Önbecsülés, büszkeség és jövőkép nélkül nincs nemzeti megmaradás

A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott országzászló-avatáson közölte: ma a trianoni tragédiát „csak úgy tudjuk felülírni, ha számítunk egymásra és segítjük egymást a mindennapokban”.

Szili Katalin úgy fogalmazott: az elmúlt évek küzdelme jól mutatja, hogy a magyar nemzetnek van tartása, amely ebből a nemzeti büszkeségből táplálkozik. Kossuth Lajos szavait idézve hangsúlyozta, a magyar nemzet nem mondott le önmagáról, „mi még a tragédiából is erőt tudtunk meríteni”, és ezt tanította meg a magyarokat arra, hogy csak és kizárólag a nemzet összetartozása jelentheti a jövőt.

A szatmári város legmagasabb pontján, a kegyeleti parkban emelt zászló avatásán a miniszterelnöki megbízott kifejtette, június 4. már nem a gyász napját, hanem a nemzeti megmaradás ünnepét jelenti a nemzet számára.

Az a nemzet – folytatta –, amely amellett, hogy kitartó, erős is, „mindennél ellenállóbb a gyűlölettel és a megosztással szemben”.

A miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy Kelet-Közép-Európában a békés nemzeti együttélés lehet az, amely „újrarajzolhatja” Európa súlypontját, és ezt a napot is a valódi „európaiság” napjává emelheti.

Olyan új Európát szeretnének építeni, amely a nemzetek együttműködésén alapul, és a trianoni traumára választ adva „helyén és értékén” kezeli nemzeti kisebbségek jogait – tette hozzá.

Szili Katalin kiemelte: a békediktátumot nem lehet meg nem történté tenni, de a hatását tompítani kell.

„Csak ezt lehet tenni, hiszen mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, ugyanazokból a gyökerekből táplálkozunk, egy a kultúránk, a nyelvünk, a hagyományunk”, és ugyanaz az identitásunk – mondta a miniszterelnöki megbízott.

Az eseményen beszédet mondott Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Hanusi Péter, Mátészalka Fidesz-KDNP-s polgármestere, majd az ünnepség végén felvonták a nemzeti zászlót.