Orbán Balázs: a Nyugat azért feszült, mert nincsen felívelő szakaszában
A nyugati civilizációt körüllengő feszültség oka az, hogy nem felívelő, hanem stagnáló, esetleg lefelé tartó korszakukat élik ezek a társadalmak – hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke egy keddi budapesti könyvbemutatón.
Andreas Rödder Konzervatív 21.0 – A polgári Németország programja című, az MCC Press gondozásában megjelent művét méltatva az államtitkár arról beszélt: minden mértékadó véleményformáló egyetért abban, hogy ezek a társadalmak rosszabbul, de biztosan nem jobban teljesítenek, mint korábban.
Hozzátette: ez polarizációhoz vezet, hiszen ha az ember azt látja, hogy rossz irányba mennek az ügyek, akkor egyre elkeseredettebben próbál megfelelő választ adni a helyzetre.
Orbán Balázs megjegyezte: épp ezen a ponton válik külön a két politikai tábor javaslata, hiszen a baloldaliak és a liberálisok a kultúránkat sikeressé tévő alapelveket, megközelítéseket idejétmúltnak látják, míg a jobboldalon ragaszkodnak például a zsidó-keresztény tradícióhoz, a hagyományos családmodellhez, a nemzetállamhoz, a kapitalizmushoz, a munkára épülő társadalomhoz.
Azt mondta, a konzervatívok szerint éppen ezen értékek elhagyásából adódik a probléma, ezért újra fel kell fedezni ezeket, hiszen az értékrendszert megerősítve „mi, a nyugati civilizáció leszünk a 21. század győztesei”.
A közép-európai konzervatív gondolkodóknak most versenyelőnyük van – jelentette ki az államtitkár, arra utalva, hogy a védekezés „Közép-Európa civilizációja”, bárhonnan jött is a fenyegetés az utóbbi évszázadokban.
Ennek megfelelően, tette hozzá, régiónkban a konzervatív oldal defenzívára rendezkedett be, míg nyugati eszmetársaik gondolkodása „alapvetően egy picit expanzívabb” volt, így most nehezebben kezelik a geopolitikai sajátosságok változása miatti visszaszorulást.
Az államtitkár kérdésre válaszolva úgy vélekedett, Szent István kora óta stabil alapon állnak, de néha hektikusak a magyar-német kapcsolatok, amelyekben meghatározó erejű a geopolitikai kontextus.
Hozzátette: ha Berlin a Brexit utáni Európai Unióban vezető szerepre tör, akkor nem fordulhat másfelé, „mint a Németországról délre és keletre eső területek irányába”.
Andreas Rödder német történész, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora arról beszélt az eseményen: a Németországban 16 éve fennálló nagykoalíció miatt a politikai viták a spektrum szélein jelentek meg az utóbbi időben.
Hangsúlyozta: noha sokan elöregedettnek, porosnak, csökevényesnek tartják ezt az eszmerendszert, a konzervatívok olyan változásokokat akarnak, amelyek jók az embereknek, hiszen elfogadják az átalakulást és alakítani akarják azt.
Kiemelte: változni, modernizálódni kell, de az utóbbiból túl sok volt a nagykoalíció ideje alatt, hiszen „Németország utolsó megmaradt néppártja”, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ez idő alatt abban reménykedett, hogy riválisai táborából próbálja pótolni a tőle elforduló választókat.
Andreas Rödder szerint ez „inkább volt igazodás balra, mint aktív modernizáció, a saját alapokon állva”, a folyamat pedig egyszerre jelent problémát a párt és a demokrácia számára.
„Elegem van a nagykoalíciókból” – jelentette ki, hozzátéve, arra van szükség, hogy magát világos politikai vonalakkal megmutató kabinet alakuljon Berlinben.