Önmagunknak akarunk megfelelni

– Honlapja a következő Márai Sándor-idézettel indul: „…A szülővárosban idővel nem emlékeket jár halászni az ember, hanem visszakapni egy pillanatra az ingó, örökké változó életben és világban a biztonság érzetét.” Ehhez a gondolathoz fűzi hozzá polgármesterként, hogy soha nem is vágyott máshová, mint Kaposvárra. Mi az, amit ennyire szeret a városban?

– Itt születtem, itt nőttem fel, Kaposváron jártam elemibe, majd középiskolába. A hivatásomat, a város szolgálatát pedig több mint harminc éve gyakorlom, hiszen 1990-től alpolgármesterként, 1994-től polgármesterként dolgozom a szülővárosomért. Életemnek minden meghatározó mozzanata ide köt.

– Milyen volt a város a 90-es években, és milyen változásokat tervezett akkor?

– Kaposvár mindig is lokálpatrióta helység volt, olyan emberek lakták, akik ha kiléptek az utcára, azonnal észrevettek minden szépséget maguk körül, sőt büszkék is voltak a fejlődésre. Három évtizede azzal az ideával kezdtem el a munkámat, hogy egy lüktető, jövőjét látó, jókedvű és reményteli közösséget építünk, tovább erősítve a kaposvári életérzést. Azt érzékelem, hogy a helyiek méltányolják az eredményeket, amelyeket évről évre elértünk.

– Milyen szempontok alapján határozzák meg a leghangsúlyosabb tennivalókat?

– Egem mindig az vezérel, hogy a fejlesztések nyomán a kaposváriak elégedettebbek legyenek, jobb körülmények között éljenek, javuljon a közérzetük.

– Hogyan tudja megítélni a közhangulatot két ciklus között?

– Nem gondolom, hogy a polgármesternél volna a bölcsek köve, a városvezető feladata, hogy szintetizálja mindazokat a javaslatokat, amelyeket a település polgárai, gazdasági szereplői, vagyis a közösség egésze fogalmaz meg. A párbeszédet nagyon fontosnak tartom, a koronavírus-járvány hullámai alatt kifejezetten szenvedtem attól, hogy nem tudtam személyesen fogadóórát tartani. De elmaradtak azok az évente megrendezett fórumok is, amikor egy mikrofonnal a kezemben kimentem az utcára, tájékoztattam a helyieket az aktuális városfejlesztési elképzelésekről, majd átadva a mikrofont mindenki véleményét meghallgattam. Szerencsére a közösségi média felületein folyamatosan tudom tartani a kapcsolatot a város polgáraival.

– A XX. század elejének jeles városépítő polgármesteréről elnevezett Németh István-program keretében az elmúlt években több mint 180 milliárd forintot fordítottak arra, hogy Kaposvár gazdaságilag még erősebb, egészségesebb, zöldebb és a családot alapítani vágyó fiatalok számára még vonzóbb legyen…

– A város jövőjét tekintve nagyon letisztult elképzelésünk van. A legfontosabb, hogy mindenkinek legyen munkája, és javuljon a bérek színvonala is. Az elmúlt 25 év legkedvezőbb adatait produkálva jelenleg 3,2 százalék a munkanélküliségi ráta, közel vagyunk a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottsághoz.

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavalyi beszámolója szerint a somogyi megyeszékhely az adózott átlagjövedelem tekintetében a 16. helyen áll azon a 24-es listán, amelyen a 23 megyei jogú város és Budapest szerepelnek. Nem rossz, de hogyan kívánnak előrelépni a rangsorban?

– Bizakodásra ad okot, hogy az említett települések között az elmúlt öt évet tekintve Kaposvár produkálta a hetedik legnagyobb növekedést. Ezt az átlagon felüli lendületet szeretnénk tartani ahhoz, hogy a térségi fizetések valóban emelkedjenek és versenyképesek legyenek. Reményeink szerint az újraiparosítási programunk nyomán idetelepülő cégek magasabb munkabért kitermelve egyre inkább versenyezni fognak a képzett szakemberek tudásáért.

– Milyen területeken?

– Újrastrukturáljuk a kaposvári gazdaságot, elsősorban a gép- és az élelmiszeripari szektorokban. A nagy múltú húsipari Kometa 99 Zrt. öt éven belül megkétszerezi kapacitását, de bővül az ország egyetlen ilyen jellegű intézménye, a Kaposvári Cukorgyár teljesítménye is. Új csomagolóüzemet épít nálunk a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a török tulajdonú Şişecam vállalat, és idetelepül egy másik nemzetközi cég is, amelynek új üzemében a világ legmodernebb hadiipari technológiáját képviselő katonai járműveket gyártanak majd. Mindez erősíti a helyi gazdaság versenyképességét.

– Mennyire meghatározó az újraiparosítás terén a város kiváló megközelíthetősége?

– Lényegében ez a kiindulópont. Az M7-es autópályát Kaposvárral összekötő R67-es gyorsforgalmi út Kaposfüred–Látrány-szakaszának 2019-es átadása a kormány Modern városok programjának részeként, elképesztő mértékben serkenti a befektetők érdeklődését. Olyannyira, hogy újabb ipari parkok létesítésére volt és van is szükség. Az R67-es kétszer két sávossá bővítésének befejezése Kaposvár és a kaposfüredi városrész között, illetve a Látránytól a Balatonig tartó szakaszon a közeljövőben várható.

– Következő céljuk, hogy 2030-ra Kaposvár legyen az ország egyik legegészségesebb városa. Ennek érdekében orvosi rendelőket újítottak fel, megújult terhesgondozót adtak át, megújult a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és annak szülészete is, a szűrőprogramokat a munkahelyekre viszik, folyamatosan fejlesztik a városi sportolási lehetőségeket, kültéri tornaeszközöket helyeznek ki, a gyerekeket úszni és korcsolyázni tanítják, felállították a polgárok egészségmegőrzéséért tevékenykedő Kaposvári Egészségtanácsot, de a Kapos Tv is részt vesz a felvilágosítómunkában. Jelenleg milyen a lakosság egészségi helyzete?

– A dél-dunántúli, ezen belül a Somogy megyei egészségügyi mutatók az országos számokhoz viszonyítva sajnos több esetben is átlagon aluliak. Számos projektet, köztük a munkahelyi szűrőprogramot is fel kellett függesztenünk a pandémia miatt, de továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mozgás lehetőségét helybe vigyük.

– 2020-ban Szegeddel holtversenyben a legklímabarátabb megyei jogú város lettek a Klímabarát Települések Szövetségének döntése alapján. Hogyan lett Kaposvár zöldváros?

– Megújuló energiaforrások, energiatakarékosság, újrahasznosítás, zöldközlekedés és még több zöld terület a teremtett világunk megóvásáért – ezek Kaposvár klímastratégiájának fő pontjai. A legfontosabb számunkra, hogy energiafüggetlenek legyünk. Ennek szükségességét az idei energiaválság is bizonyítja. Az energiakérdés számomra a szuverenitásról is szól. A megújuló energiaforrások csökkentik a kiszolgáltatottságot a kereskedőkkel szemben, segítenek alacsonyan tartani az energiaárakat, ami az emberek közérzetét is javítja. Ezért épült meg Kaposváron Közép-Európa legnagyobb naperőműve, de a napelemek a legtöbb középület tetején is megtalálhatók. A távfűtést fokozatosan állítjuk át gázról biomassza-üzeműre. Utóbbi nyersanyagát a Kaposvári Cukorgyár adja.

– Hogyan érinti önöket az energiakereskedőkkel az év végén kirobbant árharc?

– A többi megyei jogú városhoz hasonlóan az érdekellentét nálunk is komoly probléma. Csak hogy egyetlen példát említsek, a 2021-ben lejáró szerződés miatt közbeszerzési pályázatot írtunk ki a közvilágításra. A legolcsóbb 2022-re vonatkozó árajánlat a tavalyi háromszorosa volt. Természetesen nem fogadtuk el, helyette az egyetemes szolgáltatóval, az MVM Zrt.-vel kötöttünk a piaci árnál előnyösebb díjszabású szerződést.

– Egy újabb vállalás szerint 2050-re karbonsemlegesek lennének, a kibocsátást 80 százalékkal csökkentenék az 1990-es szinthez képest. Hol tartanak most?

– Nagyon jól állunk. Mostanra sikerült 56 százalékra mérsékelnünk a káros­anyag-kibocsátást, korábban teljesítve a 2030-ra tett vállalásunkat.

– Novemberben egy Áder Jánossal tartott közös sajtótájékoztatón, amelyen a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként vett részt, arról beszélt, hogy hazánk károsanyag-kibocsátásának 24 százalékát a 23 megyei jogú város adja, de nem tétlenkednek. Említene néhány kaposvári példát?

– A város környezetbarát buszokra cserélte autóbuszflottáját, energetikailag korszerűsítettük a közintézményeket, fejlesztettük a kerékpárút-hálózatot, új szennyvíztisztító telepet adtunk át, megépült az említett biomassza-fűtőmű és egy újabbat fogunk építeni, korszerűsítettük a távhőrendszert, és sikerült felszámolni számos illegális hulladéklerakót is.

– Milyenek a demográfiai mutatóik?

– A legnehezebb vállalásunk talán az, hogy 2030-ra több gyermek jöjjön világra a városban, mint ahányan meghalnak. Az emberekben eredendően ott van a gyermekvállalási kedv, mégsem születik meg a tervezett két-három utód. A probléma nagyon sokrétű, de abban biztos vagyok, ha egy adott városban vannak bölcsődék, iskolák, munkahelyek, megfelelő lakhatási körülmények, játszóterek, parkok, akkor a fiatalok nem vándorolnak el, hanem kellő akarat lesz bennük a családalapításra.

– A felsorolt célok folyamatosan kihívás elé állítják a várost. Kivel versengenek: önmagukkal, a többi településsel?

– Elsősorban önmaguknak akarunk megfelelni, persze igyekszünk kifelé is tekinteni, hiszen jó érzés követendő példát mutatni.

– Az elmúlt évtizedek alatt bal- és jobboldali kormányokkal is dolgozott. Mi a legfőbb különbség ezek önkormányzati politikája között?

– 1990 és 1994 között állítottuk fel az önkormányzatiság rendszerét, ez volt a tenni akarás lendületes időszaka. Horn Gyula segélyalapú kormányzása alatt a dinamizmus egyik pillanatról a másikra megtört, egészen más világgal szembesültünk: jött a Tocsik-botrány, majd a Bokros-csomag, a magyar energiaszektort privatizálták, az országot kiárusították. Az 1998-ban megalakult Orbán-kormány egyik legnagyobb érdeme, hogy nagyon sokat tett az emberek önbecsüléséért, a nemzeti öntudat megerősítéséért. Az önkormányzatok végzetes eladósodása a Medgyessy-kormány idején vette kezdetét. Számos település kasszája olyan üres volt, hogy csak hitelfelvétellel tudták kifizetni a megemelt pedagógusbéreket. A Gyurcsány-korszakban pedig már egyre kézzelfoghatóbbá vált az emberek elszegényedése is.

– Mi jellemezte az akkori kormányzást?

– A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején kizárólag adóemelésekkel, megszorításokkal, elvonásokkal próbálkoztak, kölcsönöket vettek fel, eladósítva az országot. 2010-ben a Fidesz–KDNP-kormány megalakulásával végre elérkezett az adósságkonszolidáció ideje, elindult a Modern városok és a Modern falu program. Világosan lehetett látni a kitűzött célokat, ráadásul a polgári kormány a véleményünkre is kíváncsi volt.

– Nyilván folynak már az esélylatolgatások a tavaszi országgyűlési választásokkal és a kaposvári jelölttel kapcsolatban.

– Nem készülök nyugodt hónapokra. Kaposváron DK-s jelölt, vagyis Gyurcsány embere nyerte a baloldali előválasztást. Az elmúlt évtizedekre visszatekintve úgy tűnik, sajnos hozzá kell szoknom, hogy jövőkép nélküli ellenzéki jelöltek akarnak a megyeszékhelyen országgyűlési képviselők lenni, akiket jellemzően a hatalmi struktúrában való részvétel motivál.

– Részt vesz majd a kampányban?

– Igen, mert a tét óriási: folytatódik vagy megtörik az építkezés lendülete? Kampányolni fogok a Fidesz–KDNP mellett, hogy minél több polgárral megértessem, mi a különbség az ellenzék és a polgári oldal filozófiája között. Világossá kell tennünk mindenki előtt, hogy az életük színvonala akkor emelkedik tovább, ha a jelenlegi kormánypártokra szavaznak.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 / 10

A Belvárostól a Desedáig

Kaposvár él, lüktet, egyre szebb és élhetőbb várossá fejlődik. Szinte rá sem ismerni, olyan fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben Somogy megye székhelye. A Demokrata a településen tett látogatáson arra volt kíváncsi, miben gyökerezik a híres kaposvári életérzés.

Szinte rá sem ismerni, olyan fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben Somogy megye székhelye. A Demokrata a településen tett látogatáson arra volt kíváncsi, miben gyökerezik a híres kaposvári életérzés.

Az utóbbi évtizedek kaposvári beruházásai világos városfejlesztési koncepciót sugallnak: az egy központba terelt közlekedés, az élsportot és a lakosság mozgásigényét egyaránt kiszolgáló sportlétesítmények, a felújított közterületek mindegyike az itt élők jólétét szolgálja.

Az újító törekvésekkel párhuzamosan a várost a történelmi múlt tisztelete is átszövi. A nosztalgikus és modern hangulatot egyszerre árasztó település arculatához éppúgy hozzátartoznak a Csokonai, Ady vagy éppen Fekete István emlékét őrző helyszínek és a szamár húzta szekéren ülő Rippl-Rónai József bronzszobra, mint a Vaszary okospark, illetve a Hajnalcsillag okosjátszótér.

Rippl-Rónai nyomában

Az M7-es autópályáról letérve a 2×2 sávossá bővített R67-es gyorsforgalmi úton suhanunk Kaposvár felé. Mernyénél az aszfaltra festett violinkulcsokra és hangjegyekre figyelünk fel. A külső sáv szélén haladva az útburkolat egyszer csak zenélni kezd, a Republic együttes A 67-es út számának közkedvelt dallamát játszva. Európa első muzsikáló útszakasza jókedvre hangolja az utazót.

Ebben a kedélyes lelkiállapotban érkezünk a megyeszékhelyre. A Belváros felé haladva megpillantjuk a Kaposvári Közlekedési Központ (KKK) impozáns épületét. A KKK a műemléki helyreállítás folytán építőipari nívódíjas vasútállomás közvetlen közelében épült, hogy segítse a vonat- és buszközlekedés közötti átjárhatóságot. De ide telepítették a helyi és helyközi autóbusz-állomást is, hogy egyetlen helyszínről minden kényelmesen elérhető legyen. Gyönyörű, karcsú gyalogos- és kerékpároshíd íveli át a központ fölötti teret.

A város utcáin bordó, környezetbarát buszok szállítják a közösségi közlekedést választó utasokat. A járműveken kaposvári kötődésű híres emberek portréi láthatók, köztük a helyi csapatban juniorként játszó Bene Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó arcmásával.

A forgalom meglepően nagy, ám a város élhető, közlekedési dugó csak elvétve akad, parkolóhelyet is könnyen találunk. Az Ady Endre nevét viselő sétálóutcán át a központba, a Kossuth térre ballagunk, amelyet színesre festett, szecessziós épületek, és szépen felújított homlokzatú üzletek szegélyeznek.

A közterületen lépten-nyomon bronzból öntött zsánerszobrok köszönnek ránk, köztük a városba látogató Ady Endre és az épp kutyáját sétáltató Rippl-Rónai József találkozását megörökítő alkotás. Rippl-Rónainak nagyon erős kultusza van Kaposváron, hiszen a stílusújító festőművész csaknem húsz éven át, 1927-ben bekövetkező haláláig élt és alkotott a városban. Gazdag hagyatéka a Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpontban tekinthető meg, a művész egykori otthonául szolgáló Róma-hegyi villánál, ahol hajdan Ady, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc is vendégeskedett. Száz évvel ezelőtt Rippl-Rónait gyakran láthatták a kaposváriak, amint híres csacsifogatával a hegyen lévő villájából a Belvárosba ügetett ügyes-bajos dolgait intézni.

Egységes arculat

Megérkezünk a Kossuth térre, ahol a Városháza, a Nagyboldogasszony-székesegyház és mellettük szecessziós épületek emelkednek. Kaposvár 2016-ban a magyar városok közül elsőként dolgozta ki az egységes városmárkázási, városarculati stratégiát, hogy a település minél több helyen ugyanazokat a színeket és jelképeket használva tudja magát megjeleníteni.

A Kossuth tér négy legfontosabb épületének alakjából kialakított K betű, Rippl-Rónai kedvenc élénksárgája és a városi címerben is jelen levő kék szín meghatározó elemei az új városlogónak. Kaposvár új emblémáját a német Gestalten könyvkiadó beválogatta a világ legjobb logói közé.

A Városházával átellenben áll az egykori fogadó – vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Dorottya-ház –, amelyben egykor feltehetően Csokonai Vitéz Mihály is megszállt, sőt, a híres fogadó ihlette a Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon című vígeposzát, amelynek cselekményét is ide helyezte.

Az irodalmi vonalon tovább haladva, rövid időutazást teszünk a legendás Csiky Gergely Színház műemléki szemlélettel felújított, ám modern színpadtechnikával felszerelt impozáns épületénél, amelyben földszint alatti fogadóteret is kialakítottak. Bástyaszerű oldaltornyaival és csipkés teraszaival a Csiky Gergely Színház a hazai szecessziós építészet kivételes alkotása. A jellegzetes téglavörös színnel díszített homlokzat a korhű renoválásnak köszönhetően a száztíz évvel ezelőtti átadáskor is éppen így nézhetett ki. Az újjáépítést 2021-ben Építőipari Nívódíjjal jutalmazták.

Sport és természet

A Belvárosban interaktív okospark és vizesblokkokkal ellátott természetbarát okosjátszótér is a családok rendelkezésére áll. Utóbbiban QR-kód segítségével ismert meséket hallgathatnak a gyerekek. Innen a már említett gyalogos-felüljárón át érjük el a dinamikusan fejlődő Donner városrészt. Itt, a Kapos folyó mellett épült fel 2019-ben a FINA-szabványnak is megfelelő Csik Ferenc Versenyuszoda. Az épületből fűtött belső folyosó vezet át a vízi élmények teljes körét kínáló Virágfürdőbe. A Csik Ferenc Versenyuszodában számos élsportolónk megfordult már, Milák Kristóf olimpiai bajnok is itt készült fel a 2021-ben megrendezett tokiói nyári játékokra.

Majd a Modern városok program keretében felépített Kaposvár Aréna felé vesszük az irányt, de útközben vetünk egy pillantást a ma az ország egyetleneként jegyzett Kaposvári Cukorgyárra is. A 2019-ben átadott látványos aréna tetőszerkezetének 160 tonnát nyomó, 46 méter távolságot áthidaló acélelemeit speciális, összesen nagyjából egy tonna tömegű csavarokkal erősítették össze. A több ezer fő befogadására alkalmas épület teljes küzdőtere akkor válik hozzáférhetővé, ha a lelátók egy részét egy motoros szerkezet segítségével behúzzák. A padló extra teherbírásának köszönhetően akár autókiállítás megrendezésére is alkalmas.

Utunkat Kaposvár szélén, a Toponár városrészben fejezzük be. Itt kezdődik a Deseda, hazánk leghosszabb mesterséges tava. A kaposváriak kedvelt pihenő- és üdülőhelyének élővilágát a tó partján épült Fekete István Látogatóközpont mutatja be. A Tüskevár írójának számos művében megjelenik a Kapos mente világa, de a városban emléktábla is jelzi, hogy kamaszkorában családjával együtt itt élt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb magyar művelője. A látogatóközpont közvetlen közelében a sűrű nádasba, a víz fölé épített üvegpanorámás madármegfigyelő állomáson olyan érzésünk van, mintha a Desedán ringatóznánk, miközben hattyúcsalád úszik el a szemünk előtt…

A Deseda fejlesztése folyamatos, a közeljövőben bővülnek a vízitúra-útvonalak, új parkok, játszótér és közösségi főzőhely jön létre a helyiek, a turisták és a horgászok számára, de teljeskörűen megújul a régóta kihasználatlan kemping is. Somogy megye szívében megállíthatatlanul folytatódik az építkezés a 67-es úttól a Belvároson át a Desedáig.