Orbán Balázs: a közép-európai térség felértékelődik és erősödik

Az F-klub nevű, rendszeres, a koronavírus-járvány miatt online megtartott műsorban Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című, a Felczak-intézet által lengyelül is kiadni tervezett könyvéből kiindulva elemezték a lengyelországi és a magyarországi konzervatív kormányzást.

Kitérve a közép-európai térség geopolitikai helyzetére, az államtitkár egyértelmű, a lengyelek és a magyarok által is tudomásul veendő tanulságnak nevezte, hogy a geopolitikai törésvonalon való létezés nem érdeke a térségbeli népeknek, e vonalakat „valahova máshova kell kitolni”. E cél tekintetében hasonló a magyar és a lengyel gondolkodás – állapította meg.

A geopolitikai törésvonalon, a hatalmak közötti ütközőzónában való létezés és az európai uniós (EU) tagság közötti összefüggésről a Miniszterelnökség államtitkára leszögezte: a magyar identitásnak az európaiság „nagyon erősen része”, a békét és a prosperitást célzó európai együttműködésben Magyarországnak részt kell vennie, egyes nemzeti hatáskörök átruházása viszont csak önkéntes alapon lehetséges.

Az uniós tagság nemcsak lehetőség, hanem felelősség is – húzta alá a miniszterhelyettes, s aggasztónak nevezte, hogy csökken az EU súlya a világpolitikában és a világkereskedelemben, miközben folyamatosan válságok rázzák meg Európát.

Kifogásolta egyebek között, hogy a járvány közepette „a különböző tagállamok és a politikai szövetségesek inzultálása zajlik” az EU-ban. A Fidesznek az Európai Néppártból történt kilépése kapcsán úgy látta: a balra tolódó kereszténydemokraták helyett szükség van „egységes, demokratikus, erős jobboldal újjászervezésére”, pont azért, „hogy Európa jövőjét újra a saját kezünkbe tudjuk venni”.

A Brexitre utaló kérdésre reagálva Orbán Balázs hangsúlyozta: „Nagy-Britannia útja nem a közép európai országok útja”. Kijelentette: „utolsó leheletünkig küzdeni fogunk, hogy az európai események abba az irányba forduljanak, amit mi helyesnek látunk”.

Az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy a közép-európai térség és ennek érdekérvényesítő képessége felértékelődik és erősödik, „Közép-Európa ellenében ma nem lehet komoly döntést meghozni Európában” – fogalmazott, rámutatva: térségünk politikai, kulturális, gazdasági értelemben egyre erősebb, miközben Nyugat-Európában komoly problémákat tapasztalunk.

A közép-európai országok előtt nincs más opció, mint az, hogy összefogjanak, és együtt érvényesítsék érdekeiket – hangsúlyozta. Úgy vélte: minden más szereplőnek az az érdeke, hogy a közép-európai felemelkedés ne sikerüljön. Ha viszont tudjuk, hogy „senki másra nem számíthatunk, csak saját magunkra”, elég egyszerűnek tűnik, hogy a napi szinten jelentkező problémákat hogyan, milyen módszertannal oldjuk meg – szögezte le. Aláhúzta: a célok eléréséhez folyamatos egyeztetés szükséges, a lengyel és a magyar vezetés pedig „mélyen érti” egymás gondolkodását és dilemmáit, s össze tudják hangolni őket.