Karaktergyilkosság?

Pinczés György

2012. november 29.

Mostanában gyakran halljuk az Együtt (vajon kivel is?) 2014 formáció vezetőjétől, hogy amikor a múltban elkövetett bűncselekményeit felemlegetik, mintegy figyelmeztetve az embereket, hogy az amnézia kóros következményekkel járhat, karaktergyilkosságot igyekeznek elkövetni ellene. Nos az alapvető probléma ezzel kapcsolatban annyi, hogy ékes magyar nyelvünk karakterként azon tulajdonságok összességét érti, amelyek egy igencsak erős egyéniség jellemzői, tehát, akit ezen jellegzetes vonások összetéveszthetetlenné tesznek bárki mással. Gordonunk esetében az a helyzet, hogy egy igazi senkinek nincsenek ilyen jellemvonásai. Ha egyáltalán meg akarnánk különböztetni a többi hasonló ilyet tartalmazó masszától, akkor kénytelenek vagyunk felemlegetni azon ténykedéseit, amelyek némi differenciát jelenthetnek a többi szoci-oviból kikerült társához viszonyítva. Ha ezt nem tesszük meg, akkor más jellemző vonást nem igen találhatunk.

Persze érthető, hogy az elkövetett dolgai után szeretne új, a jövő embereként feltűnni az illető, magára öltve az ártatlan, ma született bárány imázsát. De hát remélhetőleg a nép nem felejti, hogy mi is az, amit ez a messziről jött ember tehetségtelensége mellett már elkövetett ellene. Ezért fontos az emlékek melegen tartása. Karaktergyilkosságot pedig csak valamilyen karakterrel jellemezhető ember ellen lehet elkövetni, ez nem hat az abszolút senkikre!

Schiffer Bandi, de azt mondta, nem kell néki…

Pinczés György

2012. november 28.

A Szakasics unoka visszatért, és miként a nagypapa, betévelyegtette a Szocdem Pártot a kommunisták csapdájába, ő is megmagyarázta a szocikkal és a bajnai-bandával való tárgyalások fontosságát, bár többet ő se tudott mondani indoklásként mint, hogy az Orbán-kormányt le kell váltani, természetesen mindezt a demokrácia szent nevében! Arról lazán elfeledkezett, hogy belegondoljon, hogy a demosz szavazatainak a 2/3-ával megválasztott legitim kormányról beszél, és akiket ehhez szövetségesének választ, azok a leváltott, önmaguk mögé milliós tömegeket képzelő, csak a politológusok és a média róluk fecsegése által életben tartott, bukott elit.

Mégsem lehet más a politika, hiszen az egyetlen valójában megfogalmazott cél a nemzeti kormány leváltása, mégpedig az annyira áhított hatalom megszerzése érdekében, de koránt sem a nép boldogítása ügyében való elköteleződés, hanem az egyéni ambíciók megvalósítása miatt, akár azon az áron is, hogy a szövetségeseket a nép további kifosztásában segíti. Tisztára, mint a nagypapa…

Pari

Pusztai Endre

2012. november 27.

Az „úkori” demokráciák történetében páratlan kijelentés, miszerint félfordulóban az ellenzék pariban van (Sz. Kapitány) az alig 2/3-al nyerő kormányzó párttal, szinte a következő választás szükségszerűségét kérdőjelezi meg. Elég lenne, ha a túlerő láttán: Milla, DK, 4K + a most alakuló szabadságmozgalmak közül néhány megcsörgeti láncait, s a regisztráció, választás költségeit a jogtalanul sújtott bankok, multik, EÜ-pénztárak, adózók kártérítésére folyósítanák. Így procedúra nélkül is megtörténhetne a „rükwalts” (hátramenet), s kezdhetnénk mindent az alapoknál! (2002)

Mottó (turf): A parival ajánlott lóra csak az fogad, aki még nem látott lovat.

A Suzuki és az M1

vitéz Hábel György

2012. november 26.

Dr. Orbán Viktor miniszterelnökünk az esztergomi Suzuki Autógyár vezérigazgatójával, Takeucsi Hiszasival november 21-én aláírt stratégiai megállapodásuk során elhangzott, hogy Kormányunk megépíti az Esztergom és az M1 autópálya közötti összekötő autóutat. A sajtóban kétféle nyomvonalról olvastam, mégpedig az egyik hír szerint a Dunával párhuzamos útról van szó, a másik az Esztergom-Zsámbék-M1 közötti nyomvonalról tudósított. A legrövidebb út a Zsámbéki-völgyön vezet át. Feltételezem és remélem, hogy erről az ésszerű nyomvonalról van szó. A Duna-parti út Komáromon át sokkal hosszabb, mint a Zsámbéki-völgy.

Ez az út, ha a Zsámbéki-völgyről van szó, nem csak a Suzuki Gyárnak, Esztergom városának és a Garamvölgyének lenne előnyös, hanem elősegítené az M0 autópálya-gyűrűnk nyomvonalának nyugati megépítését! Ennek úttervét vázlatrajz szerűen már elkészítettem, és az illetékeseknek többször is benyújtottam.

Az M0 nyugati szakaszát azért tervezték Budakeszi város érintésével, hogy közvetlenül csatlakoztassák a törökbálinti csomópontba. Ez a megvalósítás azért késik, mert sokba kerül a beruházása, hiszen a Budai-hegyeken át természetvédelmi területen, erdőben és alagutakban is kellene azt átvezetni.

Ha a Kormányunk a zsámbéki széles völgyön át építi meg az ígért autóutat, akkor ezt már félautópályaként célszerű megvalósítani, mert az M0 része lehetne, és ezen kívül elősegíthetjük ezzel a Dorog-Štúrovo (Párkány) közötti teherautó (camion) forgalomra is alkalmas Duna-híd megépítését.

Az M0 északi Duna-hídjától a nyugati szakaszt Piliscsabától északra a hágón át, tehát alagút nélkül vezethetjük. Ezzel Közép-Szlovákia és az M0 közötti közúti kapcsolat jelentősen rövidíthető a Balkán délnyugati államai és természetesen Esztergom városa felé.

A Zsámbéki-völgy kitűnő fejlesztési adottságára évekkel ezelőtt Demján Sándor vezérigazgató úr már felhívta a figyelmet, ide javasolta a „magyar Szilícium-völgy”-et.

Minden közhálózat=infrastruktúra (út, vasút, víz, energia, stb.) fejlesztési tervében az ország egyetemes érdekeit kell figyelembe venni, és nem a helyi, pillanatnyi érdekek szerint dönteni. Az Esztergom-Zsámbék-M1 közötti félautópálya egyetemes magyar érdek.

Nomen est omen

Vida Zoltán

2012. november 26.

A latin szólas szerint a név intő, figyelmeztető jel, akkor szokás használni, ha valakivel olyan rossz dolog történik, amire a neve utal. Nos, Such György esetében a szólast át kell értelmeznünk: nem vele történt rossz dolog, sőt. Kinevezése a parlament főigazgatói posztjára enyhén szólva is furcsa, megmagyarázhatatlans a magyar társadalom nagy többségében visszatetszést kelt.

A szólás átértelmezése kapcsán kijelenthetjük, hogy számára ez határozottan jó dolog. Rossz a magyar emberek számára. Gondoljunk csak a Kossuth rádió elnökeként kifejtett „áldásos” tevékenységére. Értékes emberek kirúgása, a rádió udvarán történt 2006-os események, nem sorolom… (Lovas Istvánt azóta is nagyon hiányolom.)

Különben a névre visszatérve: a suchen a németben keresni-t jelent, a such az ige felszólító módjának az alakja, jelentése: keress! Nos, Such György úgy látszik már évek óta keres és nem hiába, nem haszontalanul. Keresett most is és talált egy olyan posztot, amelynek a magyar emberek többsége szerint nem ő a megfelelő várományosa.

Keresett és talált egy olyan támogatót (Kövér László személyében), aki őt erre a posztra kinevezte. Én nem is értem. A parlament elnökét nem ilyen embernek ismertem. Vagy talán máshol kell keresni a nagyhatalmú támogatót? Nagy csalódás lenne, ha ez lenne az igazság.

Igaza van Zárug Péter Farkasnak (Demokrata, 46. szám). Ezt nem szabad annyiban hagyni. Such nevét parafrazálva meg kell keresni az igazságot! Eléggé sok rossz omen rontja már így is a Fidesz renoméját.

Az arctalan hatalom veszélyei

Pinczés György

2012. november 25.

Állampolgárként egy demokráciában nem tudok annál nyomasztóbb érzést elképzelni, mint amikor a hatalom elkezd arctalanná válni. Ez alatt azt értem, hogy kezdenek megszűnni az olyan, valóságos emberi értekezési pontok, amikor az állampolgár (különösen az elesettebbje) védelemért, támogatásért az (állítólag őt szolgáló) államhoz fordulhat olyan szinten, ahol őt meghallgatva olyan emberi kapcsolatokhoz juthat, amelyek ténylegesen dönteni is tudnak az ügyében.

Közmondásos volt a kádári diktatúrában, hogy a nem politikai, hanem pusztán emberi problémák intézésének számos fóruma volt, ahol tényleges megoldások, döntések születhettek ezekre a dolgokra, akár még a Kádár-titkársághoz is lehetett fordulni az egyéni gondokkal. (Ilyenkor érezhette az egyén, hogy ténylegesen a legfontosabb az ember!)

A megvalósult demokrácia még nem tudta kiépíteni ezeket a csatornákat, helyette a hangsúlyt a „problémamentes” állampolgárok ügyintézésének megkönnyítésére meggyorsítására helyezi, a megnyíló, sorszám alapján beszólító, érdemi döntést helyben hozni nem tudó ügyfélfogadó helyek, akár kormányablakok rendszerében, távol tartva az ügyféllé degradált embereket a tényleges döntési hatalommal rendelkezőktől, ha egyáltalán még vannak ilyenek, különösen, akik vállalhatják és merik is vállalni döntéseik ódiumát.

Tudomásul kell venni a demokrácia amúgy elkötelezett építőinek, hogy a nagyon is megosztott és nagyrészben ronccsá vált társadalmunk leszakadt, vagy leszakadóban lévő részei nélkül semmilyen nagyívű demokráciaépítést nem tudnak végig vinni, mert ezek a rétegek törődés nélkül könnyen áldozataivá válnak a bátran hazug ígérgetőknek. S mivel a demokrácia, mint olyan mégiscsak a nép hatalmát jelenti, a napi gondok megoldatlansága miatt a legjobb akaratú vezetést is leválthatja bedőlve a hazug népboldogítók porhintésének, nem véletlenül, hiszen a ténylegesen megoldatlan bajaikra ne, gyógyír a mindennapi tapasztalataiknak ellentmondó, mantraként sulykolt szóvivői szöveg, hogy nekik tulajdonképpen máris mennyire jó!

Rémhír

Pusztai Endre

2012. november 23.

Közvélemény-kutatók, politikai elemzők mintájára megteremhetnénk a rémhírek ellenőreinek, elemzőinek a választásokat szintén nem befolyásoló szakértői csapatát. Magját a partra vetett, kilépett, kiebrudalt, senki által meg nem választott, parlamenti székhez ragadt értelmiség alkotná. A politika sodrán kívüli elmék pártatlanul lecsaphatnának minden koholt hírre. Ők lennének a rémhírek rémei, melyeknek terjesztőit igencsak kordában tarthatnák. Amennyiben a rajtakapott renitenseket közmunkával sújtanák, nem volna ennyi szemét fővárosban, vidéken és fellendülne a lapát és seprűipar is. Mottó: Rablóból lesz a legjobb pandúr!

A stílus maga az ember

Mervó Zoltán

2012.november 22.

A közhely legalábbis ezt tartja. Tóth Gy. László a Demokrata 45. számában Szanyi Tibor egy mondatáról: „amit élő ember még nem tudott megcáfolni”, hogy ti. „ez az ország 2002 és 2010 között többet fejlődött, mint történelmének ezer évében”. Fölösleges lenne Tóth Gy. László írását, cáfolatait részleteznem, hiszen valamennyi Demokrata olvasó véleménye ugyan az, legfeljebb rövidebben.

Jómagam Szanyi Tibor bölcsességére, egyben személyiségére még akkor figyeltem fel, amikor a Gazdasági Minisztérium államtitkára volt. Ebben az időben épült a Balaton déli oldalán az M7-es, amiről akkor nem éppen dicsérő tudósításokat hallhattunk, a mocsaras területen történő építésről, meg a Kőröshegy mellett épített völgyhídról. Egy impertinens újságíró azt kérdezte Szanyitól, ez a sztráda miért kerül kétszer, háromszor többe, mint az ugyanakkor Horvátországban épülő autópálya?! A válaszból a műveletlen riporter és a műszaki tudományokban nem járatos pórnép megtudhatta: azért mert az nagyrészt hegyek-völgyek között halad és a kövek között nincs szükség alapozásra. Ráadásul valakitől azt is hallottam, hogy Szanyi állítólag mérnök!

Mindezek az ostobaságok elenyésznek Szanyi Tibornak ahhoz az ocsmányságához képest, ami az emberi lét, egy asszony legcsodálatosabb pillanatához, a gyermekszüléshez kapcsolódik. Ezt akkor mondta, amikor Lévai Anikó ötödik gyermeke megszületett. Én e helyen azért nem ismétlem meg, mert azokat a milliókat, akik még nem feledték el, így is tudom emlékeztetni, akik viszont nem ismerik a mondást, ne is tudják meg.

És itt visszatérnék írásom címéhez: A stílus mag az ember. Ebben az esetben azt a gúnyos népi kérdést kell feltenni: ember az ilyen? A válasz egyértelmű, bizony ez nem ember!

Más. A Hajdú-bihari Napló (aláírva: Független napilap) november 7-i számában megjelent rövid tudósításában is van némi hasonlóság Szanyi mondásai szellemiségéhez, ha nem is az Ő stílusában.

A tudósítás szövege: „Az Alaptörvény illusztrációi című vándorkiállítás nyílt meg a Méliusz Központban kedden, Kerényi Imre kormánymegbízott közreműködésével. Nov. 30-ig látogatható.”

E normális tudósítás címe: Tulipános láda és október 23.

Ezt a címet el tudom képzelni egy bulvár gúnylapban, egy ATV szellemiségű TV-ben, rádióban, jelen esetben viszont a független újságírás megcsúfolásának, az Alaptörvény lejáratásának tartom.

A tulipános ládát esetleg árvalányhajjal, pörgekalappal, sőt a magyar kultúrát országos szinten minősítő Landesman főrabbi stílusában, bő gatyában, a kevésbé választékos stílusúaknál egyszerűen „magyarkodás” szóval is gúnyolhatták volna az Alaptörvényt.

Október 23-át e helyen, hasonló céllal történő felemlegetését én nemzetgyalázásnak tartom. Azt a nemzeti ünnepünket gúnyolja, együtt említve a tulipános ládával, amelyet Magyarország Alaptörvénye előszavában, a Nemzeti Hitvallásban idézve az első szabad országgyűlés első határozatát: „mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki!”

Az 1956-os forradalmunkat és szabadságharcunkat – különösen az idők múlásával – sokan sokféleképpen értékelik. A nagyvilág történetírása azért tartja a XX. század talán legkiemelkedőbb szabadságharcának, mert egy maroknyi nép puszta kézzel szállt szembe a világ legerősebb hadseregével a függetlensége kivívása érdekében.

Én 1956 igazi csodájának azt tartom, hogy az alatt a 12 nap alatt a magyar nép, etnikai és politikai hovatartozástól függetlenül, olyan egységbe kovácsolódott, mint történelme során talán sohasem.

Forradalmunk jelszavai közül akkor a leggyakoribb a „ruszkik haza” ma már nem aktuális. A második leggyakrabban hangoztatott jelszó viszont, amit ma is kívánatos lenne hangoztatni és betartani a következő: AKI MAGYAR, VELÜNK TART.

Figyelem!

A.P.

2012. november 19.

Az egészséges életmódra figyelmeztető írások, javaslatok azt tanácsolják, tartózkodjunk az E-jelű termékektől. Manapság megjelent, a sajtóban nap nap után olvashatunk, elektronikus médiában hallhatunk róla, a legújabb E-termék az: E 2014!

Összetevői ismeretlenek, néhányról tudunk, de állandóan változtatják a hatóanyagait, hogy mást ne mondjunk, a libákra, libatenyésztőkre, különösen veszedelmes összetevőkből áll.

Már áldozatai is vannak, például a karácsonyi jávorszarvas.

Figyeljünk az E 2014-re, nehogy káros hatása minket is elérjen.

Jávor Beni és az ő erkölcse

Pinczés György

2012. november 19.

A hétvégén valamelyest nőtt a szememben az LMP, bár én a nevükkel továbbra se értek egyet, hiszen a politika nem lehet más! Némileg ennek a cáfolatát adták a kongresszuson, mikor is a valószínűleg beépített embernek nemet mondva elutasították a szégyenteljesen megbukott, tehetségtelen Bajnai Gordonnal és szedett-vedett társaságával való választási együttműködést.

Egy csomó, alapjában véve jóakaratú, javarészt fiatalemberből alakult párt tudott most olyan döntést hozni, amivel tovább próbálkozhatnak megvalósítani ideájukat, miszerint lehet más a politika. Elkerülték azt a sorsot, ami az összes hagyományos pártot elérte, talán a FIDESZ kivételével, vagyis, hogy előbb-utóbb, amikor szüksége lesz rá a háttérből irányító pénzügyi, nemzetközi hatalomnak, akkor csatornázódjanak be a hazaáruló ex-kommunista banda támogatói körébe, mely alkalmasint az emberek szemébe port hintve hatalomra segítheti őket! Tudjuk ugyebár, hogy hasonlóan járt az MDF Dávid Ibolya, az SzDSz Kuncze Gábor, a Kisgazda Párt Torgyán József közreműködésével, sőt a Kereszténydemokratáknak is volt egy megbicsaklásuk. A szent cél: A nemzeti érzelmű pártok kizárása a hatalomból, mint azt most elég pőrén fogalmazta meg Bajnai, hiszen ez az összes valójában meghirdetett célja!

Nos, most, mivel ezt ezen a fiatal, idealista párton nem tudták keresztül verni, az amúgy teljesen demokrata Jávor Benedek és két társa, akiknek a frakcióvezetőség csak erre kellett, vették a kalapjukat és búcsúztak, persze csak a „munkáról” mondtak le, a jól fizető képviselői állásról nem, pedig nem egyénileg nyerték el ezt a posztot, hanem a pártjuk töredékszavazataival jutottak hozzá! Persze így, ha képviselők maradnak, akkor akár át is ülhetnek mentoruk, a DK vezetője, Gyurcsány pártjába is, nyilvánvalóvá téve, hogy kik és miért ültették be őket az LMP soraiba!

Kumin-szindróma

Pinczés György

2012. november 15.

Nézve a Mesterházy nyilatkozattal kapcsolatos feltáró interjút, újabb bizonyítékát találhatjuk annak a jelenségnek, hogy amúgy tehetségesnek látszó kezdő közszereplők, amint kormányzati pozícióba jutnak, rögtön elveszítik addigi „arcukat”, s igazi cselekvés helyett a maguk tökéletességének a fényezésével foglalkoznak, ami talán érthető is, hiszen védeni kell a jól fizetett államtitkári beosztást!

Történt ugyebár, hogy Mesterházy, ez az amúgy abszolút tehetségtelen, ám hatalomvágyó ember nem riadt vissza attól, hogy az amúgy már megszűnt olasz kommunista párt vegetáló lapjában, a L’Unitá-ban lazán lefasisztázta a magyar kormányt és az azt 2/3-dal megválasztó magyar népet. A közelmúltban még politológusként nyilatkozó Kumin Ferenc hosszasan beszélt arról, hogy a magyar külpolitikának milyen offenzívákat kellene indítani a nemzetközi sajtóban, annak érdekében, hogy előre kihúzza a hasonló szoci és egyéb országbecsmérlő és hitelrontó nyilatkozatoknak a méregfogát!

Érdekes módon, a közben államtitkári rangra emelt fiatalember a legutóbbi TV-s nyilatkozatában csak arról tudott beszélni, szinte lelőhetetlenül, hogy amúgy milyen hatalmas munkát végez ő és csapata, és azt is elmondta, hogy az említett olasz újság olyan jelentéktelen, hogy azzal nem is igazán kell foglalkozni. Lám-lám, milyen igaz az a régi mondás, hogy „akinek az Isten hivatalt adott, annak észt is adott hozzá”!

A baloldalon minden változatlan

Veér Gyula

2012. november 11.

Magyarországon a baloldal eddigi történelmünk folyamán legtöbbször erőszakkal és nem demokratikus úton került hatalomra. Gondoljunk csak a 19-es Tanácsköztársaságra ahol Károlyi Mihály a nép megkérdezése nélkül adta át a kormányzást Kun Bélának, vagy 1949-re, amikor a kékcédulás választást követően – érdekes módon most is Ők dobálták a cédulákat a Parlament erkélyéről – a szovjet tankok árnyékában vették át az ország irányítását. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot az orosz hadsereg verte le és hozta nyakunkra Kádár Jánost.

Következménye az értelmiség és polgárság szétverése, a szerencsésebbek külföldre tudtak távozni, de sajnos sokan áldozatul esetek a kommunista „demokráciának”, százakat halára ítéltek és kivégeztek, a szerencsésebbek megúszták egy hosszabb börtönbüntetéssel, vagy teljes vagyonelkobzással együtt járó kitelepítéssel.

Mostani eszközeik valamivel humánusabbak, az erőszak újabb fegyverét a pénzt vetették be, hogy a következő választáson ismét hatalomra kerülhessenek. Most nem Oroszország haderejére számítanak, az amerikai kormány pénzére különböző alapítványokon keresztül. Hisz adni kell a látszatra. Bajnai az amerikai bankok pénzén kíván hatalomra kerülni, hogy teljes mértékbe kiszolgáltassa az országot az IMF-nek, valamint a multinacionális cégeknek, miközben szende pislogások közepette demokráciáról, európai értékekről szónokol.

Ne dőljünk be Neki, egyszer már miniszterként és miniszterelnökként is becsapott bennünket. Ha nyernének 2014-ben a választáson, bennünket is megkopasztanának, mint Bajnai a libatartókat.

Európa, Európa…

Pinczés György

2012. november 9.

„Ezért értsd meg szeretem őt, a vén Európát, a gyönyörű nőt”, énekelte Varga Miklós, ám ez a szerelem egész történelmünkben igencsak egyoldalú vonzalomnak minősült, mivel Európa immáron több, mint 1000 év óta nem igazán igyekszik keblére ölelni bennünket. Ha jól emlékszem, Orbán Viktor miniszterelnökünktől származik az a mondás, hogy az Unión kívül is van élet, amely lassanként úgy interpretálható, hogy a számunkra, különösen ott ígérkezik igazán. Ugye eklatáns példa történelmünkből, hogy midőn Hunyadi János Rigómezőnél Európát és a kereszténységet igyekezett védeni, a pápai(!) hajósok 100.000 törököt vittek a hátába fejenként egy aranyért, s a törökverő hős így esett fogságba, amiért is a váltságdíjat viszont már a magyaroknak kellett kifizetni! Ugyebár ez az Európa volt az, aki példátlanul a történelemben úgy ítélkezett, hogy az első világháborúért csupán mi vagyunk felelősek, hiszen egyetlen országtól nem vették el még a tárgyalóasztalnál területének 2/3-át és lakosságának felét. Ha nem csalnak ismereteim, ez az Európa dobott oda bennünket kétszer is (l945, l956) a Szovjet Birodalom martalékának, és bár oly bőszen igyekeztek bennünket „felszabadítani”, most is az egykori hazai megnyomorítóinkkal bratyiznak, az ő jelentgetésükre szórakoznak minősíthetetlen módon a nép 2/3-ával megválasztott, legitimizált, nemzeti kormányunkkal. Itt van azután, hogy szerintük fontos, hogy elaggott, már a hamut is mamunak mondó, szenilitásba hajló öregemberek ítélkezzenek mindennapi peres ügyeinkben, nem létező törvények alapján ítélve el és meg ismét kormányunk tevékenységét. Arról nem is beszélve, hogy mikor végre netto felvevők lehetnénk végre a kasszánál, igyekeznek a zsebünkbe nyúlni és mondvacsinált okoknál fogva elzárni tőlünk a nekünk járó, növekedést beindító pénzeszközöket. Végezetül, mindezek alapján teszem föl a kérdést, hogy minek kell még történnie ahhoz, milyen megaláztatást kell még mosolyogva lenyelnünk, hogy végre a kormányunk eljusson oda, hogy föltegye a kérdést, hogy mi értelme van még nekünk ebben az Európai Uniónak nevezett bolhacirkuszban maradni? Miért kell megvárnunk azt, hogy ez a monstrum összedőlve maga alá temessen bennünket és anélkül okozzon elviselhetetlen károkat, hogy valaha is hasznunk lett volna belőle?

Választási ötletek

Lévay Mária

2012. november 8.

Még csak félidejénél tart a jelenlegi parlamenti ciklus, az emberek közt mégis kedvelt beszédtéma a következő országgyűlési választás kimenetele. Sokan szeretnék, ha maradna az Orbán-kormány, de az ellendrukkerek száma is napról-napra gyarapodik.

Sajnos kevesen vagyunk, akik a mindennapok taposómalmában a sok baj és nehézség közt is észreveszik a változást, a javuló tendenciát, még ha szabad szemmel olykor nem is látható pozitív eredmény. Önkéntelenül elgondolkodom azon, vajon honfitársaim milyen jogon várnak csodát a jelenlegi kormánytól, minekután az előző kormányok az utolsó morzsáig kifosztották kis országunkat? Pláne azok az örökös morgolódók és elégedetlenkedők, akiknek a keze mélyen benn volt abban, hogy a régi rendszer maradékai oly sokáig hatalmon tudtak maradni. Érdekes módon valahogy nem téma már, mi mindent követtek el a szocialista és balliberális kormányok ellenünk. Az emberek gondolkodása korlátolt, úgyis mondhatnám véges. Mindez nem lenne baj, ha ugyanezek az emberek egyben nem lennének teljes jogú választópolgárok is, akiknek szavazata ugyanannyit ér, mint azoké, akik gondolkodnak is, mielőtt a szavazófülke magányában a szavazólapokon berajzolják az ikszeket.

Kellő felháborodást váltott ki, amikor valaki felvetette, hogy iskolai végzettséghez kéne kötni a szavazati jogot. No nem középiskolai vagy egyetemi végzettség, hanem az általános iskola nyolc osztályának az elvégzése lenne elvárható minden választópolgártól, azaz ne legyen elegendő csupán annyi, hogy képes a megfelelő helyre behúzni az ikszet vagy keresztet. Aki nem tud írni, olvasni, nem ismeri hazánk történelmét, földrajzát, irodalmát, milyen jogon dönt az ország sorsáról. Ha nem érdekli mindez, ne döntsön olyanok jövőjéről, akiknek viszont fontos dolog a magyarsága, az országa múltja és jövője. Szerintem minden választáskor a borítékba ne csak a szavazó cédulákat kelljen betenni, hanem egy 5-6 kérdést tartalmazó tesztlapot is, melyet mindenkinek előzőleg ki kellene töltenie ahhoz, hogy érvényes lehessen a szavazata. A tesztlap tartalmazna földrajzi, irodalmi, történelmi, erkölcsi, politikai kérdést hazánkkal kapcsolatban. Aki a felénél több kérdésre hibátlanul válaszol, csak annak a szavazata legyen elfogadható.

Nem tudom, ötletem kivitelezhető-e, nem sérti-e az emberi jogokat?! Mindenesetre az enyémet sérti, ha tudatlan, félig analfabéták döntenek arról, ki kerüljön a parlamentbe. Vagy az én jogaim nem számítanak?!

Ómen

Pusztai Endre

2012. november 2.

A gyér létszámú békemenet bebizonyította a demokrácia fogalma újraélesztésének szükségességét. A közel azonos két tábor közötti létszám még a Laricsev példatárból tanulókat is meglepte. Ember ember hátán (mindkét oldalon?) egy új dimenziót vizionált. Visszavenni az elorozott jogokat, vagy hagyni a jobboldali csőcseléket a saját kárán tanulni.

A tönk szélére lökött nyugdíjas sereg könnyen elfelejti a grátisz 19.000 Ft-ot, talajt tévesztve a 13. havi nyugdíj elvesztését siratja, figyelembe se véve a B. Gordon általi erőfölötti kompenzációt. A mindent eldöntő összecsapás 2014-ben, remélem, ugyanazt az arányt fogja tükrözni, mint a 23-i tüntetés!

(Titkos fegyver: Gy.F. dolgozata a libák árával együtt megkerül!)