének tulajdonítható.

Olaszországra utalva, amely a legmagasabb összeget, több mint kétszázmilliárd euró támogatást vár helyreállításra, Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem akarja magára hagyni a nehéz helyzetben levő tagállamokat. Megjegyezte, hogy a harminc évre szóló európai hitelt azonban semmiképpen nem lehet „diadalmenetnek” nevezni.

A jobboldali Libero az interjú bevezetőjében azt írta, Magyarország és Lengyelország vétója mindennapi témává vált, de a sajtóban ritkán szólaltatják meg az érdekelteket, attól tartva, hogy a „lelkesen terjesztett európai narratíva” visszájára fordulhat.

Kovács Zoltán elmondta, hogy nem Magyarország változtatott álláspontján az uniós állam- és kormányfők júliusban elfogadott megállapodása óta. Brüsszel folyamodott „politikai zsaroláshoz”, és a jogállamisághoz kötött feltételeket „politikai ostorként használja azokkal szemben, akik nem akarnak beállni a sorba”.

Korábban írtuk

„Azért zsarolnak bennünket, mert nem vesszük át a migránsokat” – jelentette ki.

Kovács Zoltán úgy vélte, a jogállamiság kérdése minden egyes alkalommal lendületet kap, amikor az EU magukat progresszívnek és migránsbarátnak valló erői nem tudják akaratukat ráerőltetni a migrációnak ellenálló tagállamokra.

„Az európai (…) vétót nem Magyarország, hanem azok okozták, akik az ezt kiváltó helyzetet előidézték” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy a jogállamisághoz kötött feltételek „politikai visszaélés és zsarolás alapjait vethetnék meg”. Nem zárta ki az EU-val való kompromisszum lehetőségét olyan megoldással, amely „kizárólag jogi és nem politikai kritériumok” alapján születik meg.

Ezzel egy időben az olasz püspöki kar napilapja, a L’Avvenire szerdai számában Lengyelország és Magyarország szentszéki nagykövetének válaszlevelét közölte. Janusz Kotanski és Habsburg-Lotharingiai Eduard egy korábbi cikkre válaszolva visszautasította, hogy a két országot autoriternek és populistának minősítették, hangoztatva, hogy ez nem csak sértő, hanem valótlan is.