Soha nem látott támogatásokkal lehet versenyképesebb a magyar agrárium
Öntözésfejlesztési és kárenyhítési programok segíthetnek a túlélésben
A klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja a gazdákat, de az öntözésfejlesztési és kárenyhítési programok segíthetnek a túlélésben. Milyen lehetőségek állnak a termelők előtt, és hogyan használhatják ki az agrártámogatásokat? Szigeti Szabolcsot, az Agrárminisztérium közös agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.
– Milyen fő célkitűzései vannak helyettes államtitkárként a közös agrárpolitika végrehajtásával kapcsolatban?
– A legfontosabb célunk, hogy az agráriumot, illetve az élelmiszeripart fejlesszük, a kettő egymástól nem elválasztható: növeljük a feldolgozott termékek nagyságát és az exportunkat. Emellett természetesen az, hogy ebben a turbulens gazdasági környezetben is fenn tudjuk tartani a mezőgazdaságból élő emberek jövedelemszerző képességét. Elengedhetetlen az is, hogy vonzóvá tegyük ezt az életpályát a fiatalabb generációk számára.
– Melyek most az agrártámogatási rendszer legnagyobb kihívásai, nehézségei Magyarországon?
– Végrehajtási szempontból jelenleg a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy két ciklus van átfedésben. Egyrészt zárul az előző vidékfejlesztési program, másrészt halad az új közös agrárpolitika stratégia terv végrehajtása. Ennek a két programnak a feladatai ugyanazt a végrehajtói rendszert terhelik.
– Egyre többször beszélünk a fiatal gazdálkodókról. Mennyire vevő az új generáció ma egyrészt arra, hogy átvegye a stafétát a családi gazdaságokban, másrészt arra, hogy okosan éljen a lehetőségeivel?
– Hála az égnek azt tapasztalom a vidéket járva, hogy rengeteg fiatal várakozó állásponton van a pályázatainkkal kapcsolatban. Tehát sokan látnának lehetőséget abban, hogy mezőgazdasági vonalon fejlesszenek. Kiváló lehetőség ez azoknak, akik ebből szeretnének megélni a jövőben. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy ennek céljából fogjuk meghirdetni tavasszal a fiatal mezőgazdasági termelők indulását és beruházásainak segítését célzó új, 79 milliárd forint keretösszegű támogatásunkat. Ennek keretében igyekszünk ösztönözni azokat az értékteremtő beruházásaikat, amelyek segítségével biztosítani tudják a fiatalok stabil jövedelmüket az agrárium területén.
– A klímaváltozás, főleg az aszály egyre nagyobb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Milyen eszközökkel tudják segíteni a gazdákat a szélsőséges időjárási hatásokkal szemben?
– A biztonságos élelmiszer-ellátás alapja az öntözés, erre a célra jelenleg két pályázatnak köszönhetően több mint 65 milliárd forintot fordítunk. Az említett stratégia terv keretében a vonatkozó pályázatokat már kiírtuk, a forráskereteket meghirdettük, várjuk a jelentkezőket. Ilyen többek között az öntözési közösségek támogatása. Ezek tagjai olyan, az öntözni kívánt terület használati jogával rendelkező gazdasági társaságok vagy szövetkezetek, mezőgazdasági termelők lehetnek, melyek az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség- és gyümölcstermesztés esetén pedig 10 hektár öntözésének a lehetőségét biztosítják. Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés. Az öntözési közösségek működési támogatásával kapcsolatban szintén pályázati felhívást készítettünk, ez most társadalmi egyeztetésen van, úgyhogy bízhatunk benne, hogy az előző vidékfejlesztési programhoz hasonlóan ennek is nagy sikere lesz. Jegyezzük meg azt is, hogy hazánkban, 2021-ben, a Vidékfejlesztési Program keretei között a rendszerváltoztatás utáni időszak legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja indult el. Magyarország kormányának intézkedései folytán
2021-től megháromszorozódtak a vidékfejlesztési források. Soha ekkora forráskihelyezés nem történt, soha ennyi nyertes pályázat nem volt korábban vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan, mint 2021 és 2023 között.
Ebből több mint 100 milliárd forintot költöttünk öntözésfejlesztésre, ebből a pénzből több ezer hektárnyi földterület öntözését tudtuk megoldani az egész országban. Bízom benne, hogy a klimatikus viszonyokat figyelembe véve a gazdálkodók továbbra is tisztán látják, hogy ez a fejlesztés bármilyen növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó esetében létfontosságú, ráadásul ma ez a leggyorsabban megtérülő beruházások egyike.
– A klímaváltozás az aszályon túl számos egyéb nehézséget is okoz a termelőknek. Hogyan tudnak a gazdáknak segíteni az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok okozta károk enyhítésében?
– Az időjárási szélsőségekre mindig voltak megoldásaink a vidékfejlesztési programokban, emellett a minisztérium fenntart egy kárenyhítési alapot is, ebből folyamatosan támogatjuk a károsultakat. Ezt több formában is tesszük, a gazdák által elszenvedett károkat részben meg tudjuk finanszírozni, illetve segítjük azokat a gazdákat, akik biztosítást kötnek, a díjuk egy részét tudjuk átvállalni meghatározott támogatási intenzitás szerint.
– Ön szerint hogyan változhat a magyar mezőgazdaság versenyképessége az EU-s támogatási ciklus végére?
– A versenyképesség növekedésére lehet számítani. Bízom benne, hogy egyre nagyobb lesz az exportunk, mert ez szerintem meghatározó lehet abban, hogy mennyi alapanyagot és milyen minőségű alapanyagot termelünk. Kockázatok persze vannak, kiemelném az Európai Unió–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, illetve az ukrajnai helyzet előttünk álló megoldási lehetőségei is adnak okot aggodalomra.
